Név: Samuel Young
Kategória: Yaoi
Feltöltő: makeme_real
Kor: 25
Külső leírás: Átlagos, kb. 173 centiméteres magassággal rendelkező fiatalember, akinek a teste törvényellenesen szexi, szinte büntetni kellene, ha valaki ilyen jól néz ki. Garantáltan leesik az állad, és csorogni kezd a nyálad, ha meglátod akár csak félmeztelenül is. Bár nem az izomzata fog szemet szúrni, hanem az a hihetetlenül arányos, minden fölöslegtől mentes test, aminek minden vonalát mintha kifaragták volna. Finom, szálkás izmok a mellkason és a karon, lapos has, hosszú, izmos combok, kerek popsi... Minden, ami szem-szájnak ingere. Mindennek a tetejére arca is szoborszépségű, ha nem éppen az orrod előtt állna, el sem hinnéd, hogy létezik ilyen, kivétel nélkül minden egyes vonása tökéletes, beleértve pirosas ajkait, és mandulavágású, tengerkék szemeit. Haja rövidebb fazonú, természetes szőke, sokat nem foglalkozik vele, általában kócosan meredezik a fején, de pont ettől olyan édes. Bőre világos, selymes, és szinte tökéletes. Öltözködése átlagos, de különös hóbortja, hogy odavan a bőrdzsekikért – még úgy is, hogy nem tudja, milyen fantasztikusan állnak neki.
Jellem: Édes és kedves srác, akit jószívű és barátságos természete miatt imád minden környezetében élő. Ám hiába a jótét lélek, ha a sors nem mindig volt kegyes hozzá. Múltja bélyegét mai napig ott hordja magán, szüleit és élete szerelmét egyszerre elveszíteni nem volt egy leányálom – hiába döntött utóbbiról ő maga, az volt élete legnehezebb döntése. Ezeket azonban remekül tudja leplezni, ha rá is törnek a fájó emlékek, mindig elrejti egy ennivaló mosollyal, és mivel senkinek nem nyílt még meg annyira, mint egykor Neki, ha nem akarja, nem is látnak be az álarc mögé, nem tudják kiismerni. A szíve már-már túl jó, hajlamos megbocsátani mindent mindenkinek, még akkor is, ha az illető nem biztos, hogy megérdemelné. Nem véletlenül tartott ki fiatalkori szerelme mellett sem: hiába az agresszivitás, ha teljes szívéből szerette a fiút, és biztosan tudta, hogy az érzés viszonzott is. Túl jó szívének köszönhető az is, hogy jelenleg nem facér, de az elmúlt egy-két évben lassan sikerült megbékélnie a gondolattal... egészen mostanáig. Párja ötlete valóságos rémületet váltott ki benne, amit bár sosem vallana be, annál erősebben tombol benne. El sem tudja képzelni, mi lesz vele, ha visszatér a régi élete kellős közepébe – talán a régi nagy szerelmet is ott találva.
