Dennis Whitaker x Dr. Michael Robinavitch párosítás

Rövid leírás:

Dennis Whitaker a negyedéves orvostanhallgató kötelező gyakorlatát töltötte egy évig, majd elkezdi rezidens gyakorlatát a Pittsburgh kórház sürgősségi ambulancián, egész idő alatt Dr. Robinavitch főorvos szárnyai alatt. Nagy a korkülönbség, a hierarchia különbség, tilos a munkahelyi kapcsolat, tilos az oktatásvezető főorvos és a diák kapcsolata, és a rezidens is tiltott gyümölcs… 

De hát nem a tiltott gyümölcs a legfinomabb? 

1.

Dennis sóhajtva törli le homlokáról a verejtéket, amíg Dr. Samira a beteg mellkasára helyezi a defibrillátor tapaszait és beállítja majd elsüti a gépet.

Minden szem a monitorra szegeződik.

– Mehet tovább a szívmasszázs! - mondja Samira, és Dennis visszalép a betegágy mellé. Az idős férfi mellkasára teszi kezeit és folytatja az ütemes masszázst. Húsz perc után már mindene fáj, a verejték kis cseppekben csordul le arcáról, nyakáról. 

– Robby! - kiált ki Samira a vizsgálóból, a férfi feje felbukkan az ajtóban.

– Samira, mondjad miket csináltatok eddig! - mondja mély hangján, okos barna szemei a monitort nézik, majd a beteget, felméri a környezetet, mindent megfigyel ahogy szokta. Nem kerüli el figyelmét Dennis sem, aki kitartóan pumpálja a beteg mellkasát. Hallgatja a barna bőrű félvér doktornő beszámolóját és bólint. 

– Még egy egységet kaphat, egy 500 Joule mehet és aztán befejezhetjük. 

Karba tett kézzel megáll az ágy lábánál és figyeli az eseményeket. Tíz perc után sóhajtva leállítja az újraélesztést. 

– Jól van, állj le Whitaker! A halál beállta tizennyolc óra ötven perc - mondja, és borostás állát fáradtan megdörzsöli. Egy perc csend… 

Kisétál a kezelőből a mosdó felé indul, és a mellette elröppenő Dennist látva belép utána. 

Dennis zihálva mossa meg vízzel az arcát a mosdókagyló felett, szomjasan kortyolja a vizet, és amikor felnéz, megtorpan a mozdulatban. Göndör sötétszürke fürtjei nedvesen kunkorodnak, sötétkék szemei összeszűkülnek a férfi láttán. 

– Miért nem hívtál? - kérdezi Robby, és karba tett kézzel még mindig a mosdó ajtajának dől. 

– És te miért nem hívtál? - kérdez vissza Dennis, papírtörlőt vesz és megtörli arcát és nyakát. Robby a srác mögé lép, átöleli hátulról és gyengéden a csempézett falhoz szorítja, száját nedves nyakára tapasztva mélyen beszívja a finom izzadság és kesernyés parfüm illatát. Sós ízű a bőre, legszívesebben végignyalná az egész testét. Dennis halkan felnyög amikor Robby keze a póló alatt a hasára csúszik. Imádja ahogy a férfi a falhoz szorítja, imádja ahogy csípője durvábban meglöki őt, a fogainak finom karcolását a nyakán. 

– Ma este? - súgja a srác fülébe, finoman megrágja a fülkarimát, érzi ahogy Dennis megborzong. - Gyere át hozzám, megfürdetlek, megetetlek és egész éjjel gyötörni foglak, mit szólsz? 

– Michael… - sóhajtja ő, és Robby megborzong. Szereti hogy Dennis a valódi keresztnevén szólítja, ettől sokkal intimebb mintha a munkahelyi becenevét használná. Ezt is csak ő teheti meg, senki más, csak neki engedi. - Nem tudom helyes-e ezt tennünk, mi lesz ha kiderül? Óvatlan vagy, most is bárki bejöhet és megláthat minket… 

– Tudom, de ettől olyan izgalmas - morogja lágyan, és merevedését Dennis fenekéhez nyomja. - Imádom ahogy elpirulsz amikor mocskos kis gondolataid vannak, amikor megizzadsz, amikor dühös vagy… Ó azt  imádom a legjobban! 

