Név: Viktor Creely
Kategória: Hentai
Feltöltő: ef-chan
Kor: 42
Külső leírás: Igen magas, vékony, fiatalos megjelenésű figura. Haja kócos fekete, nincs kifejezetten fazonra vágva - csak ritkán, utána meg nő szabadon, míg nem kezdi megint zavarni. Szeme színe meleg csokibarna, mégsem túl bizalomgerjesztő. Valamikor az volt, mert tele volt lelkesedéssel, de mára kiüresedett, megkopott, tekintete pedig messzire ordítja mindenki képébe, mennyire megkeseredett. öltözéke többnyire bársonynadrágokból, farmerekből és pulóverekből áll - kivéve nyáron, akkor rövidnadrág póló kombóra vált. Nem mondhatni, hogy túl elegáns lenne, inkább az a megszokott, kommersz szürke kisegér ilyen szempontból. Az egyetlen dolog, amire nagy hangsúlyt fektet, a kényelmes lábbeli. Olyannyira, hogy egy-egy cipőért súlyos összegeket is hajlandó fizetni, csak száz százalékosan kényelmes legyen.
Jellem: Felső-középiskolában életvidám, szórakoztató, fantáziadús ember volt, aki szerette a kalandokat, élvezte mindenben a szépséget, ugyanakkor gyermekkori traumái miatt érzékeny volt az emberek érzelmeire, szerette megfigyelni őket, megértve és átérezve lelkiállapotukat. Ezek a traumák egyben egzotikussá is tették, mert bár roppant barátságos volt, és felső-középben rengeteg haverja volt, igazából sosem engedett közel magához senkit. Elérhetetlen és misztikus volt, tele fantasztikus csodákkal, gyengédséggel, törődéssel és életszeretettel. Olyasvalaki volt, aki vonzotta magához az embereket, akire felnéztek, akitől mindenki azt várta, hogy sokra viszi majd és körülrajongták. Ebből a szimpatikus, talpraesett,de közben kifürkészhetetlen és zárkózott fiatalemberből mára csak a zárkózottság maradt. Csalódott. Az álmaiban. A képességeiben. Saját magában. Bár munkájában határozottnak látszik, valójában a felesége bábja, s “karrierje” elejét leszámítva egy saját ötlete sem volt az iparágban. Ami miatt a nőt is gyűlöli szíve legmélyén. Az élet fintora, hogy emiatt még mélységesebben megveti saját magát, s bár jól rejti - köszönhetően alapvető zárkózottságának -, valójában már rég bekerült a depresszió spiráljába, s egyre mélyebbre zuhan benne némán kiáltva segítségért.
Élettörténet: Amerikában - egészen pontosan New Yorkban - született, de mióta az eszét tudja, Japánban, Kyotóban élt. Apja révén félig japán, anyja amerikai, testvérei nincsenek, egykeként nőtt fel. Apja hivatalnokként dolgozott, mindig is nagy elvárásai voltak fiával szemben, így míg élt, elég szigorúan fogta az álmodozó fiút. Anyja háztartásbeli, de korábban az iparművészetire járt, keramikusként végzett. 12 volt, mikor az apja meghalt. Jó egy év kellett, mire túltette magát ezen, és tovább tudott lépni, miközben anyját is “elveszítette”, hiszen a nőnek most már muszáj volt munkát találnia, és nem tudott annyi időt tölteni gyermekével, mint szeretett volna. Magántanulóból ráadásul iskolába járó diákká avanzsált, ahol nehezen tudott megbirkózni azzal, hogy bár egy évet leszámítva, amióta csak él, Japánban lakik, mégis anyja vonásait örökölve gaijinként kezelték a többiek. Óhatatlanul is a Japánban oly népszerű animék felé sodorta az élet, mert ezekben talált maga számára megnyugtató világokat. Elvégre sok ilyen mű főszereplője egy tulajdonképp szerencsétlen, kiközösített lúzer, aki aztán mégis valami sokkal