|
|
Karakter megtekintése
| Kép |
|
| Tulajdonságok |
Név: Dr. Dominick Scalpel
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Laurent
Kor: 31
Külső leírás: Nem túlzottan kedveli a fehér ruhadarabokat, nincs is belőle neki egy sem. A szabályzat ugyan megkövetelné, hogy fehér köpenyt viseljen, azonban a kórház, ahol dolgozik nagy nehezen engedélyezte ama kérelmét, hogy ne kelljen, így munkahelyén is általában fekete köpenyben járkál. Sokan mészárosnak tartják, nem néznek rá jó szemmel és az sem dob a helyzeten, hogy Dom nem az a haverkodós típus. Ráadásul még csak nem is kimondottan bizalomgerjesztő. Csak a szemeibe kell nézni és máris inába száll az ember bátorsága. Rendkívül kék szemei vannak, akik nem ismerik azt hihetik, kontaktlencsét hord. Pedig ez a jég kék szempár születése óta elkíséri. Szemei körül általában ott vannak a sötét karikák a kialvatlanság miatt. Ezt leszámítva egész szép arca van. Ijesztő tekintetéről abszolút nem tehet. A genetika a ludas. Viszonylag magas homloka előtt enyhén hullámos hajtincsek kígyóznak. Karakteres, kerek álla van, arca férfias vonásokkal tűzdelt. Ajkai dúsak, sápadt bőréhez képes élénk színük van. Haja lapockájáig ér, finoman hullámos, szürkés barna. Munka közben rendszerint laza copfba fogja tarkóján, hogy ne zavarja feleslegesen. Levágatni ennél rövidebbre nem hajlandó ugyanis szent meggyőződése, hogy neki nem áll jól a rövid haj. Alkatra magas, szálkás izomzatú férfi, egyenes háttal és határozott mozdulatokkal. Vállai testalkatához mérten szélesek, és ez első nézésre talán kicsit ijesztővé is teszi, de ha az ember megismeri, rájön, hogy nem kell félni tőle. Sőt!
Jellem: Dom igazán érdekes jellem. Rendkívül határozott és rendszerint véghez is viszi, amit célnak kitűzött maga elé. Szótárában nem szerepel a "lehetetlen" szó. Első látásra riasztónak tűnhet, sőt ha kiderül mit is dolgozik, hát még inkább tartanak tőle az emberek. Igazából ő is amolyan meg nem értett lélek. Legbelül érző lélek és igen is képes a gyengédségre. Sőt! Akik igazán ismerik, tudják róla, hogy egy áldott jó ember. Ne a borító alapján ítélj meg egy könyvet! Ez a mondás talán nála a legigazabb. A mindig morc ábrázat, a szótlansága és azok a jeges szemek. Nos nem túl sok jóval kecsegtetnek. De Dom nem tud változni, nem is ő lenne, ha másmilyen lenne. Csak egy esélyt kér arra, hogy megmutassa, milyen is valójában. Ha valaki megadja ezt az esélyt hamar rájön, hogy gyengéd és törődő az ő makacs módján. Mint már fentebb említettem, amit egyszer a fejébe vesz, hát addig nem tágít mellőle, amíg nem sikerül neki elérni a célját. Ebből a szempontból mérhetetlenül makacs és képes ráerőszakolni a társaságát másokra, ha igazán felkeltik az érdeklődését. Nem mondhatnám, hogy a szavak embere, és nem is mindig tudja kezelni az emberi kapcsolatokat, de mentségére szolgáljon: igazán keményen próbálkozik, ha tényleg akarja. Nem sokat beszél, ő inkább a tettek embere. Valahogy idegennek találja azt, hogy ha beszélget valakivel, az válaszol neki, vagy a másik kérdez tőle. Talán már soha nem is lesz képes az ilyesmit megszokni, vagy normálisan kezelni. Persze minden erejével azon van, hogy amennyire csak tud, beilleszkedjen.