– Ah, ezt úgy mondod mintha folyton engem figyelnél… 

– Talán - becsúsztatja érdes tenyerét a srác nadrágjába, a puha fanszőrt megcirógatja, az éledező már félig merev hímvesszőre is rásimít, előcsalogatva édes nyöszörgést Dennis torkából. 

– Ne csináld! - zihálja kis áldozata - Kérlek! 

– Csókolj meg! 

Dennis megfordul, karjait a férfi nyaka köré fonja, rövid barna hajába túrnak ujjai és készségesen nyújtja ajkait. Robby nyitott szájjal vetődik rá, nyelve mohón fúródik a fiúéba, teljesen felizgulva nyomja ágyékát Dennis hasához. A magasságkülönbséget térdhajlítással csökkenti, és máris érzi hogy a srácnak is kemény már akár a szikla. 

– Mrr - dorombol a szájába, kezei rámarkolnak a kemény kerek fenékre, csókjuk cuppogása töri meg a csendet. Kintről kiabálás hallatszik, a főnővér Dana Evans az, Robbyt keresi. 

Fújtatva szakítja el száját a finom ajkaktól, és mosolyogva néz le a kába arcra. Szemei körül a ráncok kirajzolódnak, gyengéd a tekintete és mosolya.

– Mindjárt vége a műszaknak, átadom az éjszakás főorvosnak a betegeket. Megvársz?

– Hát… Talán a parkban sörözöm addig a többiekkel. 

– Talán csatlakozom, és utána… 

– Utána - biccent Dennis, félénk kis pirulós mosolyától Robby elolvad. Megpuszilja a srác orrát és okos szemével fogva tartja a tekintetét. Elhátrál és a kilincsre teszi a kezét. Süt róla a vágy, a szenvedély. 

– Készülj fel, mert nem fogsz ma éjjel aludni - morogja mosolyogva. Elrendezi a nadrágjának jelentősen domborodó tartalmát, és a bő póló takarásában kisétál. 

Dennis lenéz a saját sátrára, és sóhajtva benyit az egyik fülkébe, ekkor lép ki a szomszéd fülkéből Dr. Langdon. Jóképű arcán zárkózott arckifejezés, kék szemei hűvösen néznek a dermedt srácra. 

– Mióta tart ez köztetek? - kérdezi halkan. 

Dennis kinyitja a száját de képtelen megszólalni, arca lángvörössé válik. Nem jön ki hang a torkán, végül vékony hangon megszólal.

– Sa-sajnálom, már fél éve talán… - dadogja hirtelen, és zavartan borzol a hajába. A férfi a tükörben néz a szemébe kézmosás közben. - Kérlek ne mondd el senkinek! 

– Hű, olyan régóta? Akkor ez komoly kapcsolat! Nem fogom, de gondolom azt te is tudod hogy emiatt mindketten megszívhatjátok, ha kiderül? Nem mintha nem lenne gyakori dolog, nekem is volt néhány viszonyom - mosolyodik el a jóképű doki. Az összegyűrt papírtörlőt a szemetesbe hajítja egy kosaras mozdulattal és rákacsint Dennisre. - Nyugi, csak legyetek óvatosabbak! Hn, nem is tudtam hogy Robby a férfiakat is szereti… 

Kimegy és Dennis a wc kagylóra rogyva felnyög. 

– Basszus, majdnem szívrohamot kaptam…! 

2.

– Erősebben! - parancsolja lágyan a férfi, és behunyt szemmel ejti hátra a fejét. A hálószoba félhomályában, az ágy szélén ül széttárt lábbal meztelenül, előtte térdel Dennis, sápadt meztelen teste kicsire összehúzódva, feje ütemesen mozog fel és alá. Cuppogó hangján kívül más nem töri meg a csendet, csak néha Robby halk morranásai, ahogy átéli a kényeztetést. Izmos karjai az ágyon támaszkodnak mellette, izmai meg-megfeszülnek ahogy borzongva élvezi a testén cikázó gyönyör-rezgéseket. Az ablakon beszűrődik a holdfény, a szétdúlt ágynemű foltos a testnedvektől, a földön csomóra kötött használt óvszerek, szétdobált ruhák, a lepedőn egy nedvesen csillogó vibrátor és nádpálca. 

