Név: Minakeri Hiliskus
Kategória: Fantasy
Feltöltő: ef-chan
Kor: 19
Külső leírás: Tündéri származása miatt az emberekhez képest alacsony, csupán 153 centi, s igen vékony, karcsú, törékeny, akár egy rózsaszál. Haja vörös, mint a vér, szemei viszont halványsárgák, majdnem fehérek, akár a rózsaszirmok, s a bennük levő fény, akár a tövis. Tekintete határozott, csak előre pillantó, látszólag sosem szomorkodó - bár ez valójában nem igaz -, nyílt és veszélyes. Ugyan nem túl erős, mégis törékeny kisugárzása a legtöbb környezetében élőre gyengítő hatással van, egyszerűen képtelenek lennének kezet emelni rá, ahogy gyönyörködnének egy csodaszép virágban is. Azok viszont, akikre nincsenek hatással az egyszerűen szép dolgok, ő sincs hatással, s emiatt a teste a ruha takarta részeken sok, a lelke még több sebet hordoz magán. Mivel épp “kegyes” hozzá az államot vezető főmágus, ruhái elegáns anyagból készültek, kihangsúlyozva törékeny szépségét. Egyenruhája fekete harisnyából, piros, magasnyakú alsóruházatból, barna köpenyszerűségből áll, amelyet egy fehér alapszínű és vörös díszítésekkel ellátott kabát, s egy hasonló színösszeállítású csizma egészít ki. Két kardja mindig nála van, bár megtévesztők, hiszen nem hagyományos forgatásra valók.
Jellem: A lelke valahol belül nemes és kedves, de vastag és kemény fal nőtt köré az évek megaláztatásai és fájdalmai alatt. Megtanult érzelemmentessé válni, megtanulta nem kimutatni, mit érez vagy gondol, kifürkészhetetlenné és emiatt látszólag szívtelenné vált, akit nem érdekel, ki mit gondol róla. Sokan emiatt tartanak is tőle, pedig soha senkit nem bántott. Csendes, felesleges szó nem nagyon hagyja el ajkait, hiszen jól az emlékezetébe vésték, minden szó okozhat iszonyatos fájdalmat, és követheti a pokol legmélyebb bugyrainak megaláztatása. Hogy elkerülje a bajt és a főmágus kínzókamráit, gondolkodás nélkül engedelmeskedik bármilyen parancsának, s inkább kikapcsolja az elméjét és a szívét, mint hogy ellent merjen mondani, mert megtanulta, teljességgel felesleges. Képtelen elfutni, képtelen menekülni, képtelen kikerülni a férfi karmai közül, s ha mégis megpróbálja, csak újabb bugyorba löki magát, amelyet már talán nem lesz képes újra elviselni. Hogy miért él még, miért nem próbált meg meghalni? Képtelen rá. Erős bűbáj védi még saját magától is, már kitapasztalta, mikor az első szexuális erőszakon átesett. Az élete mondhatni sivár, s csak egyetlen dolog tartja benne a lelket: a kert, amelyre vigyáznia kell, a növények, amelyek igyekeznek még pompázatosabbá válva simogatni sebzet lelkét. Megtört? Lassan talán az is bekövetkezik. Egyelőre csak meghajolt, olyan mélyre, hogy igen nehéz onnan ismét egyenesbe szökkenni, de ha lenne valaki, aki megszabadítaná a sivárságból, aki adna számára egy cseppnyi fénysugarat, leheletnyi reményt, hogy talán megváltozhata sorsa, hogy kitörhet a mókuskerékből, megtenné. Maga azonban már mozdulatlanságba dermedt, egyedül már nem képes a fejét az égre vetni, pedig az egész világ sorsa függ szemeinek halványsárga, kihunyóban levő sugaraitól.
