Név: Alexander Hastings
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Geneviev
Kor: 20 éves
Külső leírás: Az első, ami feltűnik, az az arcát átszelő sok-sok heg, ami, bár nem látszódik, testén is folytatódik tovább. Nagy részüket az évek alatt a gonosz természetfelettivel való harcban szedte össze, ám egy részüket az apja okozta még akkor, mikor fiatalkorú volt, és a szüleivel együtt lakott. Barna, hullámos haja a válláig ér, de igazából nem igazán érdekli őt, hogy áll éppen, szóval ha a barátnői nem nyaggatnák folyamatosan, hogy ideje levágatni, már nagyjából a derekáig érne. Különös, zöldes-barnás szemei, ha nyugalmi állapotban van, inkább barnásabbak, ám ha fölidegesedik, vagy harci állapotban van, a természetfeletti, ragyogó, világító zöld teljesen kitölti a szemeit, kísérteties külsőt kölcsönözve neki. Barna bőre alapból kissé fehérebb, ám a kaliforniai nap alatt az ember könnyen csoki barna színűvé válik, főleg, ha születése óta ott él az ember. Testalkata inkább zömök, semmint magas, de nem aránytalan. Kellően izmos, nem túl alacsony, de nem is túl magas. Az őt megszálló hiéna démon miatt rendkívül erős, érzékszervei fejlettek, szinte legyőzhetetlen. (Szinte!) Nem nagyon hord kiegészítőket, egyedül a nyaklánca az, amit folyton hord: még kiskorában kapta Corától, ez volt az első ajándék, amit kapott bárkitől is.
Jellem: Eleinte ő volt a kis csipet-csapat leggyengébb tagja, hiszen se szupercsaládból nem jött, se démon ereje nincs, de még kivételes hacker képességekkel és magas IQ-val, illetve varázserővel sem rendelkezett sohasem. Legalábbis képességek terén biztosan ő volt a csapat leggyengébb tagja, de egyben a legerősebb is, embersége, összetartó ereje miatt. Ő volt a kis csapatuk lelke, nélküle egyikük sem barátkozott volna össze a többiekkel. Mindig is keveset gondolt önmagáról, úgy érezte, hogy apjának igaza volt, hogy ő egy értéktelen senki, ám lassacskán a barátai megtanították, hogy igen is, ő is ér valamit. Hiába a gyerekkori elhanyagolás, apja állandó részegsége, verései, hatalmas szíve van. Még szüleit sem tudja gyűlölni. Megvetni, szánni, sajnálni, igen, de gyűlölni, a halálukat kívánni, azt nem, még úgy sem, hogy a fejében a hiénája legszívesebben csak úgy simán megölné őket. Hiába lett valamiféle Alfa hiéna (alakváltás nélkül), az embersége, értékrendje ugyanúgy megmaradt. Számára a barátság a legfontosabb, a barátai az élete. Sok barátot szerzett az egyetemen, mindegyikük számíthat rá, de a falkája a legfontosabb a számára, Cora, Jason és Sinclaire azok, akikért tűzbe menne bármikor, kérdés nélkül. Bár nem kifejezetten okos, mégis, ami érdekli őt, arról kifejezetten sokat tud. Bár őt nem igazán érdekli, hiszen ő olyan Alfa, aki azt akarja, hogy mindenki boldog, elégedett legyen, szinte mindent tud a különböző vérállatok falkáinak felépítéséről, sajátosságairól. De a katonai dolgokban is penge, a kiskorában, a hét éven keresztül, minden nyáron végig szenvedett katonai kiképző tábor (kaland tábornak meghirdetve) gondoskodott arról, hogy mindent tudjon. Ráadásul harcban is kifejezetten jó, egyrészt emiatt, másrészt a hiénája ösztönei miatt, harmadrészt pedig a Sinclaire miatt természetfeletti kalandok túlélése érdekében fejlesztett önvédelmi képességei miatt. Szarkasztikus humora van, nem feltétlenül értik és értékelik sokan, de akik számítanak neki, azokat mindig meg tudja nevettetni. Lételeme az, hogy másik boldogak legyenek, ezt teszi őt is boldoggá.
