Név: Arlain
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Mora
Kor: 22
Külső leírás: Ha egy pillanatra sötét árnyon akad meg a tekintetünk, hogy aztán egy pislogás után már nyomát se lássuk, és tévképzetnek higgyük, biztos, hogy vele volt dolgunk. Úgy mozog, mint egy macska, szálkás, rugalmas alkatát mindig sötét ruhák alá rejti, csuklyás köpenye nélkül csak a barlangrendszerben látni. Nem véletlen, hisz szőkés-vörös tincsei igencsak feltűnőek, nem a legjobb színárnyalat a vadászatokhoz. Ennek ellenére a legjobbak közé tartozik, gyors, erősebb, mint amilyennek tűnik, érzékszervei szinte már természetellenesen élesek, egy tisztavérű emberhez képest. 178 centijével nem a legkisebb, de nem is a legnagyobb társai közt, a sárkányok átlagmagasságától pedig azért messze van. Világoszöld szemei kissé fakónak tűnhetnek, de pont ez az árnyalat jellemző leginkább azokra, akik sötétben, a legkisebb fény segítségével is eltájékozódnak. Sűrű és hosszú szempilláinak, valamint lágy vonású, szeplős arcának köszönhetően, kissé nőies első ránézésre, de a tekintete erőt és határozottságot sugall. Nem sokat mosolyog, sőt, bárminemű érzelem ritka vendég az arcán, ez azonban nem azt jelenti, hogy érzéketlen lenne. Hűvös az lehet, de közel se érdektelen. Mivel mindig sötét, vagy terephez alkalmazkodó, de teljes testét takaró ruhákat visel, fején pedig csuklyát, bőrét nem igen éri nap, eléggé sápatag, itt-ott hegekkel, zúzódásokkal tarkítva. Állandó fegyvere két alkar hosszúságú tőr, lánccal összekötve, valamint több kisebb-nagyobb kés a ruhájában mindenfelé elrejtve. Emellett kiválóan ért a puskaporhoz, többnyire apró robbanó golyókat gyárt, melyeknek a hangja jóval nagyobb, mint a romboló ereje, elhajítva alkalmas az ellenfél megzavarására, pillanatnyi megsüketítésére. Néhány fajtája villan is.
Jellem: Mint minden ember, szívós és erős lelkileg is, a gyengék nem bírnák sokáig, ezt hamar megtanulta. Teljes mértékben tisztában van azzal, hogy faja a kihalás szélén áll, de nem hajlandó beletörődni abba, hogy ez lehet, megváltoztathatatlan. Makacsul kapaszkodik az életbe, bár ettől függetlenül mindig az élvonalban van, ha harcra kerül a sor. Kitűnő vadász, aki képes egészen az ösztöneire támaszkodni, emellett használni a fejét, és az előnyére fordítani mindent, amit csak lehet. Csendes, csak akkor szólal meg, ha tényleg van mondanivalója, és bár társai kivétel nélkül bíznak benne és elfogadják, közel kerülni hozzá nem igen tudnak. Egyszerűen meghúzott egy határt, amit képtelenség átlépni, mert nem engedi. Azon kevés emberek egyike, akiknek nincs semmiféle keveredés sárkányokkal a felmenői közt, de kitűnően alkalmazkodtak a környezetükhöz. Nem érez gyűlöletet, vagy megvetést a sárkányok iránt, annak ellenére se, hogy mit vesztett el miattuk. Azért él, mert ígéretet tett rá, hogy a végsőkig kitart, és ha ő egyszer szavát adja, előbb meghal, minthogy megszegje. Egyetlen egy ember áll közel hozzá. Valahogy sikerült olyan értékeket előtérbe helyeznie, melyek ebben a korban és helyzetben elenyésző jelentőségűek. Megveti az esztelen öldöklést mindkét faj részéről, a nőstény sárkányok elrablásával és megerőszakolásával se ért egyet, de ez ellen nem szólal fel. Nem teheti meg, hisz tudja milyen fontos fajának fennmaradása érdekében. Így mindig szó nélkül részt vesz a vadászatokban, teljes erejével küzd a sikerért, de a továbbiakból kihúzza magát, miután visszatértek rejtekhelyükre. Tisztében van vele, hogy ezt nem teheti a végtelenségig. Ha kell, felszólal az igazáért, ilyenkor megmutatkozik, hogy azért neki is van hangja. Mások és saját becsületét is fontosnak tartja, nagy hibája azonban, hogy hajlamos a saját feje után menni.