nagyobbra lesz hivatott, és felnő a feladathoz. Alsó-középiskola végére már tudta, hogy animátor szeretne lenni, így választott felső-közepet, s egy művészeti állami iskolába ment. (Igazából ekkorra már a lelke egy kis darabja hálát adott, hogy az apja nem élt, mert nem biztos benne még ma sem, hogy képes lett volna elég bátorságot és makacsságot összekaparni, hogy végigvigye az akaratát az apja ellenében.) A felső-közép egy másfajta iskolai életet hozott számára. A művészlelkek között már nem sok mindenkit izgatott származása, s mivel tehetséges és ötletekben gazdag, lelkes srác volt, maga köré vonzotta a többi művészpalántát is. Az első igazi barátok mellett az első nagy szerelem színterévé is vált a suli. Második évét koptatta, mikor egy új lány érkezett az osztályukba, akivel nagyon hamar megtalálták a közös hangot, és rengeteget inspirálta. Egy halom rövidfilm és hosszabb mozi tervét dolgozták ki közösen, s pár rövidebb alkotást meg is animált, feltöltve őket a netre, amivel némi népszerűségre tett szert, még ha az alkotások roppant kezdetlegesek is voltak. Ezeknek köszönhetően meghívást kapott tekintélyes ösztöndíjjal egy igen neves egyetemre. Az egyetlen szépséghibája az volt a dolognak, hogy az egyetem messze volt, Tokyóban. A döntés nehéz volt, de végül hátrahagyott mindent, az anyját, élete szerelmét, otthonát, és az idegen város bájait választotta a karrierépítéssel egyetemben. Az egyetemen azonban nem minden úgy alakult, mint képzelte. Fő múzsája nélkül nem találta az ihletet, tanulmányaiban középszerűséget mutatott, s a gyakorlati helyén sem sikerült kiemelkedőt nyújtania. Az egyetem után alkalmi munkákból élt (nyomorgott), s kevéske szabadidejében - ami tulajdonképp az alvásidejéből elcsípett idő volt - ötleteket igyekezett kidolgozni, hogy azokat stúdiókhoz továbbítsa, mint referenciamunkák. Az állásinterjúkon azonban sorra elutasították, s rendezői babérjait is letörték a producerek, akik nem láttak fantáziát egy ötletében sem. Az áttörés elmaradt, miközben az élete - úgy érezte - pörög, és kicsúsznak ujjai közül az évek. Végül feladta az álmait, s egy reklámcéghez szegődött el grafikusnak. Itt ismerkedett meg feleségével, aki a kreatív csapat vezetője volt és egyben eszméletlen ötletgazda. 33 volt, mikor összeházasodtak, azóta van két gyerekük, egy öt és egy három éves lányuk. Egy éve voltak házasok feleségével, mikor önálló céget alapítottak, amit ma már egyedül vezet látszólag, de igazából még mindig felesége az, aki ötletekkel szolgál, ő csak megvalósítja azokat a megrendelők igényeihez igazítva azokat, miközben bár rengeteget dolgozik, és sok megbízást nyernek el, egyre inkább gyűlöli a munkáját, amely minduntalan arra emlékezteti, egyedül egy nagy senki.
Hobby: valamikor a munkája volt, ma már nincs
Foglalkozás: grafikus, animátor
Extrák: művészneve creart * dohányzik * egész jól bírja az alkoholt * Felesége: Sayuri (40), lányai: Miki és Noa * Tokyo belvárosában él * jómódúnak számít jól menő céggel * élete nagy szerelmével, felső-közepes barátnőjével ballagásuk óta nem találkozott és nem is beszélt *Aya-channak
Képinfo: vízjel talán segít, régi kép deviantartról (nem az én munkám!) (http://)
| Engedélyezve: |
2016. 12. 19.
2019. 11. 09.
|
Módosítva: 2019. 11. 09. 02:21:26
Módosította: ef-chan
Státusz: Aktív
|
