|
|
Karakter megtekintése
| Kép |
Neki tetszik: Denna, Regi és még 1 felhasználó |
| Tulajdonságok |
Név: Egmont Dürr
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Moonchild
Kor: 33
Külső leírás: Egmont Dürr minden értelemben kiemelkedő jelenségnek számít a szürke hétköznapokból. Magas s nyúlánk, betegesen sovány testalkatának köszönhetően tökéletes szabású fekete felöltői és a hozzá társított, újdonsága miatt már-már pikírtnek számító sötét garbó pulóvere bárhol is jár meghozza számára az áhított feltűnést. Soha sem akart olyan lenni, mint a többiek. Eredetileg vékonyszálú, gesztenyebarna haját éjfeketére festette s félhosszúra növesztette, fehér bőrére sokszor késői estjei során fehér púdert visz fel ezzel is emelve a „Dürr kultuszt” mint olyat. Orra egyenes vonalú, ajkai szélesek, szájának vonala szigorú, arcvonásai rendezettek, szabályosak. Szemöldöke busa, sötétbarna szemei alatt szinte állandóan karikák húzódnak. Gyakran áraszt cigaretta szagot, póklábakra emlékeztető hófehér ujjai között az esetek többségében egy-egy szál fityeg. Élettársa, a publicista Claus Wagner kedvéért próbál leszokni szenvedélyéről több-kevesebb sikerrel. Hanyag étkezési szokásainak köszönhetően bőre sápadt, pergamenszerű, szinte mindig hideg és száraz. A haja elsősorban a fent említett problémától valamint a rengeteg stressztől erősen hullik, erre rásegít rossz szokása is - ha görcsösen gondolkodik, rángatja. Körmeit rágja, valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy töredeznek.
Jellem: Rapszodikus hangulatú fiatalember, aki pár rigolyáját leszámítva igazán kellemes, művelt társaság. A művészetben, önkifejezésben lel örömét, szereti a szabadgondolkodású embereket. Nehezen viseli a változásokat, a nélkülözést, a nincstelenséget. Másságát, ha akarná sem tagadhatná, hiszen gyakran feminin mozdulataival és finom, művész lelkével kirí a tömegből. Álmodozó férfi, aki gyűlöli a realitást, mindig szüksége van valakire, aki a biztos talajon tartja. Szabad szellemű ám monogámista a párkapcsolatok terén. Élettársához mindennél jobban ragaszkodik, kapcsolatukat a nemzeti hangulat miatt diszkréten kell kezelniük. Sötét külseje ellenére Egmont életvidám, élni akaró. Gyakran megfordul művésztelepeken, már számár is feltűnt egy-egy társának hiánya ám egyelőre nem ad a pletykákra, nem fél. Nevének jelentése védelmező, mely természetét is jellemzi. Szeretteit és alkotásait foggal-körömmel védi. Borzasztó étkezési szokásai és stresszes életvitele gyakran kibírhatatlanná formálja viselkedését. Az ilyen esetekben kifordul önmagából, tör és zúz, ordít, verekszik, tárgyakat dobál. Gyűlöli, ha a türelmével játszanak, ha csámcsognak a környezetében vagy ráharapnak az evőeszközökre. Irtózik a kanalak és a villák hangjától, valószínűleg ez is közrejátszik sovány alkatának megtartásában. Gúnyneve vezetéknevéből származik, rosszakarói s kortársai gyakran cinikusan csak „Herr Dünn” néven emlegetik. (dünn=vékony)
Élettörténet: „A Harmadik Birodalom egy tehetséges szülöttje voltam, aki már egészen fiatal korától kimagasló alaknak számított a komolyzene területén. Életem során egyetlen igazi nagy hibát követettem el: rossz században láttam meg a napvilágot”. – olvashatta az utókor Egmont Dürr, korának egyik legígéretesebb zeneszerzőjének visszaemlékezését, melyet berlini lakásában álló zongorájába rejtett el. A háború nem kedvezett a művészetnek, ahogy hősünknek sem, a háború utáni időszak pedig csak még rosszabbnak volt mondható. Soha sem bírta a nélkülözést, gazdag család sarja volt, hozzászokott a jóléthez ám a vereség utáni időszak még a leggazdagabbakra is lesújtott. Állandó depressziójából, alkotói válságából és a kiláthatatlan helyzet sötét berkeiből egy új, bimbózó kapcsolat szakította ki. Egmont Dürrt gyakran kérték fel neves kávézókba, hogy játékával cirógassa és melengesse az emberi lelkeket, reménnyel töltse el őket. Egy ilyen esten ismerte meg Claus Wagnert, korának egyik legnagyobb és legbefolyásosabb publicistáját. A férfi karizmatikus kisugárzása, művelt megnyilvánulása és lehengerlő modora azonnal megnyerte a szívét. Az akkor harmincegy éves zongorista életében először érzett valamit, amit úgy hívnak szerelem. Az ismeretség mélyülésével az alkotói tevékenysége is fellendült, ünnepként élte meg a szerda estéket, hiszen Dürr est volt az ismert kis kávézóban, amely egyet jelentett Claus felbukkanásával és társaságával. Rossz szokásaival (például rendszertelen étkezés, cigaretta, körömrágás és hajtépés) lassan felhagyott. 