Élettörténet: Olyan világban vagyunk, ahol a régi tündérmesék a visszájukra fordultak. Az alap mese szerint a sárkány elrabolja a királylányt, és a hős lovagok érkeznek, mígnem konzerv vacsoraként nem végzik a sárkány bendőjében. Azonban itt sárkányok élnek mindenhol, és az emberek a ritkaságok. A sárkányoknak van egy jellegzetes, emberi formájuk (hegyes fülek és fogak, átlagnál magasabb termet, hosszú haj - renitenseknek, emberpártiaknak rövid). Az emberek strapabíróak, erős izomzatúak, egyedi fegyvereket terveznek, hogy felvehessék a harcot, és hogy ne haljanak ki. Azért rabolnak sárkányokat, hogy velük keveredve újra átvehessék a hatalmat, az így született "korcsok" által. Arlain családja azonban azon kevesek közé tartozott, akiknek minden felmenője ember. Az apja figyelmen kívül hagyta az elvárásokat, és terhes feleségével elhagyta a csapatukat, hogy egy erdő mélyére költözve neveljék fel első gyermeküket. Ott hamarosan egy emberpárti sárkánycsaládba botlottak, akikkel gyorsan összebarátkoztak. Az ő fiúk szinte egy időben született meg Arlain nővérével, és a két gyerek együtt cseperedett. Hosszú évek múltán pedig Arlain is megérkezett, és bár 13 év volt közte és a két idősebb gyerek között, mindig a nyomukban volt, játszott velük, ragaszkodott hozzájuk. Ahogy nőtt, szülei úgy ismertették meg vele a világban zajló dolgokat, és apja a másik családfővel, valamint az ő fiával, harcra is okítani kezdték. Mindig is azt remélte, hogy nem kell majd használnia a képességeit sárkányok ellen, hiszen az egyetlenek akiket ismert, a másik család volt. Akikkel hamarosan egy család lettek, mikor a két idősebb gyerek összeházasodott. Mikor Arlain 8 éves volt, gyerekük is született, ő pedig teljes szívéből imádta a kisfiút. Békésen teltek a napjaik, egészen addig, míg azon kevés sárkányok egyike, akik hobbiból emberekre vadásznak, rájuk nem találtak. Arlain ekkor már 16 éves volt, jól edzett és ügyes harcos, ahogy családjának minden tagja, de a túlerővel nem tudtak mit kezdeni. Az utolsó pillanatban nővére és annak férje elszökött vele és unokaöccsével, majd az erdőben rábízták a kicsit, mondván, hogy menjenek el apja volt csapatához. Testvére megígértette Arlainnel, hogy bármi is történik, élni fog, vigyáz az unokaöccsére, és segíti társait. A 16 éves fiú félt, össze volt zavarodva, de mindent megígért, és elindult a mondott irányba. Napokkal később, céljához közel esett össze az alig 8 éves Cadellel a hátán, szerencséjükre pont azok az emberek találtak rájuk, akikhez tartottak. Miután elmesélte történetüket, hogy kik is ők, azonnal visszaküldtek egy csapatot családja otthonába, és ő is velük ment, hogy vezesse őket. Akkor változott a személyisége a jelenlegivé, mikor megpillantotta feldúlt otthonukat, és a sárkánycsalád halottait, őket ugyanis az emberekkel ellentétben, ott hagyták. A nővére férje élte túl egyedül, ő még manapság is a csapatukkal van, neveli a fiát, aki az egyetlen olyan személy, akit Arlain közel engedett magához családja elvesztése után. Valahogy gyűlölet azonban nincs benne, végzi a dolgát a túlélésért, keményen edzett az elmúlt hat évben, és mára tisztelt tagja a csapatuknak, kiváló vadász is. Azt azonban megértette, miért akart apja kiszakadni ebből az életből. Itt minden nap a túlélésért telik, senkinek nincs álma vagy célja…
Hobby: Fegyverforgatás, kísérletezés a puskaporokkal, erdőjárás, az ég és a táj bámulása a szirtekről.
Foglalkozás: Vadász
Extrák: ** Biszexuális, mint sokan az emberek közt, hisz igen kevés nő maradt manapság, szükséglete pedig mindenkinek van. Pár éve lefeküdt nővére egyedül maradt férjével. Ő szerette, talán most is szereti a férfit, de tudja, hogy csak azért történt ami, mert minél idősebb lett, annál inkább hasonlított halott testvérére. ** A csapatuk az egyik legnagyobb minden emberi csoport közül, de így is csak 14 emberből (11 férfi, ebből 2 gyerek, és 3 nő), pár kevert vérű fiatalból, és 5 emberpárti sárkányból áll.** Foglalt, Merusomnak.
Képinfo: Nem saját, csak illusztráció! (http://)
| Engedélyezve: |
2014. 01. 22.
2014. 01. 24.
|
Módosítva: 2014. 01. 23. 15:27:10
Módosította: Mora
Státusz: Aktív
|
