Név: Damien Beaumont
Kategória: Yaoi
Feltöltő: makeme_real
Kor: 24
Külső leírás: Magassága nem túl kirívó, a férfiakhoz képest alacsonyabb növésű, mindössze kb. 173 centi magas. Ehhez testalkata is igazodik, inkább karcsú, mint izmos, ennek ellenére igen esztétikus látványt nyújt. Nem nyurga persze, csak inkább hasonlítható egy csinos női testalkathoz, mint egy kidolgozott férfitesthez. Hosszú, vékony ujjai vannak, csuklója és bokája karcsú, hasa lapos, combjai pedig hosszúak, izmosak, akárcsak formás, kerek hátsó fertálya. Finom vonású arca igen jóképű, egyenesen szépnek nevezhető, orra egyenes és tökéletesen arányos, szemöldökei szép ívét pedig szintén a természetnek köszönheti. Ajkai kellemesen teltek, nem túl húsosak, de nem is túl vékonyak, amolyan arany, érzéki középút. Haja természetesen sötét színű, eredetileg sötétbarnának indult, de inkább tűnik feketének. Szemei elképesztően zöldek, akárcsak a legszebb fű, pupillái körül különleges, fehéres pöttyökkel. Bőre világos színű, nem a betegesen sápadt fajta, hanem a szép, fehér árnyalatú. Ékszereket egyáltalán nem hord, egy gyönyörű, faragott, fekete karkötőt leszámítva, amit viszont szinte soha nem is vesz le. Öltözködése teljesen átlagos, de az átlagos hétköznapokon legszívesebben farmert, pólót, és bőrdzsekit hord.
Jellem: Kedves, mosolygós és általában jókedvű srác. A lelke különösen edzett és erős, meggyőződése, hogy vele már nem történhet semmi olyan, ami újra padlóra küldhetné, viszont életének mély pontja hatással van mai személyiségére is, mert hajlamos a búskomorságra. Ez utóbbit viszont kizárólag csendes magányában engedi eluralkodni magán – persze csak ha szükséges –, ellenkezik az elveivel, hogy a környezetére átragassza saját rosszkedvét. Ebből adódik az is, hogy nem nagyon beszél a gondjairól, nem szeret és nem is igazán akar, inkább elemésztgeti magában, és legfeljebb ha leülepedett, akkor beszél róla. Ha valaki vagy valami fájdalmat okoz neki, akkor is csak mosolyog, és majd akkor jön ki rajta, amikor egyedül lesz. A hozzá közel állók persze előbb-utóbb kiismerik ezt az attitűdöt, bár hiába, hiszen kár kérdezni: amíg ő nem akar, addig úgysem fog beszélni róla. Egyébként nagyon tud szeretni, és legalább ennyire szerethető is, ha ő valakit megszeret és a bizalmába enged, ahhoz ő egy életre ragaszkodik. Hűséges, megértő és segítőkész, legyen szó családról, barátságról, szerelemről. Legutóbbiban ugyan nincs túl nagy szerencséje. Élete meghatározó kapcsolata után nemcsak hogy nem mer, nem is akar újra szerelembe esni – képtelen lenne rá.
