Név: André Dumas
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Cyntie Dred
Kor: 20
Külső leírás: Alakját tekintve vékony és alacsony, ennek ellenére izmai kemények, hiszen nem ritkán kemény fizikai munkát végez. Arca mozdulatlan, szeme szürkéskék, kissé éles járomcsontját lágyan keretezi tejfölszőke haja. Kezei érdesek a rengeteg ásástól, lábai vízhólyagosak, ugyanakkor végtagjai kecsesek csakúgy, mint ő maga. Testét végig vágások borítják, legjellegzetesebb sebei a hátán találhatók, amik a kegyetlen korbácsütéseknek tudható be. A normand időjárásnak köszönhetően nap szinte alig éri, így legalább olyan sápadt, mint az ég. Nagyon ritkán látni rajta színeket, annál inkább rengeteg táskát, zsákot, szütyőt, szinte mindent, amiben szerszámokat, szikéket lehet tárolni. Szinte mindig bőrkesztyűt visel, szájából pedig cigaretta lóg.
Jellem: André olyan, akár a novemberi erdő: ködös, hideg és elérhetetlen. Legalább is elsőre biztosan. Nem gyakran szól, de ha mégis, akkor is lényegretörő, kissé gépies, de megfogalmazása választékos. Sosem néz arra, akivel beszél, de a legtöbben nem is veszik arra a fáradságot, hogy végighallgassák. Egyszerűen ott hagyják. Környezete szerint vérszomjas és körmönfont, aki örömét leli a háború emberáldozataiban(látványukban és meggyalázásukban egyaránt), és előszeretettel áldozza fel szívüket a vámpíroknak, akik egyébként csak azért vannak a faluban, mert André megidézte őket, vagy valami ilyesmi. Magát a városbeli pletykákkal azonosítja leggyakrabban, így az önismerete nem a legjobb (bár az ilyen elborult teóriákat még ő sem hiszi el magáról). Gyermekkorában még észlelhető volt valódi személyisége, az a tartózkodó kedvesség és őszinteség, ami most is áradna belőle, ha nem néznék levegőnek.
Élettörténet: A direktóriumi évek közepén született a távoli Normandiában, ahol édesanyja belehalt a szülésbe, apja pedig bevonult katonának egy jobb élet reményében, újszülött fiát hátrahagyva. Rouen-ban nőtt fel egy mészárszék mellett, ahol az ottani, gyermektelen házaspár látta el koszttal és ruhákkal. Kicsi korától kezdve besegített a boltban, alig hat évesen darabolt először húst, nem sokkal később már vágást is vezetett. A ház emeletét egy idős özvegy bérelte, akihez gyakran átjárt először csak olvasni tanulni, hónapokkal később pedig az asszony már a gyógyítás művészetére tanította meg. Fényes jövő állhatott előtte, és bele is kezdett a saját készítésű orvosságok gyártásába, míg nem jött a háború és rengeteg sebesült férfi, akik félholtan, vagy már holtan tértek vissza a városba. A rengeteg halott okozta pestisveszély miatt azonban a besorozott Monsieur Dumas nélkül kellett megoldania a háznak a problémát: A mészárszéknek segítenie kellett a hullák eltűntetésében. Ebbe keveredett bele az egész család, Madame Dumas és az idős hölgy pedig elhunyt nem sokkal később, így az egész Andréra maradt. Az emberek bizalmatlanok lettek vele, elveszítette a vásárlókat, így egyedüli munkája az emberek "eltűntetése" lett. Saját keverésű gyógyszereinek köszönhetően a beteges emberek között végig egészséges maradt, ezért a városbeliek a babonáik miatt meggyanúsították, hogy a halottakból főz magának orvosságot. Lassan teljesen elszigetelődött, de ő végzi a munkáját, mint kötelességet.
Hobby: -
Foglalkozás: mészárszékes, később mindennel meggyanúsított "hulla eltakarító" és "boszorkány"
Extrák: Kevés munkabérét legtöbbször könyvekre költi, kedvence pedig Moliére // Mivel szüleit sosem ismerte, ezért az őt befogadó családot, Dumas-ékat tekintette családjának // UKE
Képinfo: A kép nem az én tulajdonom, csupán illusztráció. (http://)
| Engedélyezve: |
2012. 09. 24.
|
Módosítva: 2015. 07. 01. 23:50:25
Módosította: Yoshiko
Státusz: Aktív
|