Élettörténet: Egy csendes, nyugodt kisvároskába született, ahol a rejtélyes eltűnések, halálesetek mindennaposnak számítottak. Egészen addig, amíg tizennégy éves nem lett, és a szörnyeket legalizálták, a városba pedig egy vadász család költözött. De ne haladjunk ennyire előre! Egy alkoholista, drogfüggő apa és egy gyenge, erőtlen háziasszony gyermekeként jött a világra. Hamarabb megtanult a felé dobált üvegek elől menekülni, semmint beszélni, ám ahogy telt az idő, úgysem lett jobb a helyzet. Az anyja annyira gyenge volt, hogy semmi anyai érzés nem volt benne, inkább ötödszörre is tisztára suvickolta a konyhát, semmint hogy megállítsa a férjét abban, hogy agyon verje Xandert. A fiúnak így se szökés, se menekülés nem jöhetett szóba, hiszen kiskorúként egyből visszavitték volna, és senki nem hitt volna neki, hiszen az apja mások elől kifejezetten jól rejtette az alkoholizmusát. Egyszer próbálkozott meg megszökni, utána egészen a nagykorúsága eléréséig úgy döntött, nem éri meg elmenni, nem éri meg meghalni emiatt. Az életben maradni vágyás kifejezetten először akkor jelent meg benne, mikor megismerkedett Corával, még óvodában. Életre szóló barátságot kötöttek az óvoda kis faházikójában, majd kettejükhöz hamarosan egy fiú is becsatlakozott. Elsős korukban látták, ahogyan a többi osztálytársuk bánt egy fiút, aki kissé más volt, mint a többiek, de mivel ők ketten is kilógtak a többiek közül, megvédték a fiút, és ő is a barátjukká vált. Azt, hogy a fiú démon, csak később tudták meg, akkor, mikor Cora varázs ereje megjelent, kissé erőszakos formában. Xander apja nagyon megverte a fiút, és Cora éppen akkor ment át hozzájuk, így nem kérdéses, hogy azonnal földühödött, és az erejével a falhoz csapta a férfit. Teljesen megrémült, hogy mi történhetett, mert nem volt tudomása, hogy neki ilyen ereje van, és ha Xander nem menekíti ki a házból, valószínűleg a férfi úgy megverte volna a dermedt lányt, hogy soha többet nem tudott volna lábra állni. Cora nem mert haza menni, így Xander Jason-höz vitte, aki elmondta a titkát, hogy egy démon családból származik, és a segítségével Cora hamarosan megtanulta kezelni az erejét. Mikor elsős gimnazisták lettek, egy úgy család érkezett a városba, ráadásul a természetfeletti lényeket legalizálták a legtöbb államban, ahogy az övékben is. Ami részükről jó volt, hiszen így már nem kellett félni, hogy Jasont, vagy a családját leöli valaki félelemből, viszont a legalizálás miatt az emberek még bizalmatlanabbá váltak a többi emberrel, lénnyel szemben. A városba érkező család azért jött, hogy úrrá legyen a káoszon, ugyanis a vadász családok dolga már évszázadok óta az emberek védelme volt. Sinclaire, az egyetlen lánya a családnak, Xanderék osztályába került, és hiába démon Jason, hamar összebarátkoztak. A kis csipet-csapat együtt volt benne minden rosszban, és jóban is, védték az embereket azoktól a szörnyektől, akik nem értettek egyet a legalizálódással, kalandokba keveredtek. Xander volt a leggyengébb láncszem a csapatban, és bár ő volt mindig is a csapat lelke, nagyon keveset gondolt magáról. Egészen addig, amíg egy éve meg nem szállta az Alfa hiéna démon, amit aztán Cora elméletileg kiűzött belőle (tehát már nem viselkedett úgy, mint egy hiéna), gyakorlatilag viszont csak Xandert tette meg a főnöknek, a démon pedig az érzékelését fejlesztette föl. Szóval most, azóta szimbiózisban élnek egymás mellett, békességben, erősségben. Jelenleg az egyetem első évét járja okkult tudományok szakon a többiekkel együtt, ám tervezi, hogy a következőt halasztja, és elmegy inkább helyette országot látni.
