Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

Yaoi Hungary

További linkek...


Karakter megtekintése

Kép




Neki tetszik: , és még 5 felhasználó


Tulajdonságok
Név: Lucifer
Kategória: Fantasy
Feltöltő: linka

Kor: Idősebb a Teremtésnél

Külső leírás: „Te voltál az arányosság pecsétje, teljes bölcsességgel és tökéletes szépségben. Édenben, Isten kertjében voltál; takarva voltál mindenféle drága kövekkel.” Noha ő maga az igaz Gonosz, mégsem tapad iszapos sár a bőrére, s nem csúnyítják szarvak és paták a testét. Gyönyörű még most is, olyan, mint egykoron volt. Bőre hamvas, fakó-fehér, s makulátlan. Míg lelkét éjszínű sötétség emészti, ő maga ugyanolyan ragyogó és tiszta, teremtetésétől fogva tökéletes. Arca szépen metszett, arányos, mintha ógörög szobrászok faragták volna művi gonddal. Egykor szeretetteljes szemei azonban megváltoztak, ármányos bujaság költözött tekintete mélyére, szembogara egészen apró, míg körülötte vöröses lángok izzanak. Egyenes, határozott vonalú orra, s telt, mély-sötét ajkai vannak, melyek szegletében kéjjel teli kínt ígér mosolyának kísértete. Karjai erősek és márvány-szépek, fegyelem, s fenyítés, holtbiztos megtartó erő. Haja olyan, akár a vízben szétfolyó, szétterülő bársonyfekete selyemszálak, tapintásuk lágyabb, s puhább bármi másnál, mintha víz csorogna át annak ujjai közt, ki megérinti. Megjelenése félelmet keltő, míg alakja szemet gyönyörködtet, teste arányos és izmos.

Jellem: Volt idő, mikor odaadó volt, s kedves, az angyalok legfényesebbike, ki szeretetteljesnek és megbízhatónak bizonyult. Tökéletes volt attól kezdve, hogy megteremtetett, elméje tündökölt, s bölcsessége is ismerté tette őt az angyalok között. Megbíztak benne, hiszen a Kerubok egyike volt ő, kinek hatalma rangjához méltó volt. Az Ördög tulajdonsága a kapzsiság, kegyetlenség és az önzés, hiszen ez jellemzi a föld minden birodalmát. Az ő szíve felfuvalkodott szépsége miatt; bölcsességét megrontotta fényességében, s lassan kialakult benne az önfelmagasztalás vágya. A bűne, míg teljesen ki nem bontakozott, nem tűnt olyan gonosznak, amilyen valójában volt. A bűn, mint fogalom, nem létezett Isten világegyetemében, s így a szent lényeknek fogalmuk sem volt a jellegéről és veszedelmes voltáról, Lucifer pontosan a tudatlanságukból fakadó naivitásukat használta fel céljai eléréséhez. A legalapvetőbb emberi természetet birtokolja, önhittsége és haszonleső szíve legelőször azáltal mutatkozott meg, hogy ravaszul és lopva bevezette a bűnt a világba. Lucifer a hazugság atyja lett, mikor az első emberi párt körmönfontan a bűnre csábította. A gyengéket megkísértette, s bűnre kárhoztatta nem törődve azzal, hogy minden, ami gyenge, már eleve menthetetlenül ki van szolgáltatva a megsemmisülésnek. Ő maga nem ismer jóságot, s nem ismer könyörületet sem, hiszen hiányzik belőle az atya szeretete. Azzal, hogy az első párt elfordította Istentől, magabiztosan azt gondolta, hogy az egész emberiséget képes lázadásra vezetni. Titokzatos, hisz még az angyalok sem tudták felfedni valós kilétét. Ármánykodásait nem fedezte fel senki, és anélkül egyengette és szította a lázadást egyre magasabb fokokba, hogy közben végig megmaradt mások szemeiben angyalnak.

