|
|
Karakter megtekintése
| Kép |
|
| Tulajdonságok |
Név: Reino Baldor
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Yoshiko
Kor: 25
Külső leírás: Igazi északi szépség (ha a hajszínét nem nézzük). Hófehér, hamvas bőrét természetes, félhosszú fekete haja keretezi. Hosszú szempillákkal körülvett, búzavirágkék szemeiben elveszik a naiv, tapasztalatlan lélek. Mély tekintetét sokan megakarják fejteni, de ez soha senkinek nem sikerült igazán. Szemüvegén keresztül sokszor megvetően figyeli a körülötte lévő világot vagy egy busz ablakán kinézve barangol képzeletbeli világában. Ilyenkor puha, hívogató, telt ajkaival lágyan mosolyog újabb talányokra adva okot. Úszástól széles háta, izmos mellkasa csak még inkább dob amúgy is vonzó külsején és mivel magasabb, mint az átlag mindig észre is veszik. Sosem volt a divat híve és mégis mindig sikerül beletrafálni.
Jellem: Undorodó, megvető pillantásaival sok mindent elárul magáról. Nem szereti a családját, a körülötte élőket és gyűlöli az egész világot. Csalódott az egész emberiségben, és már nem képes hinni senkiben és semmiben. De miért is akarna? Semmi oka nincs rá. Túl sokat várt, túl sokat küzdött mindhiába. Világgyűlöletében teljesen elzárkózott az egész társadalomtól, és egyfajta gőgös légkör veszi körül, amiből semmi nem igaz, csupán látszat. Nem néz ő le másokat, hisz mindenkinek nagyon szívesen segít, aki csak megkéri rá, ez csupán egy védelmi stratégia, ami tökéletesen beválik. Kiskorában vidám, lelkes, küzdő alkat volt, aki még képes volt hinni és bizakodni. Azóta azonban túl sok minden történt és ezt a régi énjét teljesen elfojtotta, sőt talán már arra sem emlékszik, hogy valaha is volt neki ilyen. Mást se szeretne csak menekülni ebből a borzalmas életből egy jobba, ezért is kezdett el írni még a középiskolában. Írásaiból azonban kiderül, hogy nem az az érzéketlen jégcsap, mint amilyennek mutatni akarja magát. Igenis érzékeny, aki szenved attól, hogy bármennyire is szeretne szeretni, már nem képes rá, mert már nem képes senkiben sem megbízni. Sokszor irigykedve pillant mások boldogságára, de mindig ott köt ki, hogy úgyis elmúlik, hisz semmi sem tart örökké és nincs múlandóbb a boldogságnál. Önként zárkózott a magány börtönébe és feltett szándéka ott is maradni, ameddig egy csábító lidércfény, netalántán reménysugár ki nem csalja onnan.
Élettörténet: Finn és norvég szülők gyermeke. Életük boldogan telt, míg édesapja el nem vesztette az állását és el nem kezdett inni és alkoholistává nem vált a sikertelen állásvadászat közben. Tíz éves korában szülei elváltak és a bíróság természetesen az anyjának ítélte Reinot. Az apa nem akarta elfogadni, hogy életén kívül még a gyermekét is elveszik, ezért pár évvel később egy nap, amikor az anya nem volt otthon, betoppant a régi családi fészekbe és elrabolta a kisfiút, természetesen erősen ittas állapotban, mert józanul ehhez nem volt mersze. Azt mondta neki, hogy csak kirándulni mennek és, hogy az anyja is követni fogja őket. Áthurcolta gyermekét fél Európán keresztül, majdnem mindig részeges állapotban. Az út során sokat verte szegény fiút, aki csak az édesanyját akarta már újralátni. Az apa ezzel azonban mit sem törődött, sőt sokszor még molesztálta is gyermekét. Mire a rendőrség elfogta az apát Reino addigra teljesen megváltozott. Csendesebb lett és régi életvidámságának már csak az árnyát látták a szemében. Az iskolában megpróbált barátokat találni és beilleszkedni, de mindenki hátat fordított neki és akik úgy tettek, mintha barátkozni akarnának csak csúnyán kihasználták szerencsétlent. Első párkapcsolata 18 évesen alakult ki, mert csak akkor sikerült feldolgoznia apja molesztálása által hagyott nyomokat. Egészen addig egyszerűen viszolygott mások közelségétől és nem tudta elfogadni, hogy a férfiak iránt kezdett vonzódni. Első párja egy aranyos, nyolcadikos fiú volt, aki sok mindent megszerettetett vele és akinek életében először megmerte mutatni az írásait. Kapcsolatuk titkolták, de egyszer lebuktak az utcán. Reino bevallotta volna a egészet, de párja szerencsétlenségére előbb szólalt meg. Az még hagyján, hogy mindent tagadott, de még Reinot is lehordta a sárga földig. Elkotyogta, illetve kiabálta, hogy milyen borzalmas vackokat írogat, hogy mennyire nem érnek semmit és, hogy azok nem mások, mint undorító agyszülemények, amilyeneket normális ember nem képes kitalálni. Ráadásul még zaklatással is megvádolta. Reino aznap mosolygott utoljára emberre, és aznap zárkózott be teljesen ,,agyszüleményeinek" világába. A srác természetesen hívogatta, írt neki, hogy ő nem úgy gondolta meg hasonló ócska kifogásokat mesélt, de ez a helyzeten csak rontott. Reino egyetemre ment egy másik országba ösztöndíjjal és történésznek tanul. Hosszabb párkapcsolata azóta sem volt, csupán rengeteg egy éjszakás kalandja.
Hobby: úszás, olvasás, írás
Foglalkozás: egyetemista
Extrák: *kedvenc könyve: Thomas More Utopia c. műve**étteremben pincérként dolgozik és néha korrepetál***megjelent pár könyve *** Én édes, drága, egyetlen, imádott Hóhérkámnak!
Képinfo: nem az enyém, csupán illusztráció (http://)
| Engedélyezve: |
2012. 06. 02.
2014. 08. 26.
|
Módosítva: 2019. 06. 10. 21:20:30
Módosította: Yoshiko
Státusz: Aktív
|
|