Élettörténet: Harmatcseppes, hűvös hajnalon született a tavaszi napéjegyenlőségre virradóan egy törtfehér színű rózsabimbóból bukkanva elő, melyet egy tündér könnycseppel keveredett vére termékenyített meg. Születése után nem sokkal az egész világ jégbe borult. Jégkorszak pusztította ki az élővilág jó részét, s fagyos ridegség költözött az életben maradottak szívébe is. A tündér ugyanis, akit Minakeri anyjának tudhat, átkot bocsátott bánatában utolsó leheletével a világra, csalódottságát és bánatát a világra vetítve. Minakerit egy vadászeb mentette meg a halálra fagyástól és az éhenhalástól, aki kevésbé kedves mód, de mindenképp jó szándékkal gazdája kunyhójáig vonszolta. Az ember jó pénzért szabadult meg tőle, a kormány - azaz a mágusok - kezére juttatva. Bár Minakeri sokat szenvedett, megalázták, analizálták, mégsem haragszik a mágusokra, szíve jámbor, és inkább csak sajnálja őket, amiért erejük a világgal együtt haldoklik, s amely miatt egyre zsarnokabbak és kétségbeesettebbek. A világot ugyanis az a tündér átkozta meg, amely életet adott neki, s bár sem ő sem más nem tudja, magában hordozza az Új Tavaszt, az Ébredés és Újjászületés korszakát, ő a kulcs a világ újbóli feltámadásához, azaz ő a Naphozó - ki hogyan nevezi az újonnan születő legendákban. Azt azonban észrevették nála, hogy közelében a virágok élénkebben léteznek, s a betegeskedő növények is meggyógyulnak, egészségessé válva. Így az ő feladata felügyelni a fő üvegházakat, s ha hírt kap róla az állam, amely markában tartja, valami ritka növényről, amelyet élve találtak, esetleg láttak, vagy szóbeszéd terjeng róla, őt küldik el begyűjteni azt, előző képessége miatt, valamint azért, mert orra érzékeny a növények illatára, és sokkal előbb észreveszi azokat, mint bárki más. Természetesen mindig tart vele jó pár kísérő, hiszen minden ország versenyez a hasonló képességűekért a hatalom és a túlélés biztosítása érdekében. Saját maga keveset tud származásáról, s csak az államot és közvetlenül a főmágust szolgáló rabszolgaként tekint magára - így is bánnak vele - igyekszik kevés hibát ejteni, mert akkor egész kellemesen élhet, viszont soha többé nem szeretne visszakerülni abba a cellába, amely a főmágus szobájának rejtett részében van, s ahol a középkorú férfi minden kénye-kedvének ki van szolgáltatva, aki oda kerül.
Hobby: a növények gondozása, mert felszabadítja
Foglalkozás: “állami alkalmazott”
Extrák: Többnyire Minának szólítják * A fájdalom szülötteként teremtője utolsó, ki nem mondott kívánságának és varázserejének köszönhetően képes úrrá lenni mások fájdalmain, egyik kardjával “keresztülvágva” az emberen elvághatja fájdalmai forrását, megnyugvást adva neki, másik kardjával pedig képes kifakasztani a visszatartott fájdalmak forrását, hogy az ember végigszenvedve azt, szintén megtalálja a megnyugvást (egyik penge sem képes valódi, fizikai sérülést okozni!) - ereje viszont kétélű fegyver, az, akiről levágja a fájdalmat, megszabadul, viszont a fájdalmat tovább kell cipelni, s bizony ezt jobbára neki kell megtenni. * Anyja, a tündér azért átkozta el tizenkilenc éve a világot, mert szerelme elárulta, s halálos sebet ejtett rajta. Elkeseredettségében teremtette Mina-t, belé rejtve a lehetőséget, ha talál egy olyan férfit, aki minden előítélet és üldöztetés ellenére belé szeret, és hajlandó lenne mindent feladni Mináért, a világ megmenekülhet. Azonban, mint mindennek, ennek is megvan az ára, s kérdéses, szerelem elég erős kötelék-e egy halott lélek csalódottságának és gyűlöletének semlegesítésére. * Mina, mivel virágból született, hatással van a körülötte levő növényekre, ha jó hangulata van, azok még erősebbek és ragyogóbbak, de már jelenléte is sokat javít azok állapotán, tündéri aurája életerővel tölti fel őket is.
Képinfo: lutherum alkotása (http://)
| Engedélyezve: |
2012. 03. 13.
|
Státusz: Aktív
|