Élettörténet: Egyetlen gyermekként született egy kisebb városban élő családba. Szeretetben és törődésben nőtt fel, szüleinek köszönheti, hogy az lett, aki, és olyan, amilyen. Már pici baba korától kezdve imádnivaló volt, mindig vigyorgott és nevetett, csendes gyerek volt, hisztik nélkül. Szülei imádták – viszonzottan. Már az óvodában is sok barátot gyűjtött össze, társai kedvelték és szerettek vele lenni, ő pedig mondhatni már akkor felfigyelt Rá. Mintha csak a lányokban kapcsolt volna be a rosszfiú-radar, úgy szúrta ki magának Sam a már akkor fegyelmezetlen és kissé agresszív fiút, akivel az óvónénik is alig bírtak el. A maga intelligenciájával már akkor érezte, hogy itt valami nincs rendben, ez a fiú nem véletlenül viselkedik így – sajnálta és valami megmagyarázhatatlan okból aggódott érte, így onnantól kezdve titokban mindig figyelte, ha a közelben volt. Kisváros lévén általános és középiskolába is együtt jártak, de sokáig nem váltottak egyetlen különösebb szót sem. Persze a mindenki ismer mindenkit elve a gyerekekre is vonatkozott, ám a két fiú baráti társasága nem egyezett, így nem érintkeztek egymással számottevően. Mindez a gimnáziumban változott meg, ahol népszerűségük miatt mindketten a közkedveltek közé tartoztak, bár ezt kicsit eltérő módon tudták kamatoztatni. Míg a másik fiú a fociban jeleskedett és csakhamar csapatkapitány lett, addig ez Samnek nem ment, alkatilag nem illett hozzá a foci, volt viszont egy másik lehetőség: a szurkolócsapat. A lányok megtartása miatt eleve vettek fel maguk közé fiúkat, Samnél azonban ez fokozódott, ő egyenesen a szurkolócsapat kapitányává nőtte ki magát. Amikor kiszemeltje látszólag minden magyarázat nélkül megkörnyékezte, először fogalma sem volt, mi tévő legyen, vagy mire vélje a dolgot, a fiú azonban kitartó udvarlásával meggyőzte szándékai komolyságáról. Többszörösen írták be magukat a gimi és a város történelmébe, hiszen meleg párként a népszerűségük mit sem csökkent, sőt, ők voltak az álompár, mintha egy teljesen hétköznapi kapcsolat lett volna az övék. Samet persze az sem zavarta volna, ha csúfolják őket a hátuk mögött, fülig szerelmes volt, vakon és visszavonhatatlanul beleszeretett Alexanderbe. A fiú azonban továbbra is kissé erőszakos volt, amit Sam néha nehezen viselt, mégis mindig megbocsátott – hogyan tudott volna ellenállni az édes, könyörgő pillantásnak, és annak, ahogy a fiú a fülébe suttogta, hogy szereti... azóta sem tudta senki olyan szépen mondani neki. A sors viszont talán mégsem szerette annyira Samet: a gimi befejeztével, éppen érettségi után a szülei súlyos autóbalesetet szenvedtek, amiben mindketten életüket vesztették. Sam összetört, és hiába állt Alex végig mellette, hiába támogatta és vigasztalta, Sam végül őt is ellökte magától. Élete legsúlyosabb és legnehezebb döntése volt a költözés – szinte azonnal meg is bánta, mégsem ment vissza soha. Félt, hogy Alex a gyávasága miatt ellökné magától, és azt már biztosan nem élte volna túl. Jelenleg a nagyváros forgatagában élt, színészként próbált szerencsét, de végül egy nevesebb filmben kapott elenyésző mellékszerepet. Megkörnyékezte viszont egy forgatókönyvíró, és bár eleinte visszakozott, végül mégis beadta a derekát, hátha megér egy próbát... Már együtt vannak néhány éve és valahol szereti is a férfit, de az érzelmek intenzitása meg sem közelíti azt, amit Alexander iránt érzett. Sokszor gondolkozott is ezen, nemrégiben meg is akarta mondani a férfinek, hogy nem tudta elfelejteni egykori kedvesét, az azonban éppen akkor vallott neki szenvedélyesen szerelmet, és Samnek nem volt szíve ezt tenni vele. Bár most már úgy hiszi, jobban tette volna – a férfi ugyanis arra kérte, új munkája miatt költözzenek nyugodtabb helyre... mondjuk vissza Sam szülővárosába, a ráhagyott szülői házba.
Hobby: Régen nagyon szeretett kora reggel sétálni vagy kocogni az erdőszélen, a nagyvárosi élet viszont megfosztja ettől, a maga koszos levegőjével.
Foglalkozás: -
Extrák: Gennek készült. *** Retteg a visszaköltözéstől. Reménykedik benne, hogy talán már Ő is elköltözött a kis városkából, de a szíve mélyén érzi, hogy élete nagy szerelme még mindig ott él... És jelen helyzetben fájdalmas lesz a viszontlátás.
Képinfo: http://
| Engedélyezve: |
2012. 07. 03.
|
Státusz: Aktív
|
