Név: Mitch Silver
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Mora
Kor: 24
Külső leírás: A fekete és fehér ellentétének élő megtestesítője, ez rögtön az első pillantásnál feltűnik, és később se cáfol rá a dologra. Bőre olyan halovány az év bármely napján, hogy azt még egy vámpír is megirigyelné. Nem barnul soha, de valamilyen csoda folytán, nem is ég le. A pír pedig sosem látott jelenség tagadhatatlanul szép, de abszolút kifejezéstelen arcán. Nem szokása mosolyogni, vicsorogni, vagy bármivel elárulni, mi játszódik le a fejében. Veszélyesen tökéletes maszkot alkotott magának, aminek köszönhetően, szinte csak dermesztően kék szemeinek ragyogása árulja el, hogy nem egy szoborral van dolgunk. Fehér bőrével tökéletes kontrasztot alkotnak kissé kuszán álló, félhosszú, ében tincsei, melyek sokszor hullnak szemei elé, még inkább megnehezítve dolgát azoknak, akik meg akarnák tippelni a következő lépését. Öltözete is kivétel nélkül fekete darabokból áll, talán egy-egy sötétszürke darab akad köztük. Sok köztük a bőr, de mindig is a kényelem az elsődleges, legalább ugyan annyira, mint a fekete szín. Az ujjatlan kesztyű, a csatos öv, és a tüskés nyakörv elengedhetetlenül hozzátartozik a megjelenéséhez, és utóbbi elég mély jelentést hordoz, főleg számára. Első ránézésre azt mondanánk, a sötét öltözet alatt kissé vékony és törékeny alkat lakozik, és még csak nem is magasabb az átlagnál, így nincs mitől félnünk. Végzetes hiba. Mitch minden, csak nem törékeny. Kemény, mint a fehér márvány, amivel sokszor azonosítják bőrszínét, hála az élet által jól edzett, szálkás izmainak. Tényleg karcsú, nem izomagy, és még csak nem is lóg ki a tömegből magasságával, de gyors és taktikus, mindig kész új mozdulatokat elsajátítani, akár a harc hevében is. Mivel látszólag a legnagyobb meleg sincs hatással rá, és mindig hosszú ruhákban jár, keveseknek van tudomása az egész testén megtalálható hegekről, és a teljes hátát beborító szárnyaka formáló tetoválásról.
Jellem: Nem csak ránézésre olyan kifejezéstelen, mint egy szobor. A hangja, a mozdulatai, mindene túlságosan nyugodt, semleges, érzéketlen. Képes úgy meghúzódni a háttérben, mint egy árnyék, de jelenlétével mégis mindenkiben feszültséget kelteni, emlékeztetni őket arra, hogy nem árt számolniuk vele. Ritkán beszél, de mikor megteszi, kiszámíthatatlan, éppen hogyan fog reagálni különböző helyzetekre. Van, mikor rébuszokban fejezi ki magát, a végletekig húzva a másik agyát, máskor egyenesen kimondja a véleményét, döntéseit, parancsait. Aki nem ismeri, könnyen lebecsüli, főleg fiatalsága miatt, végzetes hibát követve el ezzel. Sose húzza fel magát azon, ha úgy beszélnek vele, mint egy gyerekkel, vagy egyszerű szajhával, de az első adandó alkalommal megmutatja, hogy nagyobbat nem is tévedhetnének. Minden kétséget kizáróan, veszélyes. Nem csak intelligens és ravasz, de rövid élete során túl sok mindent megélt már. Ismeri az emberi lélek sötétségét, az árulást, a fájdalmat, és hiába volt egyszer ártatlan gyerek, aki előtt fényes jövő állhatott volna, azt az énjét már tönkre tették. Ami pedig maradt belőle, azt nagyon mélyen elrejtette a kifejezéstelenség hideg álarca mögé. Már nem képes bízni, vagy legalábbis nagyon kevesekben, és aki félti az életét, annak meg se fordul a fejében az elárulása. Nem keres olyat, hogy barátság, vagy szerelem. Nem tagadja, hogy van akihez közelebb érzi magát, mint másokhoz, és már-már a barátjának mondaná, de nem kockáztatja, hogy túlságosan közel engedjen magához bárkit. A szerelem egy életre elég fájdalmat okozott már neki, így a gondolatától is rosszul van. Mindenki tudja, hogy többre becsüli a precizitást és a technikát, mint az esztelen bátorságot és szenvedélyes viselkedést, de azzal szinte senki sincs tisztában, miért veti meg annyira az utóbbi személyiségjegyeket. Nem kegyetlen, vagy vérszomjas, de megtesz bármit egy-egy feladat elvégzéséért, és nem inog meg, ha ölnie kell, bár azt többnyire az emberei teszik, akik félelemmel vegyes csodálattal követik őt.