Hobby: Lustulás, evés, barátaival szórakozás, katonai cuccok
Foglalkozás: Egyetemista, barista
Extrák: Nem szereti, ha Alexnak becézik, így ha tudja, hogy becézés lesz a vége, akkor már alapból Xander Hastings-nek mutatkozik be. *** A hiéna szellem, ami megszállta, egy Alfa hiéna démon volt, így általa Xander is Alfává vált. Nem igazán törődik ezzel, hiszen barátai között egyáltalán nincsen olyan, hogy valaki a másik fölött áll, hanem mindannyian egyenlőek, de ez csak azért lehet, mert egyikük sem vér állat. Ha bármelyikük is vérállat lenne, akkor egyértelműen ő lenne az Alfa, de Xandert ismerve, csak akkor lenne az adott vérállat Alfája, ha az rászorul, vagy annyira jóban vannak, hogy nem is kérdés. Például, ha Corát, az egyik legjobb barátját megharapná egy vérállat, akkor tök mindegy, hogy Xander nem vérállat, a nemlétező falkájába fogadná, nem engedné át senki másnak. *** A hiéna benne él, átvenni az irányítást nem nagyon tudja, maximum az ösztönöket tudja befolyásolni, de igazából neki tökéletesen jó az, ami most van. Mivel nem harapta meg Xandert semmi, így nem vérállat, tehát nem tudja fölvenni a hiéna alakját, de ugye jobbak az érzékszervei, gyorsabb és erősebb, mint egy normál ember, illetve rettentően idegesítően nevet. Igen. Mint egy hiéna. Viszont a hiéna, nagy veszély esetén elő tud jönni belőle szellem alakban, az egész falkával egyetemben, és arra az időre, amíg kell a szolgálata, addig materializálódik, viszont amint nem kell (és persze bezsebelte a neki kijáró simogatást), eltűnik a többiekkel az árnyak közt. *** Az egyik legjobb barátnője, ahogyan a lány családjából mindenki, vadász, tehát természetfeletti (gyilkos!) lényekre vadászik, a másik legjobb barátnője pedig egy nagyon erős boszorkány, míg a csapatuk másik fiú tagja egy démon. *** Anita Blake-szerű világ, több fajta vérállat, mester vámpírok, legális „szörnylét”. Csak itt a vadászatot kifejezetten évszázadokra visszamenő kódexekkel, tapasztalattal és erővel rendelkező családok végzik, pl. Xander egyik barátnője is egy ilyen családból származik, és már kiskora óta erre van kiképezve. *** Retteg a bohócoktól. Igen, egy halom rémálomból szabadult pokolteremtménnyel volt már dolga, erre a bohócoktól fél, de na! Van ilyen… *** A barátain kívül nem bírja, ha más is megérinti, ami az apja veréseire vezethető vissza. *** Kiskorában minden nyáron katonai táborba járt, onnan van a katonai tudása. *** Egy kávézóban barista, valahogyan csak meg kell szereznie a kellő pénzt… mert oké, hogy az egyetem megy ösztöndíjjal, de valahogyan meg kell élni, még akkor is, ha a lakbért négyen közösen fizetik. Na, meg persze a leendő körútjára is félre kell tenni valamennyit.
Képinfo: Nem saját, csak illusztráció (http://)
| Engedélyezve: |
2014. 10. 13.
|
Státusz: Aktív
|