Élettörténet: Egyedül van, amióta csak az eszét tudja. Egy árvaház kapujában találtak rá. Élete első tizenöt évét itt élte le. S hogy ne legyen elég, amolyan igazi drámába illő élete volt itt. Az igazgató úr szerette a csinos fiúcskákat, hát néha eljátszadozott egyik-másik árvával. Társai féltek tőle, mert már akkor is túl komoly és ijesztő tekintete volt. Ez ellen soha nem tehetett. Ő mindennél jobban igyekezett beilleszkedni és barátokat szerezni, de képtelen volt rá. És ez nem az ő hibája volt. Később már úgy érezte, nem érdekli többé, hogy ki hogy viszonyul hozzá. Mikor betöltötte a tizenötöt nevelőszülőkhöz került, akik igazán szerették őt... Eleinte. De az a tizenöt év, amit az árvaházban töltött rányomta súlyos bélyegét Dom életére. A kedves szülők előtt sem volt képes megnyílni soha. Nem volt képes kifejezni örömét vagy bánatát. Olyan volt, mint egy bábu. Ráadásul ahogy cseperedett, egyre üresebb lett. Nevelőanyja félni kezdett tőle, Dom akaratlanul is az őrületbe kergette a nőt, aki hisztérikus pánikrohama közepette meg próbálta megölni őt. Konyhakésével több súlyos sebet is ejtett a fiatal fiú testén, mire nevelőapja leállította. A nő elmegyógyintézetbe került, Dom kórházba. Nevelőapja pár napig látogatta csak. Gondterheltnek tűnt és végtelenül letörtnek. Egy este Dom eltévedt és valahogyan a kórház alagsorában található hullaházba tévedt. Az egyik boncasztalon nem csekélyebb személy feküdt, mint nevelőapja. Érzelemmentesen bámulta a hullát, majd felnyitotta az asztal mellett lévő aktát, melyből kiderült, a férfi végzett magával. Dominickot annyira elbűvölte a hűvös és merev test látványa, hogy elhatározta, patológusnak fog tanulni. Az egyik kedves nővér vette magához, akit csodával határos módon nem ijesztett meg Dom velőig hatoló jeges tekintete. Tanulmányait kiváló eredményekkel elvégezte a középiskolában, így könnyű szerrel vették fel az orvosi egyetemre. Az egyetemen nem egy barátra tett szert, akiknek mérhetetlen türelme és kedvessége újonnan átformálták kicsit a személyiségét. Most már képes volt legalább éreztetni másokkal azt, hogy ő mit érez feléjük. Ez idő tájt jött rá arra, hogy saját neméhez vonzódik. Az, hogy annak idején az árvaház igazgatója szexuálisan zaklatta valahogy nem volt rá akkora hatással, mint az a fiú, akit az egyetemen megismert. Először lett szerelmes, és viszonzottak voltak érzelmei. Kapcsolata hosszú életű volt. Az egyetem után még négy éven keresztül tartott, s nem önszántukból vetettek véget neki. Barátai és szerelme vonatbalesetet szenvedtek, mikor a szomszéd városból hazafelé tartottak egy kirándulásról, ahová Dom a munka miatt nem tudott elmenni. Patológusként neki kellett foglalkoznia a számára legfontosabb személyek holttestével. Igen, másra is bízhatta volna őket, de valahogy kötelességének érezte. Az esetbe beleroppant és sokáig nem volt önmaga, de később úgy határozott, büszkén fog rájuk emlékezni. Úgy érezte okkal él még mindig. És ezzel a kapaszkodóval kimászhatott a gödörből végre.
Hobby: Beszélget a "vendégeivel"
Foglalkozás: Patológus
Extrák: Seme *** Gyakran segít a rendőrségnek gyilkossági ügyekben. Amolyan igazságügyi orvosszakértő másodállásban.
Képinfo: A képet nem én rajzoltam, nem az én tulajdonom, csupán illusztrációként szolgál a karakterhez. (http://)
| Engedélyezve: |
2012. 08. 11.
2013. 02. 12.
|
Módosítva: 2013. 02. 12. 21:55:07
Módosította: Laurent
Státusz: Aktív
|
|
