Név: Gildraen
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Laurent
Kor: 22
Külső leírás: Ha valaki ránéz, akaratlanul is egy hópehely jut eszébe. Első ránézésre senki sem mondaná meg róla, hogy mennyi mindent képes kibírni, mert igen törékenynek tűnik, aki egy rossz szótól megbántódik, vagy egy hirtelen mozdulattól összerogyik. Törékeny kis ujjacskái közé mégis meglepően sokminden fér, sőt igen erősen tud velük szorítani, ha arra van szükség. Kecsesen karcsú, és nem is épp a magas alakok közé tartozik. Karolni való derekát ruhái kivétel nélkül megmutatják, hajlékony termetét kiemelve. Mozgása mindig könnyed, ruganyos, kecses, és annyira halk, mintha a föld felett járna állandóan. Bőre puha, és fehér, minden folt és seb vakít róla, így nem ritkán ha megvágja magát vagy megüti magát, félreértések elkerülése végett majdhogynem apácaruhát húz. Gyönyörű hófehér hajzuhataga a háta közepét verdesi, és mivel mindennapjaiban szereti szoros kontyba tűzni vagy összefogni, ünnepnapokon, ha szétengedi, igazán magához vonz minden tekintetet. Annyira valószínűtlenül puha és dús, hogy az embernek viszket a tenyere egy érintés után. Ezek alól a hosszú tincsek alól egy kiismerhetetlen tekintet pillant rád, ha nem ismered. Vérvörös szemei ijesztőek lehetnek, sőt sokaknak maga a megtestesült gonoszt jelenti, de ha telt ajkaira mosoly ül, netán felnevet, arca egy varázsütésre változik rideg nőéből egy fiatal lányéra, aki talán még egy pajkos csínyben is benne van. Hangja halk, simogató, énekelni pedigmég szebben tud, de ha vonásaival együtt a hangszálait is megkeményíti, fojtogatóan hideg, sőt rideg tud lenni, akivel nem szívesen húz ujjat senki sem. Néha olyan, mintha egy érem két oldalát nézné valaki. Igen jól el tudja rejteni érzéseit, és nehezen fürkészed ki, ha nem akarja. Nyakában apjától kapott lánc lóg, ami mindennél fontosabb neki, mert anyjának képe van benne, akit sose látott.
Jellem: Nem igazán olyan, amilyennek a legtöbb hósárkány születik. Legtöbbjük rideg, arrogáns és büszke, de ő egészen apró korától elütött tőlük. Mindig is szertelen volt, pajkos és eleven, és minden nevelésnek szilárdan ellenállt. Azonban 10 éves korára valahogy egy napról a másikra változott meg kissé, amikor elkezdett érdeklődni a komoly dolgok iránt. Szobájában a játékok a könyveket váltották fel, és olyan mérhetetlen tudásra tett szert, amit egyik lánytestvére sem mondhatott el magáról. Fogékonynak bizonyul a mai napig mindenre, szivacsként szívja magába a tudást, és igen könnyen rázódik bele bármilyen rutinba. Ezzel együtt igen fejlett igazságérzete, diplomáciai érzéke van, és az üzletben vagy gazdaságban sincs elveszve. Mindezek mellett mindig jut ideje arra, amit szeret, lévén igen magas tűrés és fájdalom küszöbe van, egy hónap megfeszített hajsza sem látszódna meg rajta. Körültekintő, éles eszű, és habár próbálja rejteni, jó szíve van. De amikor a szomszéd királyságba házasodott, és egy éven keresztül drága férje folytonosan csak kínozta, piszkálta, akaratlanul is egy olyan páncél mögé bújt, ahol már nem fájnak neki a kezdeti sérelmek. Egy távolságtartó jellemet húzott magára mások előtt, aki végtelenül hidegvérű, és sosem borul ki. Felemelt fejjel visel el minden újabb csapást, bizalmatlanná vált, és bár igyekszik keménynek látszani, mindezek ellenére vannak éjszakák, melyeket végigzokog a szobájának rejtekén. Egyedüli vigaszt a hópomat nyújtja, akihez egy-egy nehéz nap után szokott menekülni. Egyébként megbízható, és mindenki számára elérhető, igen aprólékos jellem, a legapróbb részletekig odafigyel mindenre. És habár nem lobbanékony természet, igen csípős és cinikus tud lenni, vagy fájó pontra ironizál rá, ha veszélyben érzi magát. És mivel jó emlékezete van, lehetetlen, hogy felejtsen.