Élettörténet: Szép és kényelmes élete lehetett volna, mint egy igen sikeres üzletember egyetlen fiának és örökösének. Az anyja imádta, a szeme fénye volt, és apjának se lehetett rá soha panasza. Mintagyerek volt mindig is. Nem okozott bajt, az első pár évében, mikor lehetősége volt normális iskolába járni, a jegyei tökéletesek voltak, és kiemelkedően jól bánt a hangszerekkel. Tehetségét már 4 éves korában észrevették, és anyja legnagyobb örömére, ő maga is imádta a zenét, különösen a hegedűt. Mire kilenc éves lett, már hangversenyeken lépett fel, de őt főleg az érdekelte, hogy édesanyja, aki minden előadásán ott volt, mennyire örült. Barátja is akadt bőven, mert nem csak eszes, de kedves, nyílt és segítőkész volt. Azonban a család idilli élete csak a felszín volt. A háttérben az apja sötét üzleteket folytatott, és hibát hibára halmozott a döntéseiben. Nem csak a cége ment lassan csődbe, de lepaktált a város leghírhedtebb alvilági alakjával, Domino család fejével is. A tartozásait persze nem tudta fizetni, de a nevét mindenáron fenn akarta tartani. Felesége már kezdett valamit gyanítani, de túl későn eszmélt rá, hogy mivé lett a férje, túl későn vonta kérdőre. A férfi olyat ajánlott az alvilág urának, ami eléggé felkeltette annak érdeklődését, hogy elfogadja, és cserébe békén hagyja őt. A saját fiát, az akkor még éppen csak 11. életévét betöltő Mitch-et. Emberrablásnak állították be a dolgot, az iskolából hazamenet kapták el a fiút, és többet senki se hallott róla, vagy ha igen, nem tudták, hogy róla van szó. Az apja azt hitte, ezzel megoldódott minden, de mikor ténylegesen tudatosult benne, mit tett, szinte eszét vesztette, és feleségének nem volt nehéz rájönnie az igazságra. Ha nem az lett volna az első dolga, hogy megpróbálja visszaszerezni a fiát, valószínűleg saját kezével végez a férjével. Azonban Domino hatása túl nagy volt ahhoz mindenhol, hogy bármit is tehessen vagyon és befolyás nélkül. Beleőrült fiának elvesztésébe, és hamarosan öngyilkos lett, a férjét pedig elmegyógyintézetbe vitték. Minderről Mitch semmit se tudott még akkor, de azt nem titkolták előle, hogy a saját apja adta el. A kisfiú nem akart hinni nekik, de mikor tudatosult benne az árulás, valami összetört benne, közelebb sodródott jelenlegi önmagához. Domino egyik fiának adta a kifejezetten szép, de még nagyon gyerek Mitchet. Többek között a jó pár évvel idősebb fiú mellett eltöltött évek nyomait is magán viseli, és az alázások, verések, idővel megerőszakolások mellett, elkezdte felhúzni az álarcát. Még ma se érti, miért volt benne olyan erős az élni akarás. Miért lett minden egyes kínzó pillanattal szilárdabb benne az elhatározás, hogy keményebb lesz, erősebb, olyan, akin nem taposnak át. Miért segített saját életének érdekében annyiszor gazdájának, aki amilyen erőszakos, olyan ostoba is volt. De megtette, és a családot irányító, idősebb Domino látta ezt, és szépen lassan rájött, mennyivel több rejlik benne, mint egy egyszerű játékszerben, amit a fia módszeresen próbál összetörni. Mitch 17 éves volt, mikor ismét gyökeres fordulatot vett az élete. Domino egyszerűen elvette kisebbik fiától, és a jóval értelmesebb örököse mellé helyezte. Taníttatni és normálisan edzeni kezdte a fiút, aki addigra már egészen jártas lett az utcai harcmodorokban, és nem bánta meg a döntését. Mitch élni akart, és erősödni, így fogcsikorgatva tanult és edzett, megmutatva a valódi erejét. Az idősebb Domino fiú, Anthony mellett jobban belelátott a szervezet dolgaiba, és bár kapott néha, ha