|
|
Karakter megtekintése
| Kép |
|
| Tulajdonságok |
Név: Immanuel
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Kyuubi Kitsune
Kor: ismeretlen
Külső leírás: Élettelen, nem-kímélt lelkének sugarait szórja fakó kékes-szürke írisze. Fásult közöny mutatkozik benne és égészlényéből nem kell arcára emelni a tekintetünket már a közelében elmegy minden életkedv az embertől, és ez jó neki. Nem ad magári már belefáradt régen élvezet volt közelében lenni és vele szóba elegyedni mondhatni megtiszteltetés egy nemes érdem melytől a világot jobbnak érzed. Leghűségesebb ruhadarabja hosszú megtépet kabátja melyet évek és csaták tépdelik lassan. Bal szeme már nem lát és odafésült haja alatt sörét súrolta hegek találhatóak. Maga elmondása szerint elég beteges embervolt talán ezért ilyen halvány bőrének árnyalata. Termete inkább sovány mint szikár teste teli sebekkel és hegekkel.
Jellem: Hallgatag gyermek volt és ez nem sokat változott az évek alatt, családja barátai elvesztése is rájátszott erre. Tipikusan a soha nem lehet tudni mi jár a fejében fajta ember volt. Sokat mityog még ma is magában egy általa kitalált képzeletbeli testvérrel akit Em-nek szólít mely az Emánuelből jött mely neve egyik fajta írása angolul. Vele tárgyalja meg, a varázslatok hatékonyságát következményeit és lelki problémáit. Egy mindentudó báty szerepével ruházta fel. Az ő alakja egy lázongásban évletéttesztet fivére után született. Mikor a bányavárosban ahol éltek több bért követeltek a dolgozók ezért míg meg nem kapják addig befalazták a járatott ám testvére lent volt mint más kortársa olyan 7-8 éves lehetek. Az akkor 5 éves Mánuelt megrázta de feldolgozta a saját módján.
Élettörténet: Miután a boszorkányüldözések száma megugrót és szülei féltek, hogy gyermeküket is máglyára vetik a furcsasága miatt, elküldték inasnak egy borbélyhoz. Ott kitanulta az orvoslás mesterségét szépen apránként mesterétől később zsidóktól is tanulta titkon a gyógyítást, de nem voltak elegek amiket tanult és boncolni kezdet állatokat később embereket. Az alkímiát is nagy buzgósággal tanulmányozta de nem aranycéljából. A faluban ahol éppen élt orvosemberként dolgozott szép vagyont szerezve a nemesebb réteg gyógyításából és a szegények különféle ajándékából. Birtokot és nemesi címet vett összeszedet vagyonából. Címre elfogadására volt szükség, hogy szélesebb körben is tevékenykedhessen. Ekkor 25 éves ereje teljében járta a környékeket és segédkezet, hol jó szándékból hol egy kis titkos tudásért. Valamely télen a lova megcsúszott az ösvényen hát gyalogszerrel kellet folytatni az útját és végül a környező város temetője környékére ért ahol egy boszorkányrend munkáját láthatta azok a fények az ige és minden más mely akkor a tudatába éget elvarázsolta és már nem az orvoslásnak hanem egy sokaknak ismeretlen és eretnek dologgal foglalkozott a mágiával. Próbálta a lehető legjobb mestert megtalálni kiktől az alapoktól a magasabb szintű rítusokon át mindent megismerhet és tanulhat. Lassan haladt a tanítása, de nem adta fel hét év múlva saját igéivel is képes volt a világunkba változást hozni, hogy az jó volt-e vagy rosszt azt maga sem tudta. Tanítása végéhez érve üresnek érezve életét magához fogadott pár paraszti családot akik a földjein dolgoztak, jó életük volt mellette. A családokban valakinek vele született vagy szerzet testi vagy épp szellemi hibája volt mellyel máshol nem biztos, hogy akadt volna helyük. De az egyik gyermek aki törpe volt meglátta, hogy mit művel az ő „megmentőjük” elmondva a családjának a falú papjához sietek. Ezzel megpecsételve Mánuel addigi életét és hozzá állását az emberekhez, kezdetét vette az üldözése. Sok felé járt önként vállalt száműzetésében, meleg tájaktól a fagyos tundrákig és szeretett. Hű társa és védelmezője volt mindig együtt vágtak neki a kalandnak mióta egy ázsiai városban egymásra leltek. Gyönyörű szürke farkaskutya volt, eleinte nem akart neki nevet adni mert nem szeretett volna hozzá kötődni, később az Abbye nevet adta vadjának. De bekeltet látnia nagy hiba volt, a jószága felet hamar elteltek azt évek míg ő maga vajmi keveset változott. Végül egy szépnek nevezhető perzselő nyári napon már halálára kelt fel. Ezután nem vágott neki nagy utaknak, legfeljebb tíz évig maradt egy helyen mert addig nem figyelnek fel a körülötte élők, hogy valami nincs rendben vele, nem öregszik. Vagyis de öregszik ő de lassabban mint egy ember. Nem tudja hány év telhetett el pontosan mert már nem figyeli az időnek a múlását, de jelenleg vissza tért a régi földjére ahonnan megindult az élete és most úgy érzi itt marad ameddig nem szólítja el őt a legnagyobb Akarat.
Hobby: Cigaretázás, faragás
Foglalkozás: mágús, utazóbűvész
Extrák: Szülei hívő emberek, mindig Isten tanításai szerint nevelték. Neve is azt jelenti velünk van Isten. Mikor a zsidóktól tanult kinézték neve miatt. Szereti a juharszirupot. Sétabottal jár mely egyben pálcáját is rejti. Üldözése óta különféle dolgokból él, hol jós, bűvész, vagy épp orvos.
Képinfo: Nem az én munkám csak ilusztráció (http://)
| Engedélyezve: |
2015. 06. 23.
|
Módosítva: 2015. 06. 23. 01:12:50
Módosította: Kyuubi Kitsune
Státusz: Aktív
|
|