Élettörténet: A hósárkányokról mindenki tudja, hogy igen sokáig élnek, és hűvös nyugalom jellemző rájuk egész életükben. Nem ritka, hogy hosszú felmenőkig szinte senki sem borult ki igazán, ahhoz túl megfontoltak és előrelátóak. Egész életükben vagy a párjukkal élnek végletekig hűségesen, vagy örök magányban halnak meg, lévén egyszer választanak párt. Ennél fogva igen bizalmatlanok, mély érzelmekről kész sértés beszélniük avatatlannal, és súlyos bűn a bigámia, netán ha valaki szeretőt tart. Épp ezért ha nem találnak társat, úgy egy állat kerül hozzájuk, aki segít végigkísérni a sárkányt az élet hosszú útján. Nem akarnak tudni másokról, legszívesebben a legtöbb fajról meg is feledkeznének, nem a fensőbbséges jellem miatt, inkább kényelmességből.
Gid azonban mindenre kíváncsi volt. Minden érdekelte, mindent tudni akart, és ehhez bármilyen eszközt bevetett. Ám mikor az erdőben csatangolva egy aprócska szőrgombócot talált, valahogy ez megváltozni látszott. A hópomat, akit a sors az útjába sodort, alig volt nagyobb a tenyerénél. Mára már egy igazi prémként tekeredik a nyakába, testőrként is ha kell. Akkoriban azonban a családja rossz szemmel nézte a kisállatot, attól tartva, hogy a lány sosem akar majd magának társat, ha már egy állatot fogadott szívébe, ugyanis úgy tartják a régi legendák, hogy egy hósárkány csak azért választ egyszer párt, mert amikor megszületik, jégben van a szíve, míg a szeretet valakitől ki nem olvasztja. Ám ha már kiolvadt, akkor soha senki felé nem fog úgy fordulni, mint ahhoz, akit szeret.
Mivel anyja korán meghalt, alig pár hónappal a születése után, sosem ismerte, de mindenki annyit mesélt neki, hogy gyakran jó barátként gondol rá, akivel megosztja a bánatát. És mivel apja maga volt a Hófölde királya, és mindenképp trónörökös kellett neki, hát kénytelen volt új házasságot kötnie. És mintha csak a sors vetette volna ki a királyt kegyéből, csak lányok születtek. Heten voltak, közülük Gid a legidősebb, és legtehetségesebb, aki mindig odafigyelt a többiekre, anyjuk helyett anyjuk volt, ha már a vér szerinti szégyenében tűzbe vetette magát, hogy képtelen fiút szülni. Apjuk sosem próbál meg újra házasodni. Aztán a főnixekkel összetűzésbe kerültek, és kitört a háború. A lány alig volt 14 éves, mégis olyan határozott előrelátással menekült húgaival, ami csak a hósárkányokra volt jellemző, és apjuk megnyugodva bízta őket az Élet kegyeire. Menekülés közben persze megtámadták őket, és minden erőfeszítés ellenére három testvére veszett oda egyetlen éjszaka alatt, és a bűntudat azóta gyötri, habár igyekszik mélyen eltemetni magában az érzéseit, hogy másnak segíthessen. Apja kétségbeesetten kapott a felkínált békejobb után, de félve kérdezte meg lányát, hogy vajon tudna-e neki segíteni. És a lány minden további nélkül belement. Gyűlölt otthon lenni, ahol az emlékek kísértették, így fél év tárgyalások után kifejezéstelen arccal és kemény szívvel búcsúzott el otthonról, hogy egy vadidegen, és ellenséges országba utazzon annak érdekében, hogy egy fiatal fiúcskához menjen feleségül.