elszúrt valamit, közel se volt olyan rossz helyzete, mint Gregor, a fiatalabb mellett. Ráadásul azt is megtapasztalhatta, milyen a szerelem, mikor Domino magához vette forrófejű unokaöccsét. Ian csak pár évvel volt idősebb Mitchnél, és bár jól mozgott az alvilági életben, más volt, mint a többiek. Érdeklődni kezdett Mitch iránt, és lendületességével, vidámságával, mindennel, ami az ellentéte volt a csendes, precíz fiúnak, magába bolondította. Két évig voltak együtt, Mitch 21 éves koráig, és ő ennél boldogabbnak sose érezte magát elrablása óta. Azonban Ian vérmérséklete a vesztét okozta. Mikor Gregor, aki évek elteltével se békélt meg játékszere elvesztésével, egyszer egyedül kapta el Mitchet, és megerőszakolta a régi idők emlékére, párjánál elszakadt a cérna, ahogy megtudta. Nekiesett unokatestvérének, és mikor egyértelművé vált fölénye, a másik a fegyveréért nyúlt, és megölte. Az egész családot sokkolta a dolog, Domino őrjöngött, és nem kevesen, Mitchet okolták. Ő pedig ismét összetört, megint magába fordult, keservesen visszahúzta az Ian által leszedett maszkot, és elmerült az önvádban. Domino tudta, hogy Gregor volt a hibás, így ahelyett, hogy Mitchet büntette volna, ismét Anthonyra bízta, aki kihelyezte az alá tartozó, egyik terület élére. Azóta három év telt el, és emberei elfogadták, megtanulták tisztelni, de a burkon, amit maga köré épített, senki se jutott még át.
Hobby: Járni az utcákat, a kóborállatokkal foglalkozva, edzeni, a tetőn heverve a csillagokat nézni, olvasni. A hegedűjéhez megint nem nyúlt három éve.
Foglalkozás: Bandavezér
Extrák: **Habár Domino a fegyverkereskedelemtől kezdve, a tőzsdéig, mindennel foglalkozik, Mitch azért felel, hogy az alá tartozó területen béke legyen. Védi az általuk futtatott lányokat és fiúkat, a védelmi pénzt fizető bárokat és boltokat, távol tartja a konkurenciát. Jól végzi a dolgát, és megvan a kellő hírneve. Angel-ként ismerik a területen, de senki nem meri szemtől-szembe így szólítani, mert gyűlöli, ha azt teszik. Ian nevezte így mindig, és neki köszönheti a szárnyakat is a hátán. Ian viselte a mára már hozzánőtt nyakörvet is, mindig azon viccelődve, hogy Mitch a gazdája, az egyetlen, akire hallgat. Ő maga most azt jelzi a lánc nélküli ékszerrel, hogy neki viszont nincs tulajdonosa. Hűséges Dominohoz és Anthonyhoz, mer nem hisz benne, hogy élhetne még másmilyen életet, de a szíve mélyén nincs más vágya, mint bosszút állni Gregoron, és aztán egyszerűen eltűnni. Az évek során azonban túl erős lett az élni akarása ahhoz, hogy ezt tegye.** Ian rávette, hogy ismét zenéljen, így míg vele volt, újra hegedült, felelevenítve és frissítve a tudását. Azonban mióta szerelme meghalt, nem vette a kezébe a tőle kapott hangszert.** Kitűnő különféle harcművészetekben, és a késsel, pisztollyal is jól bánik.** Köztudott, hogy szereti az állatokat, és többre tartja őket, mint a legtöbb embert. Annak ellenére, hogy még mellettük is kifejezéstelen, és hűvös, úgy tűnik ők átlátnak a maszkján, mert viszontszeretik. Az ő városrészében nem éheznek a kóborállatok. Viszont viccet csinálni ebből, a mások számára talán gyengeségéből, nem kifizetődő dolog.**A Silver nem a valódi neve, és mivel feketén kívül mást nem igen visel, nem is arról kapta. Ian vezetékneve volt, és Domino megengedte nekik, hogy azt használja, tekintve, hogy a sajátja már rég nem volt az övé, nem is akarta, miután rájött, mit tett az apja.
Képinfo: Nem saját, csak illusztráció! Las-T (http://)
| Engedélyezve: |
2014. 05. 25.
|
Státusz: Aktív
|
