Név: II. Thorin, a Tölgypajzsos, a Hegymély Királya
Kategória: Manga, PC és könyv
Feltöltő: Rauko
Kor: 195
Külső leírás: *** !Spoiler! *** Az egyik legtiszteletreméltóbb törp, aki valaha Középföldén született. Királyi származása már a járásán is látszik; ha megjelenik valahol, nem lehet nem észrevenni – kivéve, ha ő maga akarja ezt. Mint minden törp, ő is alacsonyabb, mint egy ember vagy egy tünde, de a hobbitoknál alapvetően magasabb. Erős, izmos mindenhol, hiszen harcokban és erős vasak kovácsolásával edzette magát. A törpök mércéjével mérve valahol a középkorú körül lehet. Haja dús, hosszú, néhol göndör és találhatunk benne apró fonatokat is. Színe barna, akárcsak a bajuszáé és a szakálláé. Hajában itt-ott már felbukkantak az ősz hajszálak, bár ezek nem elsődlegesen a kora miatt lehetnek. Mint minden törp, ő maga is leginkább barna, fekete vagy sötétkék ruhában jár, már ha nem páncélt visel, ragjához hűen általában szőrmét is találunk rajta. Kézfején és arcán kívül soha nem látni semmit a testéből, de azt sejteni lehet, hogy a bőre tele van hegekkel és sebekkel, a régi csaták emlékeivel. Kezeit a kalapácstól bőrkeményedés borítja – mégis sokkal férfiasabb, mint bármelyik ember. (Mert a tündéktől nem kihívás férfiasabbnak lenni.) Ha egyszer meglátod, nehéz elfelejteni, hiszen még szakadt ruhákban és koszosan, mocskosan is olyan előkelő, mint kevesen. Fegyverek tekintetében rugalmas, hiszen törp, jól bánik a kalapáccsal és a fejszével, de harcos, így jól bánik a karddal is (későbbi fegyvere Orcrist). Egyik jelzőjét, a Tölgypajzsost is csatában kapta – amikor megpróbálták visszafoglalni Móriát és amikor elvesztette nagyapját és apját is. Ma a jelző magáért beszél, pajzsa elvesztésével egy, a földön keverő tölgyfa darabjával védi magát a harcban. Egy szó mint száz, méltó címéhez és családjához – már megjelenésében is.
Jellem: Jellemén nyomot hagytak az elveszett csaták, a száműzetés, a számos halál, amit látott és megélt, családja egy részének elvesztése, a csalódás és a gyűlölet. Nemes törp, jellemében ugyanúgy, mint megjelenésében, hiszen mindig mindent megtesz azért, hogy a népének jó legyen. Tipikus uralkodó. Amikor az kell, elmenekíti a törpöket Ereborból, amikor arra van szükség, átveszi apja és nagyapja helyét és népének vezére marad a vándorlás alatt, az alkalmi munkák keresésekor, és a letelepedésben való segítségkor is. Mint az Arkenkő jogos örököse, ő a törpök ura, épp ezért fogadja meg Gandalf tanácsát, akivel Bríben, a Pajkos Póniban találkozik. A mágus szerint vissza kell foglalnia Erebort, atyái és népe otthonát; vagy legalábbis be kell bizonyítania, hogy jogos uralkodó és vissza kell kapnia az Arkenkövet, hogy összefoghassa népét. Ezzel a céllal indul el 13 társával és egy betörővel, végig hű maradva ahhoz, amit az idő bélyegül nyomott a lelkére: rideg, nehezen bízik másokban – kivéve saját népét –, de végig vezető. Mindenre van egy terve, vagy ha neki nincs, tudja, hogy kihez forduljon, hogy segítséget kapjon. Képes pár mondattal lelket önteni bárkibe, képes felszítani akárkiben a tüzet. Tudja, mikor mit mondjon és cselekedjen, hogy társait segítse és vezesse, de végig bizalmatlan. Az emberekre dühös, hiszen ha Szmaug támadásakor jól céloznak a sárkányra a Fekete Nyilakkal, akkor az egész baj elkerülhető lett volna, Szmaugnak ott és akkor meg kellett volna halnia. A tündéket gyűlöli, még a két nép közt húzódó ősi viszályon túl is, hiszen a sárkány támadásakor Thranduil nem segített nekik. A szívét és a lelkét még a saját véreinek sem tárja ki soha, bár az tény, teljesen megbízik bennük és az életét is a kezükbe merné adni. Eleinte Bilbóval szemben is ellenséges, egyáltalán nem könnyíti meg az otthonától elszakított hobbit dolgát. Bármit is tesz a betörő, nem hajlandó elismerni és a legtöbbször csak bántja – szavakkal, leginkább csak szavakkal. Nem is érti, hogy miért ment velük a hobbit, bár erre még nem volt lehetősége rákérdezni. Nem gyűlöli Bilbót, ezt túlzás kijelenteni, egyszerűen csak nem bízik senkiben, mert soha senkitől nem kapott a népén kívül segítséget. A nagyapját meggyilkoló Azogon kívül talán csak a tündéket és Szmaugot utálja jobban, a többi nép felé inkább közönnyel fordul. Társai között kiemelten fontosak neki unokaöccsei, húgának, Dísnek fiai, Kíli és Fíli. Mindenkiért a tűzbe menne, de értük különösképpen.