1932 volt élete legboldogabb éve. A nemzeti hangulat és az ország úgy tűnt kezd kilábalni a háború nyomásából, érezhető volt a változás szele. Claus és Ő összeköltöztek, együtt töltötték az első karácsonyt és kibővült különös családjuk Lutzal, a kölyök sziámi macskával is. 1933 változást hozott, a Nemzetszocialista Német Munkáspárt hatalomra kerülésével a nép mintha friss levegőhöz jutott volna, ám volt valami áporodott utóíze a boldogságnak… „1934 májusát írjuk. A Szexuáltudományi Intézet (Institut für Sexualwissenshaft) lerombolása és ünnepélyes könyv éget, a meleg bárok , művésztelepek és közösségek bezárása, felszámolása…mind-mind óvó jelzést lehetett volna, ha figyeltünk volna, de nem figyeltünk. El voltunk foglalva a boldogságunkkal, Claus és Én…Én és Claus”. – folytatódott ezen sorokkal a memoár. – „Ártottunk a törvénynek és titkon megtesszük, minden egyes este, minden egyes levegővételünkkel. „ – Az 1871-es német büntetőtörvénykönyv 175. paragrafusa büntethetővé tette a férfiak közötti, illetve a férfiak és állatok közötti szexuális kapcsolatot. A pár tudott a törvényről ám nem volt képes betartani. Claus Wagner értesülése szerint vigyázniuk kellett, hiszen éhes szemek követik őket, ők pedig vigyáztak is. Első lépésként külön költöztek. Ugyan abban a háztömbben bérelt az újságíró lakást, ahol zongoristánké is van, még az emelet is megegyezik. Próbálnak kevesebbet találkozni, óvni kapcsolatukat a nyilvánosság rosszalló tekintetétől. Egmont nehezen bírja a változásokat, régi szokásai visszatértek. Kevesebbet eszik, s állandóan cigarettázik, rágja a körmét. Claus nyomására meglátogatott egy pszichológust, akinek tanácsára naplót kezdett vezetni.
Hobby: Komponálás, olvasás és zongorajáték
Foglalkozás: Zeneszerző és zongorista
Extrák: Lutz névre keresztelt hat hónapos sziámi macskájukat ő neveli. Megnyugtatja az apró jószág jelenléte, aki rendszeresen ül le gazdája mellé a zongorapadra s hallgatja a virtuóz játékot. Egmont 31 évesen veszítette el a szüzességét jelenlegi élettársával, Claus Wagner publicistával. Előtte nem volt sem nővel sem férfival, ennek ellenére gyermekkora óta tud másságáról. Kapcsolatukban nincsenek kötöttségek, csak a hangulat és az együttlét hevessége határozza meg aktuálisan ki helyezkedik el a passzív szerepkörben. Szüleivel nem tartja a kapcsolatot, bátya az SS-ben szolgál katonatisztként, aki vallja társai ideológiáját: szégyelli öccsét, de egyelőre a család (Értsd ez alatt édesanyjuk lelki világát) fontosabb számára, mint a nemzeti közjó. Rosszul éli meg Claus távolodását. Lelkének egy része megérti, hogy veszélyt jelentenek egymásra, egy másik azonban nem képes elfogadni, hogy a férfi „eltaszítja magától”. Fizikailag gyenge és nem törekszik arra, hogy javítson a helyzetén. Élettársa gyakran feddi cigarettázása miatt, mivel a zeneszerzőnek törékeny az egészsége, egy fiatalkori tüdőgyulladás óta gyenge a tüdeje. Egyáltalán nem képes beletörődni és elhinni az aktuális belpolitikai helyzetet és törvényeket. Nem képes elfogadni azt a tényt, hogy perbe foghatják a tökéletes faj veszélyeztetése miatt csak azért, mert „boldog”.***Történelmi játékhoz készült, 1933-1945 időszak.
Képinfo: A képet én készítettem, az én tulajdonomat képezi. Felhasználni, másolni kizárólag az engedélyemmel lehet. (@moonkidink) (http://)
| Engedélyezve: |
2017. 05. 25.
2018. 07. 19.
|
Módosítva: 2018. 07. 18. 00:13:25
Módosította: Moonchild
Státusz: Aktív
|
|