– Lejjebb is kicsit, utána megint a farkamat! - jön az újabb utasítás, és sóhajtva pillant az őt figyelő kék szemekbe, amelyek a félhomályban egészen feketének tűnnek. Beletúr a szőke fürtökbe és amikor érzi a nedves kis nyelvet a herezacskóján körözni, akkor elégedetten morran. 

Megcsörren a bilincs Dennis csuklóján, ahogy rámarkol saját hímtagjára amikor újra szopni kezdi. Robby lenéz a sápadt testre, lábujjaival megcirógatja combját és herezacskóját. Kedvtelve nézegeti ahogy Dennis szopás közben saját magát kényezteti. 

– Milyen kéjsóvár vagy - morogja lágyan. - Egész éjjel dugtalak és még most is áll a farkad. 

Dennis teli szájjal nyöszörög, hevesen kéjes örömmel, élvezettel szopja. A férfi felnyög és megfeszül, szemeit összeszorítja, és vicsorítva élvez el, orrán át hangosan nyögve morogva engedi ki a levegőt. Ujjai a lepedőt markolják, és hátraejti magát, zihálva ellazul. Izmos testén a verejtékcseppek csillognak.

– Igen, ez kurvajó… - Amikor kifújja magát, int Dennisnek, aki a vágytól remegve mászik fölé. Robby a saját szájára mutat, és a srác tudja mi a dolga. Feje fölé térdel kisterpeszben, és halkan nyögdécselve bedugja a férfi szájába merevedését. Kéjesen felnyög, amikor a férfi tenyere keményen csattan a fenekén, amelyen sok keskeny piros csík van, a nádpálca nyomai. 

– Mester… - zihálja Dennis, és újabb csapást kap. Felnyögve ejti hátra a fejét, borzongva remegve felkiált az orgazmus pillanatában. A férfi készségesen szívja ki belőle az utolsó cseppig és száját nyalva mosolyogva dönti hátára a srácot. 

– Még mindig te vagy a legfinomabb csemegém - dörmögi, és magához öleli gyengéden a kába fiút. - Leveszem rólad ezt.

Halk kattanással kinyitja a bilincset és félredobja a nádpálca mellé. 

– Pihenj Dennis, megérdemled! Megtisztítalak, bekenlek gyógykenőccsel és készítek neked valami finomat reggelire.  

Gyengéden simogatja végig a meggyötört testet, amin szívások és harapásnyomok is vannak. 

Úgy is tesz ahogy ígérte. Kevéske becézgetés és cirógatás után nedves törölközővel gyengéden megtisztítja az alvó fiatalember testét, bekeni gyógykenőccsel és a konyhában bőséges finom reggelit készít és sok teát. Elpakol, rendet rak és mosolyogva dudorászik a zuhany alatt és utána alsónadrágban a súlyzójával edz. Szép izmait nem a jóisten adta, minden nap keményen megdolgozik érte, mert Dennis imádja a kockákat a hasán és a karján combján feszülő izom kötegeket. 

Az ágyba viszi a reggelit neki amikor csipkerózsika ébredezni kezd. Gyengéd szeretettel megeteti megitatja álmos kis szeretőjét. Dennis imádja ezt, mindketten élvezik ezeket az értékes órákat. Minél keményebb az éjszaka, annál csodásabb a másnap. Összebújva szundikálják át a délelőttöt, amikor felébrednek halkan beszélgetnek, cirógatják egymást. 

– Mihez volna kedved délután? Fussunk egyet a parkban, vagy mozi? Este vacsora egy jó helyen? 

– Egy mozifilmet megnézni jó lenne, de inkább otthon ennék este. Holnap reggel mennünk kell megint dolgozni, és most nem tudok olyan sokat üldögélni. 

Robby megsimogatja Dennis fájó fenekét, ami nedves a gyógykenőcstől. 

– Pár nap és elmúlik. Hozzak rá jeget? 

– Nem kell, tudod hogy szeretem ha fáj - kuncog Dennis és a férfi borostás arca mosolyra húzódik. 

– Igen azt szereted - puszilja meg a homlokát. - Tudom. Még mindig alig akarom elhinni mekkora szerencsém van veled, Dennis. Imádlak!

