Név: Souza Samonji
Kategória: Egyéb Anime
Feltöltő: ef-chan
Kor: Több mint 900 éves (az anime jelenében)
Külső leírás: 180 centijével a magasabb kardok közé tartozik, alkatra karcsúbb, törékenyebbnek tűnik, s mivel nem valami harcedzett, valóban nem is tartozik a túl erős és jó állóképességgel rendelkezők közé. Haja rózsaszín, hosszú, tépett fazonú, amit copfba felkötve hord. Bal szeme kék, jobb szeme pedig zöld színű, tekintetében van valami megkapó örök szomorúság még akkor is, ha mosolyog, amitől az embernek olyan érzése támadhat könnyedén, hogy gondolatban valahol messze jár, amire magyarázatul szolgál hányattatott élettörténete. Mellkasán ott feszít fél pillangót ábrázoló tetoválásszerű sebhelyként a véset, amit Nobunaga íratott belé, amelyet gyűlöl, mert csak fájdalmas és számára megalázó történtekre emlékezteti. Hétköznap viselt ruházata lila alapon halványrózsaszín csíkos kimono, amit szürke-fekete-bordó obi keretez az derekán, ami elé egy fehér kötényt köt, hogy a napi teendői végzése közben ne koszolja össze. Ehhez hagyományos, türkiz getát hord türkiz gyöngyökből fűzött bokalánccal. Harci öltözete fehér alapon fekete csíkos hakama, amire rózsaszín haorit húz, és lila obival köt meg. Keretezi még a kompozíciót egy rózsaszín alapon fekete mintás kendő, amely Souza egyik karjáról indulva öleli körbe teljesen, hogy másik vége a mellkasára erősítve tartson. Vállán vállvért, ruháján többfelé díszzsinórok, illetve gyöngy bokalánc,karkötő és nyaklánc egészíti ki a kompozíciót. Lábelije ilyenkor is türkiz getája. Valamint elkíséri még küldetései során egy fekete-piros tokban pihenő uchigatana is.
Jellem: Souza, mint mindenki a palotában szelíd, segítőkész és kedves, ugyanakkor mindig belengi a távolság. Még mikor együtt mosolyog a többiekkel, akkor is távol érezheti magát tőle az ember. Ugyanúgy sajátja egyfajta átható szomorúság, amely még a mosolyát is megfakítja, nevetését is beárnyékolja, s tulajdonképp átitatja egész lényét. Egyébként is igen visszafogott és magának való, csupán két testvérével értik meg egymást talán jobban, ami nem csevegésben vagy felhőtlenségben nyilvánul meg, sokkal inkább közös hallgatásokban, közös szemlélődésben, lelki szintű összhangban - néha minden fizikai megnyilvánulás nélkül. Sok lelki sebet hordoz, ami miatt büszkesége, önbizalma romokban, mikor a palotába érkezik, gazdáját is csak olyasvalakinek tekinti, akinek azért van szüksége rá, hogy hatalmát vele mint jelképpel fitogtassa. Ez valamelyest változik az első küzdelme után, amikor kicsit kiszabadulhat abból a burokból, amit korábbi gazdái mellett tulajdonképp maga is maga köré húzott, de sosem hagyja el teljesen, hiába az új, titokzatos gazda minden gesztusa, a traumák túl mélyen a lelkébe martak már. Egyik volt gazdája, Nobunaga iránt gyűlöletet érez, amit szenvedélyesen nem is rejt véka alá, roppant őszintesége negatív érzelmeivel kapcsolatban egyediek, más kard nem ennyire őszintén szókimondó - még a Nobunaga kardok sem, pedig Hasebe sem gondol túl nagy szeretettel volt gazdájára. Szenvedélyessége itt valahol el is fogy, Nogunagával kapcsolatban még mindig felszínre tör belőle a fogvatartottság érzése, a korlátok, a lekötöttség, s szereti is ezt érzékletesen úgy leírni, hogy ő egy kalitkába zárt madár, de minden más érzelméről hallgat. Pedig bőven van még benne fájdalom. Például a tűzhöz való viszonya - amelytől viszolyog annak ellenére, hogy annak segítségével lehet csak kijavítani sérüléseit. Bár nem mondja, olykor burkoltan utal rá, hogy korábbi tűzben való pusztulása mai napig kísérti rémálmaiban. Ugyanígy csak halvány utalásokban fogalmazódik meg a szabadság utáni vágya, amit nem tud másképp elképzelni, csak úgy, ha végleg elpusztul. Ez a fajta halálvágy minden megnyilvánulásában halványan megbúvik vékony árnyékként, s ez a sötét érzés visszatartja attól, hogy igazán élvezze a palotában kialakult életét, ellazultan szórakozzon a többiekkel, vagy csak egyszerűen nyugalmat találjon folyton az elvágyódás keserűségétől szenvedő lelke.