Élettörténet: Franciaországban, Bordeaux városában született, második gyermekként. Jó körülmények között, szerető családban nőtt fel, még nővérével, Audreyval is jó kapcsolatot ápolt. Sosem volt rossz gyerek, mindig rendesen járt iskolába és rendesen tanult. Tanulmányi eredményeivel sem volt soha baj, különösen a reál tárgyakhoz volt érzéke, és nála még a kamaszkor is kimerült annyi lázadásban, hogy elkezdett rock zenét hallgatni. Szülei furcsállták is egy kicsit, hogy nem kezdett vad csajozásba, mint a korabeliek, de abszolút nem zavarta őket, sőt, örültek neki, hogy a fiuk normálisan viselkedik, úgy, ahogy nevelték is. Damien ennek miértjére 16 éves korában kapta meg a választ. Akkori legjobb barátja születésnapján azzal lepte meg, hogy meghívta egy helyi szórakozóhelyre, ahol egy fiatalokból álló rock banda fog fellépni, amiben a barátja unokatestvére a dobos. Természetesen örömmel elfogadta a meghívást, és el is mentek a koncertre, ami bár első hallásra nagyon is elnyerte a tetszését, arra azért nem számított, hogy az élete is 180 fokos fordulatot vesz majd miatta. A koncert után – az unokatestvér révén – csatlakozott is hozzájuk a banda, leültek az asztalukhoz, hogy együtt iszogattak tovább. Damien számára minden tag nagyon szimpatikus volt, de azon maga is meglepődött, hogy az énekesükkel percek alatt megtalálta a közös hangot. Az énekessel, aki egyébként egy istentelenül jóképű srác volt, szívdöglesztő mosollyal. A fejébe tóduló, de abszolút oda nem illő gondolatoktól zavarba is jött, de ezt igyekezett leplezni, és inkább a beszélgetésre igyekezett koncentrálni a srác szemei helyett. Hosszú ideig kínlódott ezektől a furcsa érzésektől, azonban egyre többet jártak össze a bandával, ő pedig egyre biztosabb lett benne, hogy ezen nincs mit tagadni: minden valószínűséggel a saját neméhez vonzódik, ráadásul nagyon úgy tűnt, hogy fülig belezúgott a banda énekesébe. Biztosra vette, hogy egy olyan kaliberű srácnál, mint Ő, semmi esélye nem lehet, és igazából meg is békélt a dologgal, hiszen... c’est la vie. Talán éppen ezért lepődött meg annyira, amikor a fiú egyik este úgy hívta el, hogy csak ketten voltak. Aztán ezekből az alkalmakból egyre több lett, míg a végére már tagadhatatlanná vált, hogy valami alakulóban van köztük. A kölcsönös vonzalom bevallása még váratott magára egy kicsit, de végül eljött a pillanat, amikor már egyikőjük sem tudta tovább tagadni, és úgy döntöttek, megpróbálják együtt. A próbából pedig hosszú, harmonikus kapcsolat lett, tele szerelemmel, és hiába volt ez egy homoszexuális kapcsolat, így is sokak szemében ők voltak az álompár. Damien imádta a szerelmét, őszinte szerelem kötötte össze őket, a ragaszkodása pedig a végletekig fokozódott, hiszen nemcsak élete első kapcsolata volt ez... számára a szó minden értelmében a kedvese volt az első. Öt éven keresztül álltak egymás mellett jóban-rosszban, Damien büszkén nézte a banda útját a biztos felfedezés felé, és a középiskola után egyetemre is úgy jelentkezett, hogy ne legyen távol kedvesétől. Veszekedni sem veszekedtek szinte soha... egy bizonyos időszak kezdetéig. Damien pontosan tudtam hogy a felfedezés küszöbén állnak, ezért sokszor elnézte, ha a próbák miatt néhány napig nem nagyon találkoztak, de aztán egyre többször és egyre gyakrabban fordult elő, hogy a szerelme még a próbák után is inkább a haverokkal maradt iszogatni, és nem vele volt. Mikor ezt először szóvá tette, jókora veszekedés kerekedett belőle, de már másnap egymás szavába vágva kértek bocsánatot a másiktól, és pár napig újra szent volt a béke. Utána viszont minden visszatért a régi kerékvágásba... Egyre többet és egyre gyakrabban veszekedtek, a béke-időszakok pedig egyre rövidültek. Damien számára akkor telt be a pohár, amikor kedvese exe is besomfordált a képbe, egyértelműen azzal a céllal, hogy lecsapja a kezéről a szerelmét – neki ezt többször szóvá is tette, kedvese azonban sosem hitt neki, a haveri kör hatására pedig egyre többször vágta a fejéhez, hogy hisztizik. Damien haragja lassan elkeseredésbe csapott át, a gondolat, hogy elveszítheti a szerelmét, halálra rémítette. Igyekezett inkább csendben tűrni, de aztán egyik nyáron végleg elromlott minden. Damien kéthetes