– Tudom, én is téged. 

– Holnap kínszenvedés lesz egy teljes műszakon át távol tartani magam tőled - dörmögi a fülecskébe, amit megrágcsál. A srác vigyorogva kuncog. 

– Én is alig várom… De ne gyere utánam a mosdóba mégegyszer, oké? 

– Élvezed hogy szenvedek? Hm? - Nagy tenyere Dennis hátát simogatja lustán. 

– Persze, ez a legjobb része. Tegnap is annyira cuki voltál amikor a kislány homlokát varrtam. 

Robby elmosolyodik. Sosem felejti fel mennyire felizgult, amikor Dennis előrehajolt és belátott a pólója alá, a rózsaszín mellbimbójára. Uhh, megremegett kezében az érzéstelenítő injekcióstű és kivörösödött. Dennis mosolyogva varrta a kislányt, amíg ő kangörcsöt kapva görnyedt mellettük. Eszébe jutott a teakonyhás jelenet, felmorrant.

– Ja Whitaker, és többet nem ehetsz fagylaltot a teakonyhában, sem máshol! Büntetni kéne ahogy azt eszed! - morran vigyorogva és Dennis felnevet.

– Te vetted nekem! Direkt provokáltál, hát ki vagyok én hogy ne üssem le a labdát?!  

– Egy óráig állt a farkam utána - súgta Robby. - Egy kurva órán át… 

Megpuszilja a srác nevető száját és visszaejti fejét a párnára. 

Dennis elveszi az éjjeli szekrényről a mobilját, és végig pörgeti a mozifilmeket. Megnéznek együtt néhány filmelőzetest, hogy kiválasszák amire délután beülnek. 

Soha nem voltam még ilyen boldog, gondolja Robby, és eszébe jut a pillanat, amikor ráeszmélt, hogy Dennis számára a tökéletes szexpartner. Aznap délután a lépcsőházba rángatta maga után hogy leteremtse egy hiba miatt, és ahogy egyre hangosabban beszélt, Whitaker egyre pirosabb és izgatottabb volt. Akkoriban neki is tetszett a srác, de a szabályok fontosabbak voltak, mégis amikor a fiú elcsábította őt a lépcsőházban - csókot lopott tőle akkor amikor a legdühösebb volt - Robby durván megszorította a csuklóját, a falhoz lökte és dühösen rámordult hogy fejezze be… És Dennis elélvezett. Döbbenten nézte az orgazmustól kipirult srác arcát. 

– Te ezt élvezted? - hitetlenkedett, és a szégyenkező pillantástól még a szája is elnyílt. 

– Igen, szeretem ha fáj - suttogta akkor ő, és Robby a falnak támaszkodott kezeivel mellette. Agyában száguldottak a gondolatok, elkábulva nézett a szépséges kék szemekbe. Lehajolt a füléhez. Ez nem lehet, nincs ekkora szerencséje! 

– Mazohista vagy? - súgta, egyik lábát a combjai közé nyomva a falhoz szorította. Dennis sóhajtott. 

– Igen. Zavar téged? 

Badum, badum, badum! Olyan hevesen dobogni kezdett a fülében a vér, beleszédült az izgalomba. Ezer éve küzdött a szadizmusával, egy partnert sem talált aki akárcsak megfontolta volna… És most itt ez a helyes kölyök… 

– Mennyire vagy benne a játékokban? 

Felemelte a fejét, és Dennis izgatottan elnyíló ajkát látva fújtatott egyet. Hevesen kalimpált a szíve.

– Közepesen keményen. Bilincs, ostor, fojtogatás, fenekelés… Sub-dom játszmák. De maradandó nyomok nélkül… 

– Azt a kurva! - suttogta Robby, és remegni kezdett a falnak támaszkodó keze. 

– Csak nem érdekel téged? - kérdezte a srác, és ajkába harapva izgatottan várta a választ. 

– Robby!!! - zengett az ajtón túl a lépcsőházba a főnővér kiabálása. 

– Ezt a beszélgetést műszak után folytatjuk! Ne merészelj lelépni! - mordult a férfi Dennis szájába és durván megcsókolta mielőtt elsietett.

Hú de boldog volt akkor!