Név: Raven Rutherford Fairfax
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Aya-chan
Kor: 66
Külső leírás: Mindenki hallott már a vámpírokról. Van, aki hisz bennünk, van, aki nem, van, aki fél tőlük és van, aki imádja őket. Mindenfélét rebesgetnek róluk, hol gonosznak állítják be szörnyeteg külsővel hol pedig a megtestesült szépséget látják bennünk. Annyi biztos, hogy Raven az utóbbi kategóriába tartozik. Haja mindig fényes a sok pomádétól, fekete tincsei nem kószálnak el ide-oda, csak reggel ébredéskor… de akkor kinek nem? Szemöldöke sűrű és íves, remekül harmonizál vékonyvágású szemeivel. Íriszei egészen türkizkékek, kivéve mikor éppen szomjazik, akkor természetesen rubinvörösbe csapnak át. Pillái rövidek és nem túl seprűsek, ám így csak még érzékibb az a bizonyos hatás, mikor valaki a szemeibe néz. Arccsontja kellően kiemelkedő, orrnyerge karakteres így az arca egészen szobrászati hatást kelt. Bátran lehetne róla hinni, hogy egy valódi műalkotás. Ajkai vékonyak, gyakran húzódnak mosolyra, de éppen csak annyira, ami megmutatja bájos sármját, ám eltakarja pengeéles szemfogait. Hegyes füleit igyekszik eltakarni, de van, hogy néha elővillannak kissé manós hatást nyújtva ugyan, de mindig próbál elővigyázatos lenni. És a bőre… hát igen. Hogy is mondják? Alabástromfehér, tejfehér, hófehér, porcelánfehér… falfehér. Szóval egyszerűen rendkívül haloványszínű, majdhogynem világít a sötétben, nappal pedig szinte szikrázik. Az embereknek azt mondja ez egy betegség, ami sajnos genetikai, hiszen az egész bőrfelületét nem tudja elrejteni… csak majdnem. Hiszen öltözködése meglehetősen zárt, mikor társaságban van, otthon pedig ugyebár nincs mit takargatnia. Kedveli a lezser összeállításokat, ám társadalmi helyzete nem engedi ezt meg, így kénytelen mindig nagyon elegáns és összeszedett holmikban megjelenni. Szabója rendszeresen követi a divatot, még ha ő nem is, így ruhatára friss és újszerű. Van egy sétapálcája, melyben egy ezüstkard van elrejtve, ezt gyakran magánál hordja.
Jellem: Jó parti, ezt tudja ő is és az ifjú hölgyek is. Rendkívül figyelmes, igazi úriember, így is lett nevelve és nincs is ez ellenére. Ha negatív véleménye van, azt megtartja magának… sokszor mondd kegyes hazugságokat, ha a helyzet megkívánja, ám ez csak a nőkre vonatkozik, a férfiakat nem kíméli, ha éppen úgy hozza az élet. Szeret flörtölni, bókolni, de az illendőség határain belül, az etikettet betartja, ritka alkalmakkor feszegeti csak a határokat. Olvasottsága miatt nagy a szókincse, így remekül kommunikál bármelyik társadalmi rétegben. Szeret beszélgetni, számára ez nagyon kellemes élmény, főleg olyankor, mikor érdemes témáról van szó. Az igazság az, hogy az emberek, rendkívül jónak látják, segítőkésznek, aki adományokat ad, ajándékokat küldözget, odafigyel a barátaira, rokonaira stb. és ő tényleg, valóban jó lenne.. ha ember lenne, de nem az. Raven vámpír. Vámpírnak született. És bár ez nem kéne, hogy akadályozó tényező legyen még is megváltoztatja lényének egyik felét, hiszen sötétebbik oldala egy kegyetlen gyilkos rejt magában. Egy gyilkost, aki hidegvérrel, szemrebbenés nélkül öl és aznap jót alszik. Ugyanis vannak vámpírok, akik úgy váltak azzá, hogy vérszerződést kötöttek egy született vámpírral és ezeket a lényeket csak is a vér érdekli, ölnek érte, bárkit, bárhol, bárhogyan. Az emberek ügyeibe ugyan nem avatkozik bele, ha csak nem az orra előtt történik valami, de fajtájának eme alacsonyabb kasztját könnyűszerrel öli meg. És persze nem ő az egyetlen, családja és más hasonló vámpírok is így tesznek, mondhatni az arány fele-fele. Szóval Raven kellemes személyiség, kifinomult modorral, jó humorral, kedvességgel ám néha a helyzet megkívánja, hogy szikárabb oldalát is elővegye. Ám ezt nem bánja, hiszen kapható a csihipuhira, bárbajokra… nem fitogtatja az erejét, de jól tudja, hogyha nincsenek is dagadó izmai, azért van ott erő bőven.
