Név: Benjamin Gabulisse
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Onichi
Kor: 16
Külső leírás: Alacsony, már-már egészségtelenül vékony fiú. Az ő korában általában már izmosak a fiúk a sok munkától a földön, de ő sosem bírta igazán a fizikai megterhelést. Inkább segített otthon az édesanyjának a ház körüli dolgokban, a könnyebb munkák elvégzésében, vagy olvasott. A testvérei szerint ezért maradt ilyen vézna és csenevész. Ha mindez nem lenne elég, hófehér bőre van, ami szinte pillanatok alatt csúnyán le tud égni a tűző napon, ezért nem is mehet ki hosszabb időre. Arca finom vonású, és ha kimegy a napra, akkor elég hamar megjelennek rajta szeplői is. Nagy, sötétbarna szemei mindig kedvesen tekintenek a világra, bár könnyen ki lehet olvasni belőle gondolatait. Ami viszont a leginkább feltűnő megjelenésében, az a haja. Hosszú, vörös tincseit édesanyjától örökölte, és rajtuk kívül másnak nincs, még csak hasonlója sem, a faluban. Nagyon szereti, és csak akkor ág belőle, ha már feltétlenül muszáj, inkább összefogja egy szalaggal, hogy ne zavarja a munkánál. Igazából az egész megjelenése olyan, mint egy túlságosan vékonyra megalkotott porcelánbabáé. Egy csinos porcelánbabáé. Sajnos a lányok sosem néztek rá úgy, ahogy azt várta volna, ezzel szemben őt magát már rengetegszer nézték fiú ruhákba öltözött lánynak. Testvérei sokszor piszkálták azzal, hogy ha szoknyát húzna, akkor észre sem vennék, hogy nem húguk, hanem öccsük van. Ennek ellenérő ő inkább marad a szegényes, de mégis férfiruháknál. Legalábbis addig így volt, míg otthon élt. Mostanra ez már egészen megváltozott.
Jellem: Kedves, ártatlan, jólelkű fiú. Tényleg olyan néha, mint egy lány. Érzékeny, könnyen változik a hangulata, de abban talán különbözik a másik nemtől, hogy nem sír annyit. Igyekszik ezt az érzést elűzni, és távol tartani magától a könnyeket, hiszen már így eléggé piszkálták, nem kell neki még több gond. Könnyedén magára veszik a dolgokat. Még egy kis szitok is olyan számára, mintha belérúgtak volna, még ha nem is mutatja. Hajlamos magát hibáztatni a dolgok miatt, pont ezért megpróbál mindent helyrehozni. Gyakran még azt is, ami egyáltalán nem az ő hibája. Kíváncsi, hatalmas tudásszomjjal rendelkező fiú. Sajnos sosem volt lehetősége arra, hogy iskolába járhasson, így se olvasni, se írni nem tanult meg. Ettől függetlenül szeret történeteket tanulni, szereti megérteni, mi miért történik, mit hogyan csinálnak. Szeret gondoskodni másokról, mert olyankor legalább fontosnak érzi magát. Szinte mindent megtenne egy kis elismerésért. Nagyon fontosak számára a kapcsolatok. Szereti a barátait, bár már nem találkozhat velük, és testvéreit is nagyon szerette, borzasztóan hiányoznak neki. Mindig úgy képzelte el a jövőjét, hogy bejárja a környező helyeket, ellátogat egy városba, ahol végre láthatja hogyan élnek a gazdagabbak, majd talál magának egy kedves lányt, akivel letelepednek valahol, és szabászatot nyitnak. Sok gyereket szeretett volna, akik körbeveszik, segítenek neki, feldobják a napjait, és gondoskodnak majd róla, ha öreg lesz. Sajnos azonban ez az álom szertefoszlott, mikor fel kellett vállalni apja adósságának következményeit. Nagyon félt, jobban, mint valaha, de valahol a saját felelősségének is érezte az egészet, így nem ellenkezett. Sajnos ezzel együtt a jól ismert Benjamin is elveszett. Megismerte az emberek sötétebb oldalát, és ebbe belerokkant. Többnyire olyan férfiak járnak hozzá, akik a kedvességet és a gyengédséget egyáltalán nem ismerik, de már kezdi megszokni. Igazából már csak egymás után telnek a napjai, és semmi másra nem vágyik, csak hogy végre vége legyen, és hallhasson egy-egy kedves szót, amit nem a többi ott lévő lány és fiú mond neki.