családi nyaralásra készült, és azt remélte, az elutazást megelőző napon, a szokásos próbát követően az egész estét a szerelmével töltheti – de csalódnia kellett. Alig egy óra után kedvese közölte, hogy hamarosan indulnia kell a barátaihoz. Damient arcul csapta a tény, hogy a haverok fontosabbak lettek nála, de már nem volt ereje veszekedni, egy bólintással tudomásul vette, majd egyetlen búcsúcsókot követően hazament. Otthon természetesen telesírta a párnáját, nővére és édesanyja viszont közös erővel vigasztalták, biztatták, hogy ne keseredjen el, két hét után úgyis tárt karokkal fogja várni a kedves, mert nagyon fog neki hiányozni. A bizakodás csak egy hétig tartott. Az első héten egyszer-kétszer utol tudta érni kedvesét a neten keresztül, a második héten azonban már ennyi sem történt. A gondolat még mindig halálos félelemmel járt, ezért igyekezett elnyomni magában, de a szíve mélyén Damien jól tudta – vége. Mikor hazaértek, a kedvese nem várta, egészen estig fel sem hívta, de mikor végül megcsörrent a telefon, és elhangzott a kérdés: „Találkozhatunk?”, Damien megérzése biztossá vált. Az indokról ordított, hogy csak egy mondvacsinált ürügy, de elfogadta – legalábbis el akarta. Mindig is nagyra tartották erős lelke miatt, de ezt még ő sem tudta átvészelni, beleroppant a szakításba. Egy teljes hétig feküdt a szobájában szinte mozdulatlanul, egy falatot sem evett, inni is csak azért ivott, mert szinte leerőltették a torkán. A család ezt látva egyértelműen arra a döntésre jutott, hogy el kell költözniük. Egészen a fővárosig meg sem álltak, Damien pedig átiratkozott a helyi egyetemre, viszont egy félévet halasztania kellett. Minden tiltakozása ellenére szülei elvitték egy pszichológushoz, aki csak egy év fáradtságos munkájával tudta maradéktalanul kivezetni a mély depresszióból. (A második fél év már enyhébb volt, ezért kezdhette el az egyetemet hamarabb.) Az egyetemnek köszönhette végül, hogy Párizsban sem maradt egyedül: mint „új fiút” az egyik kedves évfolyamtársa vette szárnyai alá, és nagyon hamar össze is barátkoztak. Barátságnál több sosem volt köztük, mert mint kiderült, a fiú is pontosan ugyanolyan, mint ő, tehát a passzív fél a kapcsolatokban. Szoros barátság viszont annál inkább kialakult közöttük, mára ő Damien legjobb barátja, és mivel már jól van lelkileg, minden irigység nélkül tudta figyelni, ahogy legjobb barátja lassan szerelembe esett – valami titokzatos férfival. Még sosem találkozott a férfival, csak a keresztnevét ismeri – ami eleinte igencsak fájdalmas volt számára, mert ugyanúgy hívják, mint az ő egykori kedvesét, de mára már ezt is sikerült elfogadnia –, és bár nem érti, miért kell ennyire titkolóznia a barátjának, nem tette szóvá soha. Nemrégiben fejezte be az egyetemet, és a cégnél, ahol a szakmai gyakorlatát is végezte, máris várja egy hely, de még nem tud kezdeni, először sokkal fontosabb dolga van: el kell kísérnie legjobb barátját Amerikába, hogy ott ő lehessen az esküvői tanúja, mikor elveszi az a titokzatos kedves.
Hobby: rajongásának két tárgya a zene és a könyvek
Foglalkozás: -
Extrák: Esküvős négyesbe. *** Szemüveges, de utálja, ezért az esetek 99%-ában kontaktlencsét hord. *** A karkötőt, ami állandó jelleggel ott díszeleg a jobb csuklóján, a szerelmétől kapta a harmadik évfordulójukra. Soha nem veszi le, mert a belsejébe bele van karcolva neveik kezdőbetűje, és fájna ránéznie – végleg eldobni viszont egyszerűen képtelen. *** Theme song: http://www.youtube.com/watch?v=JRWox-i6aAk (dalszöveg). *** Titokban nyomon követi – nem egészen – volt szerelme sikerének útját, de soha, senkinek nem beszélt még arról, hogy kivel is volt együtt néhány éve. (Még legjobb barátjának sem, és nem is tervezi, ez az ő saját kis titka.) Nos igen, kár lenne tagadni: depresszió és pszichológus ide vagy oda, a mai napig nem tudja elfelejteni élete első – és nagyon úgy áll a helyzet, hogy egyben utolsó – kapcsolatát. Meggyőződése, hogy azt a bizonyos Nagy Őt találta meg egykoron, és valóban, még soha senki nem tudta elérni nála az általa kiváltott érzelmek apró töredékét sem.
Képinfo: http://
| Engedélyezve: |
2012. 06. 17.
|
Módosítva: 2012. 06. 17. 20:10:29
Módosította: makeme_real
Státusz: Aktív
|