Élettörténet: *** A karakter a filmet veszi alapul, nem a könyvet! *** A több néven is ismert törpkirály a Harmadkor 2746. évében született. Nagyapja, Thrór nagy király volt, apja, Thráin méltó örököse, ahogy ő maga és testvérei, Frerin és Dís is. Amikor Thorin fiatal volt, otthonuk még Ereborban volt, ő maga ugyanis Szmaug érkezése előtt született. Amikor a sárkány megjelent Suhatagban, addigra nagyapját, Thrórt már elvakította a mérhetetlenül sok arany és drágakő. Hogy miért ment Szmaug Ereborba? Abban az időben a törpök komoly kereskedelmet folytattak az emberekkel és más népekkel is, így a vagyonuk is egyre gyarapodott Erebor csarnokaiban. A Magányos Hegy így tökéletes célpont lett az aranyat mindenek felett imádó sárkány számára. Szmaug elpusztította az emberek városát, Suhatagot, majd betört a Magányos Hegybe és akiket nem ölt meg, azokat elűzte, „fészket rakva” a Thrór kincsei felett, a törpök pedig magukra maradtak, hiszen segítség senkitől nem érkezett. Thorin nem sokkal később egy ork, Azog keze által elvesztette nagyapját, apja eltűnése után pedig folytatnia kellett a vándorlást, vezetve megmaradt népét és új lakóhelyet keresve. Később derül csak ki, hogy apját elfogták az orkok és megkínozták, halála előtt Gandalffal beszélt utoljára, neki adva át Erebor kulcsát és egy térképet, amely odáig vezet. Thorin ekkorra feladva mind Móriát, mind Erebort a Kékhegységben teremt új otthont népének, bár sosem felejtette el a családjának igazi hazáját. Egyik útja során találkozik egy mágussal, Gandalffal, aki elindítja a lavinát. Nem sok rábeszéléssel feléleszti Thorinban a királyt, aki megpróbálja összehívni nemzetségét, de keveseket sikerül. Csupán 12 társ tart vele a lehetetlen tervben: vissza kell térni Ereborba. Ezek a társak: Balin, Bifur, Bofur, Bombur, Dori, Dwalin, Fíli, Kíli, Glóin, Óin, Ori és Nori. Na meg persze melléjük áll Gandalf, aki magára vállalja, hogy keres egy 14. tagot a lehetetlen vállalkozásnak, hiszen egy betörőre szükségük van, ha meg akarják szerezni az Arkenkövet, hogy Thorin egyesíthesse a törpöket. Gandalf választása ekkor a Zsáklakban élő Bilbóra esik. A hobbit ekkorra kinövi kalandvágyát, csak a kertjének és a békéjének él, amíg be nem toppan hozzá egy este a 13 utazó. Felajánlják a hobbitnak, hogy csatlakozzon, de ahogy azt Thorin sejtette is, visszautasítja őket. Bár végül mégis velük tart a kalandokban, de maga Thorin végig kétkedve figyeli a hobbit ténykedését. Nem ismeri el az apró sikereit, soha nem mond neki semmi kedveset, jobb napjain észre sem veszi. Ez nem sokkal az előtt változik meg, hogy Völgyzugolyból elindulva a koboldok fogságába esnek. Akkor ugyanis Thorin dühében durván lehordja Bilbót, aki emiatt el is akar válni tőlük, de ekkor a koboldok csapdájába esnek. Gandalf menti meg őket és közösen menekülnek a napfénybe – és itt lépünk be a történetbe.
Hobby: Kifejezetten hobbija nincs, szabadidejében a múlton és a jövőn elmélkedik
Foglalkozás: Uralkodó, kovács, harcos
Extrák: Könyv: J.R.R. Tolkien: Hobbit *** A karakter a filmet veszi alapul, nem a könyvet! *** Morticia Bilbójának készült. ***
Képinfo: Nem saját. (by_hoo0) (http://)
| Engedélyezve: |
2017. 12. 31.
2019. 01. 31.
|
Módosítva: 2019. 01. 30. 00:34:57
Módosította: Rauko
Státusz: Aktív
|