Élettörténet: Szegény családba született, ráadásul negyedik gyermekként. Apja leginkább újabb éhes szájként kezelte, főleg, hogy hamar kiderült, ennek a fiúnak nem sok hasznát veheti a földeken való munkában. Ha pedig nem dolgozik, akkor csak teher, hiszen a család számára ez jelent minden megélhetést. Szerencsére anyja nem így vélte, és ha már lánya nem volt, Benjamint használta otthoni segítségként. Megtanította a ház körüli dolgokra, az állatok gondozására, főzni, és minden másra, amire szüksége lehet az életben. Testvérei persze mindig piszkálták, ő volt a kistesó, akit ki lehet használni. Igazából osztották apjuk véleményét, hogy nincs nagy haszna a család számára. Persze nem apja, sem testvérei nem voltak rossz, kegyetlen, vagy éppen gonosz emberek, egyszerűen csak elsődleges feladatuknak tekintették, hogy fenntartsák a családot, amihez ő nem sokban járul hozzá. Évekig ment ez így, végül anyjuk halála vetett véget neki. Az asszony belehalt a szülésbe, mikor ötödik gyerekét próbálta a világra hozni. Sem ő, sem a baba nem élték túl. Ezután már Benjamin vette át a feladatokat, mindent, amit eddig az anyja csinált. Lassan a család többi tagjának is be kellett látnia, hogy hasznos a jelenléte. Egy ideig újra béke ereszkedett a házukra, ám a rossz dolgok sosem maradnak távol örökké. A sorozatos rossz termés, megnehezítette az életüket. Egyre kevesebb élelem jutott az asztalokra, és apjának, hogy enni tudjon adni a családnak, kölcsönt kellett fölvennie. A leggazdagabb ember a faluban, akitől ez lehetséges, a bordélyház tulajdonosa volt. Egy ideig sikerült helyre állítaniuk az életet, de ahogy az lenni szokott, a baj bajt követ. Apja megbetegedett és bele is halt, így a fiúk magukra maradtak. Próbálták művelni a földet, a termény egy részét eladni, munkát keresni, vagy bárhogyan pénzhez jutni, de nem sikerült tartaniuk a határidőt. Apjuk kölcsönét csak úgy tudták törleszteni, ha egyikük beáll a bordélyházba dolgozni. Az, hogy melyiküké lesz ez a teher, nem volt túl nagy a kérdés. A tulajdonos, és a testvérei is ezt akarták, így Benjaminnak mennie kellett. Semmi tapasztalata nem volt még ugyan, de gyorsan kitanították, és azóta másból sem áll az élete, mint a vendégek fogadásából, és abból, hogy a kedvükre tegyen. Nem túl kellemes sors, de nem tehet mást, fogát összeszorítva tűri, és várja, hogy összejöjjön az elegendő pénz.
Hobby: Varrás
Foglalkozás: Egy bordélyházban dolgozik
Extrák: Történelmi karakter – középkor. Semmi természetfeletti, semmi boszorkányság, csak a népi babonaság, hiedelemvilág. *** A bordélyház, ahol adósságát tölti, híresnek számít, a környező településekből is sokan járnak ide, ezért viszonylag nagy a forgalom. A legtöbb vendége visszajáró, már tudja, mit szeretnek, és mit nem. Igyekszik a kedvükre tenni, mert a boldog, elégedett vendég több pénzt jelent, az pedig azt, hogy hamarabb elszabadulhat erről a borzalmas helyről. *** Gyűlöli, amit csinál, gyűlöli az egész helyet, és leginkább magát gyűlöli, hogy idáig süllyedt. Sokszor megfordult már a fejében, hogy véget vet ennek az egésznek, de még kitart. *** Genemé
Képinfo: Nem saját, csupán illusztráció. (http://)
| Engedélyezve: |
2014. 05. 31.
|
Módosítva: 2014. 06. 01. 11:17:28
Módosította: Onichi
Státusz: Aktív
|