Élettörténet: 1803. január 12.-e. Manhattan. Raven Rutherford Fairfax megszületett. Szülei Julia és Albert már rendkívül várták, egészen fogantatása pillanata óta. Családi helyzetük akkoriban még nem volt túl fényes, anyja varrónőként dolgozott, míg a férj egyszerű kisboltját vezette. Jól éltek, egyszerű polgárok voltak. Dolgozniuk kellett ugyan a megélhetésért, de meg tudták teremteni a kellemes légkört maguknak. Albert viszont már kölyökkora óta politikusi babérokra törekedett, de mint vámpírnak ez nehéz lett volna, hiszen aki ilyen lassan öregszik nem nagyon lehet benne a köztudatban. Így… maradt a kisbolt. Emberek jöttek-mentek nála és egy nap maga Fortuna asszony kopogtatott az ajtón. Volt egy hölgy, bizonyos Mademoiselle Jacqueline Floyd, aki már jó ideje figyelte Albertet. Hogyan kereskedik, hogyan beszél, hogyan viselkedik… Jacqueline férje bízta meg az asszonyt ezzel a feladattal, ugyan is a pár dohánykereskedelemmel foglalkozott, de kevéssé értettek a kereskedéshez és szükségük volt egy olyan emberre, aki képes lyukat beszélni diplomatikusan az ember hasába, de ért a pénzügyekhez is. Gyermekük nem volt, ezért hasukra csapva, áthágva a szabályokat, keresgélni kezdtek. Mindenképpen egyszerű polgárt akartak, aki ismeri a munka szó fogalmát, tisztességes és érzéke van az imént említett dolgokhoz.
Nem telt el sok idő és Albert igent mondott az ajánlatra miszerint társuljon be Floydhoz és dolgozzanak együtt. A pár idős volt, életük alkonyát élték és mikor 12 év múlva a férj meghalt a feleség pedig rá egy évre követte, Albert már egyedül és sikeresen dolgozott a vállalatban. A Fairfax – hiszen átkeresztelte – dohány híres lett.
Mire Raven megszületett már úri társaságban forogtak. A pénzük egyre dagadt, nemesi címet vettek, ám jellemük változatlanul szerény és töretlen maradt. Teltek az évek és feltűnésmentesen éltek…
Persze az embereknek kezdett feltűnni, hogy külsejük nem nagyon változik és szükség volt – ahogy mindig is – a helyváltoztatásra.
Elhagyták Franciaországot és először Írországba majd végül Angliába mentek. És Anglia bizony remek választás volt. Nemesekként hamar befogatták őket, és Raven is könnyen beilleszkedett.
Jelenleg is itt élnek és folytatják a két családi tevékenységet. Dohányipar valamint gyilkolás.
Hobby: Vívás, sakk, lovaglás, olvasás
Foglalkozás: Kereskedő
Extrák: *** Történelmi játékra készült, angol viktoriánus korszak *** Vámpírok: Ahogy mindenki más, ők is éjjel alszanak, nappal pedig éldegélnek, mint a normális emberek, csak a bőrük az, ami érzékeny a fénysugarakra. Speciális napvédő krémet használnak, melyet fajtájuk fejlesztett ki valamikor az 1600-as években. Erejük sokszor nagyobb az emberekénél, pusztakézzel kapnak szét akár egy márványoszlopot is és hatalmasakat képesek ugrani. Vérrel táplálkozniuk csak hetente kell és a hiedelmekkel ellentétben képesek megemészteni az emberi ételt, csak keveset tudnak enni belőle. Fajtársaikat megérzik. A vérszerződéssel létrejött vámpírokat a rendes vámpírok egy pillanat alatt kiszagolják és megölik. *** Raven fegyvere egy ezüstkard, általában ezzel vadászik, de van nála pisztoly is a szokásos ezüst töltényekkel *** imádja az almát ***
Képinfo: A kép nem az én tulajdonom (http://)
| Engedélyezve: |
2012. 11. 01.
|
Módosítva: 2012. 12. 15. 12:57:59
Módosította: timcsiikee
Státusz: Aktív
|