Élettörténet: 1334 körül kovácsolta egy Saemonzaburo nevű kovács. Róla és első gazdájáról, a sengoku kor híres hadvezéréről, Miyoshi Masanagáról (szerzetesi nevén Souza[n]) kapta a nevét. Kard életének története hosszú és igen hányattatott. Ennek ellenére élete első két évszázadáról semmit sem tudni. Első gazdája után akkor bukkan fel ismét, mikor a 16. század elején Takeda Nobutora tulajdonába kerül, aki később Takeda és Imagawa közötti szövetség megerősítése okán lányát, Joukeiint 1537-ben Imagawa Yoshimotohoz adja, s nászajándékként elküldi újdonsült vejének Souzát is. 1560-ban, az Okehazama-i csatában Yoshimoto életét vesztette, a kard Souza pedig Oda Nobunaga tulajdonába kerül. Ez az élmény traumatikus volt a számára, valahányszor szóba kerül Nobunaga, mindig elkomorodik, nem titkolja unszimpátiáját a démon nagyúr iránt, s a vele töltött időt mindig úgy írja le, mintha kalitkába zárt madár lett volna. (Sem a játékban, sem az animében nem részletezik, de tekintve, hogy mikor végignézik a Honnoujinál zajló csatát, ahol Nobunaga életét veszti, épp olyan meghatottan szomorú, fájdalmas az arckifejezése, mint minden kardnak, akinek szembe kell néznie újra gazdája halálával, kapcsolata a Démon nagyúrral bonyolultabb, mint egyszerű utálat/gyűlölet). Nobunaga egyébként díszkardot csinált belőle, pengéjét lerövidíttette 78,8 cm-ről 65,1 cm-re, és egy feliratot vésett a pengéjébe, amely emberi alakjában sebhelyként kísérti. Maga a felirat Nobunaga győzelmét hirdeti Yoshimoto felett. Mikor Nobunaga életét veszti Honnoujinál, Souzat Nobunaga menekülő szeretője viszi magával, és pap édesapjának adja, ezt a papot később Toyotomi Hideyoshi kényszeríti, adja át neki a kardot, hogy megbosszulja vele ura, Nobunaga halálát, tőle fia, Hideyori örökli, végül Tokugawa Ieyasunál köt ki, mikor a Toyotomi klánt letaszítva hatalomra kerül. Ezután a Tokugawa klánban öröklődik tovább. 1657-ben a nagy Edo-i tűzvészben megég, de újrakovácsolják. (Honebami Toushirou szintén eme tűz túlélője, viszont míg ő a játékban amnéziától szenved, Souza mindenre emlékszik.) Meiji császár végül egy Oda Nobunaga teljesítményének emléket állító kiállításnak ajándékozza kiállítási darabként. Bár akár irigylésre méltó is lehetne, hogy megfordult a Sengoku éra minden fontosabb szereplője tulajdonában, s jelen volt a japán történelem fontosabb eseményeinél említés szintjén, számára szomorú, hogy ennek köszönhetően a hódítók kardjaként lett ismert, jelképpé vált, aki díszként létezhetett csak gazdája oldalán, a csaták színterétől távol. Emellé egyfajta balszerencse is kapcsolódott nevéhez, hiszen egészen addig, míg a Tokugawa klán tulajdonába nem került, minden egyes gazdája szerencsétlenül vesztette életét: Miyoshi Souzát csatában ölte meg híres unokatestvére, Miyoshi Chokei, Takeda Nobutorát saját fia, Shingen száműzte, Yoshimoto és Nobunaga csatában vesztette életét, Hideyorit pedig öngyilkosságra kényszerítették 1615-ben. Hosszú múzeumi tartózkodás után az anime jelenében, 2205-ben egy “saniwaként” szólított ember tulajdonába kerül, aki egy különleges metódussal emberi alakban megidézi, s több híres karddal együtt él egy palotában. Új gazdája célja a Történelmi Felülírók történelmet megváltoztatni kívánó törekvéseinek megakadályozása, amelynek során a megidézett kardok feladata visszautazni az időben, és a Történelmi Felülírók szörnyseregeit távol tartani a jelentősebb történelmi eseményektől úgy, hogy lehetőleg ne vagy csak jelentéktelen mértékben kerüljenek bele az események sodrába, e harcban feladata részt venni neki is, ha gazdája úgy rendelkezik.
Hobby: szemlélődés (talán)
Foglalkozás: egyfajta harcosnak nevezhető
Extrák: Pengéje 54.5 cm hosszú. * Uchigatana * 10.-ként érkezik a palotába.* Pengéjébe vésett szöveg pontosan: “az Eiroku 3 [1560] 5. hónapjának 19. napján Yoshimoto megölésén keresztül jutott ez a kard Oda Nobunaga, Owari istene tulajdonába”* Magát Tenkabito no Shouchouként mutatja be először, ami nagyjából azt jelenti durva átfordításban, hogy Az uralkodó hatalom jelvénye - mivel szinte minden gazdája számára jelkép volt, új gazdájától sem vár többet, ezért is kissé távolságtartóbb, nincsenek olyan jelei annak, hogy ragaszkodna tulajdonosához vagy szeretné, mint a többi kard esetében, bár kétségtelen, hogy mikor először csatába küldte “Saniwa”, jelenlegi gazdája, felébresztett benne valamit.* Testvérei : Kousetsu Samonji, Sayo Samonji*Rauko Yagenja mellé * Anime/game: Touken Ranbu (Hanamaru)* Mivel jelleméről kevés dolog derül ki, a belső tulajdonságainak egy része a saját fantáziám szüleménye, a hivatalostól ezért eltérhet!
Képinfo: (zerochanról, alkotó: yoruai ) (http://)
| Engedélyezve: |
2017. 06. 03.
|
Státusz: Aktív
|