Reménytelensége akkor érte el a csúcsot, amikor az ottani király, Karion meghalt, és látván, hogy a férje semmit sem tesz az ország érdekében, biztos kézzel vette fel a harcot a bürokraták és a pénzhajhászok ellen. És bár sokan sajnálják titkon őt, magában ő azt szokta mondani, hogy inkább három háború egyszerre, mint a férje. Minden erejével megpróbálja a helyzetüket könnyebbé tenni, habár feladni látszik, mert a másik fél nem sok hajlandóságot mutat ez iránt. Gid igyekszik ezt a gyerekkor vagy a kamaszkor számlájára írni, vagy az őt ért veszteségekére, de így sem könnyebb neki. Lassan felőrli őt az, hogy két malomban őröl, mert nem tud egyszerre helyt állni az ország élén is és a király ellen is, aki viszont rendszeresen elvárja tőle, hogy együtt háljanak. Retteg a pillanattól, amikor eherbe eshet, így az udvari mágust megkérte, hogy ideiglenesen segítsen neki tenni ez ellen. És mivel idegen országban van, senkit sem ismer, nem bízik senkiben, és igen bizonytalannak érzi magát, hát előfordul, hogy pár napra a szobájába zárkózik lecsillapítani idegeit, mert néha úgy érzi, beleőrül ebbe a helyzetbe.
Hobby: éneklés, zenélés, festés, repülés, pihenés, társalgás, lovaglás
Foglalkozás: Királynő
Extrák: ~ Ayame-samának ~ Faja: Hósárkány ~ Gyönyörűen énekel, mégis, amióta elhagyta Hóföldét, letagadja eme tudományát, ügyesen kerüli ki a király kéréseit is erre nézve. Úgy érzi magát, mint egy elvágott torkú madár, és semmi kedve sincs énekelni a helyzetét elnézve. ~ Ereje igen nagy, hiszen apró korától át tud változni. Mára már egy hatalmas, jégszilánkos vaddá tud változni, és egyedül a vérvörös szemekről lehet őt megismerni, ami még a saját hazájában is ritka. Fogainál csak a lehellete gyilkosabb, mely ritkán öl, inkább súlyos végtagvesztésekkel jár, ami a mai világban nagyobb szégyen, mint a gyerekgyalázás ~ Az égvilágon senkit sem ismer, udvari társalkodónői sincsenek, így senki sem látta még őt a hivatalos összejöveteleken kívül beszélgetni. Az istállóban azt rebesgetik azonban, hogy mivel szeret lovagolni, az ottaniakkal szokott váltani pár kedves szót. ~ Lassan gyógyulnak a sebei, de mind teljesen nyomtalanul tűnik el. Egyedül az égési sérülés okoz nagyobb aggodalomra okot. ~ Imádja a telet, igazán csak akkor szabadul fel, és ritkán tartózkodik akkor a falak között, igyekszik a legtöbb időt kint tölteni. ~ Habár hazájában mindenki ellenezte, ő megtanult a tőrrel bánni, és mindig van nála a szoknya zsebében egy, a biztonság kedvéért, amit férje elől titkol, mielőtt az gyilkossági szándék miatt vádolná. ~ A hópomat egy hosszúkás mókusfélét jelent, aminek igen puha és hosszú szőre van, és amit minden ország népe szeret bundája miatt levadászni. Ezért irigyei is vannak Gidnek, mivel egy élő példány szőre csillogóbb, és dúsabb is.
Képinfo: nem az enyém, nem én készítettem (http://)
| Engedélyezve: |
2012. 10. 05.
|
Státusz: Aktív
|