Élettörténet: Réges-régen Lucifer Isten jobb oldalán foglalt helyet, mint a legragyogóbb, s a legodaadóbb angyal, így nagy bizalommal és felelősséggel járó megbízatást kapott, az emberiség felügyelője lett. Mikor elhangzott a hívójel, hogy önkénteseket keresnek a földre, kik segítenék az anyag átalakulását, az angyalok örömmel felajánlották szolgálatukat. Lucifer volt közülük a legfényesebb, aki önként vállalta a legnehezebb feladatot, ami a megosztottság legsűrűbb magjának átalakítása volt. Ő maga a Teremtés felett található isteni régióból származik, s származásának megfelelően hatalmas erővel rendelkezik. A tökéletes béke mégsem tartott sokáig, hisz Lucifer elbukott. Elvetette a segítő isteni szeretet elvét, és helyette bevezette a kísértést. Mégsem nevezhető gonosznak, hiszen az ő elve szerint aki megállja helyét a kísértésekben, megerősödik, és aki elbukik, az rászolgált a pusztulásra. A Bűn keletkezése előtt végtelen béke és boldogság uralta a világegyetemet. Minden tökéletes összhangban volt a Teremtő akaratával. Nem talált örömöt a kikényszerített engedelmességben, így mindenkinek szabad akaratot hagyott, hogy önként szeressék őt, s szolgáljanak neki. Nem parancsolt senkinek, ám volt valaki, aki visszaélt ezzel a szabadsággal. Benne – kit Krisztus után Isten a leginkább kitüntetett, és ki a menny lakói közül a legdicsőbb és leghatalmasabb volt – fogant meg a bűn. Bukása előtt szent volt ő és makulátlan. Lucifer, ahelyett, hogy a teremtmények Isten iránti szeretetét igyekezett volna magasztosabb szintre növelni, megpróbálta szolgálatukat és hódolatukat a maga számára megnyerni. Dicsőségre sóvárgott, és olyan hatalomra, melynek a gyakorlása egyedül Krisztus kiváltsága volt és senki másé. Az egész menny örömmel dicsőítette a teremtőt, béke honolt, ám egy oda nem illő hang azonban megzavarta a menny harmóniáját. Az „ÉN” szolgálata és magasztalása ellenkezett Isten tervével, balsejtelmeket ébresztett azok lelkében, kiknek Isten dicsősége volt a legfontosabb. A mennyei tanácskozó testületek kérlelték Lucifert, hiszen ha meggyalázza Alkotóját, magát is romlásba dönti. De a végtelen szeretettel és irgalommal teli figyelmeztetések csak még nagyobb ellenállást keltettek. Lucifer a neki adományozott magas méltóságot nem tartotta Isten ajándékának, s nem volt érte hálás Teremtőjének. Büszkélkedett hát fényességével és magasztos helyével. Istennel egyenlő akart lenni, és a mennyei sereg tisztelte és szerette őt. Az angyalok boldogan hajtották végre parancsait, hiszen ő volt a legbölcsebb és legdicsőségesebb közöttük. Lucifer lassan eltávolodott Isten közvetlen közeléből, elment, hogy elégedetlenséget szítson az angyalok között, ám munkáját titokban végezte, s egy ideig a valódi szándékát az Isten iránti tisztelet látszata mögé rejtette. A mennyei lényeket a törvény ellen lázította azt állítván, hogy e törvények szükségtelen korlátokat szabnak csupán. Lucifer arra biztatta őket, hogy lényük szentségére hivatkozva kövessék saját akaratuk parancsait. Mindezek ellenére még sokáig a mennyben maradhatott, isten újra és újra megbocsátást kínált neki azzal a feltétellel, hogy megbánja bűneit és engedelmeskedik. Legelőször maga Lucifer sem látta, hová sodródik. Nem volt tisztában a saját érzéseivel, s mikor bebizonyosodott, hogy elégedetlenségének semmi oka nincs, már tudta ő is, hogy tévedett, s ezt az egész menny előtt be kellett volna ismernie. Ha ezt megtette volna, megmenthette volna önmagát és sok angyaltársát. De a büszkeség nem engedte meghódolni. Eleinte csak elferdítette Krisztus szavait, majd megmásította azt és hazudott. Azzal vádolta Isten Fiát, hogy meg akarja alázni a menny lakói előtt. Pontosan azzal vádolta az istenhez hűségeseket, amit ő követett el. Azt gondolta, hogyha az angyalokat maga mellé tudja állítani, akkor a többi világ is vele tart. Saját szempontjait előtérbe helyezte, hogy ezzel elérje céljait. Ravasz volt, s ügyesen tudott hazudni, s a hazugságai mögé bújva előnyt szerzett magának. Isten igazságosan kezelte a bűnt, míg Lucifer azt a módszert alkalmazta, ami Istentől távol állt – a hízelgést és a csalást. A végtelen Bölcsesség nem pusztította el a Sátánt még akkor sem, amikor már eldöntetett tény volt, hogy nem maradhat tovább a mennyben, mivel isten csak szeretetből fakadó szolgálatot fogadhat el. Lucifer lázadása tanulságul szolgál a világegyetem számára az egymást követő századok során; örök bizonyosságul a bűn jellegéről és annak borzalmas következményeiről. Lucifer a mennyben folyó küzdelem utolsó percéig igazolni próbálta magát, s mikor elhangzott, hogy Sátánnak összes hívével együtt el kell a boldogság otthonát hagynia, a lázadó vezér arcátlanul kimondta, hogy semmibe veszi a Teremtő törvényét. Az utolsó lázadásnál minden felelősséget egyhangúan Krisztusra hárítottak, tiszteletlenül azt állították, hogy egy elnyomó hatalom ártatlan áldozatai. Végül el kellett hagyniuk a mennyet. Ugyanaz a szellem, mely a lázadást szította a mennyben, a földön még mindig lázadást sugall, hisz Lucifer ugyanazt a módszert alkalmazza az emberek közt is, mint amit egykor az angyaloknál. Hiszen az ő szelleme uralja az elégedetlenség fiait, kik hozzá hasonlóan igyekeznek lerombolni Isten törvényének korlátait.

Hobby: Halandók megkísértése, bujaság, s mindaz, mi romba döntheti az emberek életét, s Isten ellen lázadást szít

Foglalkozás: Pokol ura

Extrák: Megnevezései lehetnek még akár a: Kígyó, Sátán, Ördög, Sárkány..... Lucifer egy latin szóösszetételből ered, a lux, lucis ( fény) és fero (hozni) szavakból, jelentése így „fényhozó”..... Bukása pillanatában nem egymaga lett száműzve a mennyből, hanem vele együtt megannyi angyal is bukásra ítéltetett....Leggyakoribb értelmezésben Lucifer az ördög, avagy a gonosz megtestesítése....

Képinfo: Nem saját. Deviantart. (http://)

Engedélyezve: 2016. 06. 11.

Státusz: Aktív

© Copyright 2009-2024. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).