Név: Ragnar, a pusztító
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Chii
Kor: több száz
Külső leírás: Magas, szikár alakja tekintélyt parancsolóan hat mindenkire. Edzett, formás testét szereti mutogatni, nem szégyelli egyetlen porcikáját sem, de nincs is oka rá, hisz tökéletes. Hibátlan bőrét egyetlen vágás sem díszíti, melyet gyors regeneráló képességének köszönhet. Hosszú fekete haja bőven a dereka alá ér, de ez sosem zavarja semmiben. Sötétzöld szemei fényesen villannak fel minden egyes esetben, ha a démoni erejét használja. Ruhatárában csak különleges darabok foglalnak helyet, természetesen csakis feketék, helyenként ezüsttel és méregzölddel díszítve. Egy részük páncélként szolgál, emellett elmaradhatatlan kelléke a családja ősi kardja, mellyel egyetlen suhintásra képes több életet is kiontani, főleg ha a mágiájával átitatja azt.
Jellem: Egyetlen szóval jellemezve: kegyetlen. Nem érdekli semmi és senki, mindennek úgy kell lennie, ahogyan ő azt gondolja. Ellenkezést nem tűr el, ha valaki mégis ezzel próbálkozik, az csúnyán megjárja. Imád játszadozni másokkal, abban leli örömét, ha betörheti az ellenszegülőket. Nem riad vissza a kínzásokról sem, ha úgy tartja, öl is, legalábbis ezt híresztelik róla. Valójában csak a rátámadókat öli meg, ha megunja a játékszereivel a szórakozást, akkor szabadon engedi őket, esetenként ki is törli az emlékezetüket. Szomorú titkot őriz a szívében, ez tette olyanná, amilyen most. Régen sem volt éppen a legkedvesebb személyiség, de jelenlegi önmagától nagyon távol állt.
Élettörténet: Szülei hatalmas erővel bíró démonok voltak, így egyértelmű, hogy közös gyermekük csak még erősebb lett. Sosem volt szoros kapcsolat közöttük, tisztelte a szüleit, de az igazi szeretet sosem volt a családjuk része. A világ tele volt különféle varázslatos élőlénnyel, de mindközül a démonok bírtak a legtöbb mágiával, így nem is csoda, hogy sokan félték őket. A szelídebb fajok elnyomásban éltek, rengeteg háború zajlott a korai időkben, mindenki a saját tartományát akarta növelni. Amikor nagyjából rendeződni kezdtek a területi viszonyok, fejlődésnek indult minden, viszont a gyengébb természetfeletti lényeknek nem volt hová menniük. Néhányuk a kihalás szélén állt, de voltak olyanok is, akik próbálták felkarolni őket. Ragnar elélt a családi birtokon, nem vonzotta sem a hódítás, de megalázkodni sem volt hajlandó, így védte azt, amit örökölt, de felesleges gyilkolászásban nem vett részt. Egy napon egy gyönyörű elf nő tévedt a területére, üldözték őt, mert az elfek királyának lánya volt, és nyíltan támogatta az esendőbb fajokat. Ragnar menedéket adott neki, de miközben bújtatta, egymásba szerettek. A nő a hideg álarca ellenére is meg tudta látni az érző démont benne, megismertette vele milyen a valódi szeretet. A háborúk ellenére összeházasodtak és családot alapítottak, Ragnar célja most már szerettei megvédése volt. Párszor megtámadták őket, de hatalmas erejének köszönhetően minden próbálkozást hárított. Két gyermekük született, akikért teljes szívéből rajongott, feleségével együtt ők voltak a mindenei. Minden tökéletes volt… egy esős napig. Ekkor ugyanis sürgős dolga akadt, így el kellett hagynia az otthonát egy rövid időre, azt azonban nem sejtette, hogy csak csapdába csalják. Míg távol volt, orvul betörtek hozzá, hogy lemészárolják a családját. Senki sem maradt életben. Órákig zokogott a véráztatta padlón, majd megfogta a kardját, és lemészárolt mindenkit, akinek köze volt a dologhoz, de ezzel nem elégedett meg. Egyenesen a küldöncöket megbízókhoz ment, és addig kínozta őket, míg fel nem hagyott mindenki a vérengző háborúkkal. Rengeteg területet felperzselt az erejével, gyorsan elterjedt a híre, pusztítóként kezdték emlegetni. Ahol ő megjelent, ott semmi sem maradt épen. Évekkel később, miután nagyjából lenyugodtak a kedélyek, hazatért, de már nem volt a régi önmaga. Bezárkózott egy ideig a kastélyába, majd egy kegyetlen démonnagyúrként tért vissza a köztudatba. Sokan még most is félik erejét, még akad egy-egy kisebb háború és a gyengébb fajok sincsenek biztonságban, de Ragnarral nem ellenkeznek. Úgy tartják, jobb nem feldühíteni, nem akarnak még egy olyan mészárlást, mint amit a családja elvesztése után csinált. Legfőbb időtöltésévé az vált, hogy különleges fajok legszebb példányait megszerzi magának – szigorúan csak férfiakat, felesége óta nem képes ránézni egyetlen nőre sem –, és addig játszadozik velük, míg ők meg nem törnek a nyomás alatt. Ha véletlenül kezdene komolyabb érzelmeket táplálni egy-egy játékszere iránt, azonnal elűzi őket maga mellől.
Hobby: Látni, ahogyan mások megadják magukat az akaratának.
Foglalkozás: Démonnagyúr
Extrák: *** Seme *** Erejének nincsen párja, szinte bármire képes, csak akarnia kell. *** Felesége ráhagyott egy különleges üvegcsét, melyben a könnyeit tárolta. Köztudott, hogy a legkülönlegesebb elfek könnyei gyógyító hatásúak, ezért sokan vadásznak is rájuk. *** Esős éjszakákon néha még újraéli a véres jelenetet, melyre hazaért, pedig már több mint száz éve volt.
Képinfo: deviantart (http://)
| Engedélyezve: |
2017. 01. 04.
2019. 06. 23.
|
Módosítva: 2019. 06. 22. 23:36:24
Módosította: Chii
Státusz: Aktív
|
