Név: Dominic Howland
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Lureka
Kor: 37
Külső leírás: Fekete. Ez szó illik rá a legjobban. Ruhatárában nagyon nehezen lehet vidám színeket találni. Csak a sötét színek dominálnak, de főleg a fekete cuccok. Igaz a munkája megköveteli a fehér inget és a köpenyt, de mindig is utálta ezeket. Mi a francnak kell fehéret felvennie, amin jobban látszik a vér és kimoshatatlan belőle? De persze mocskosan sem mehet be, ezért havonta kell új rikító fehér vackot vennie. Szóval.. nem ez a kedvenc színe, sőt nincs is ilyenje. Csupán jobban szereti a sötét dolgokat. Ha épp nem kell hivatalosnak lennie, vagy úgy is köpenyt vesz, akkor általában póló, farmer van rajta, esetleg ing. Már jó ideje nem fontos neki hogy jól nézzen ki, inkább a kényelem van előtérben. Persze ne nézzék csövesnek add magára, de nem esik túlzásba minden féle menő márkával. Igaz ezekben is képes néha szívdöglesztő lenni, és furcsán vonzó, amikor egy gonosz mosollyal feltolja a szemüvegét.. Átlagmagasságú, viszont teste a mai napig szép szálkás, ami főleg a fiatalkori edzéseknek köszönhető. Éjfekete, félhosszú tincseitől arca még férfiasabb, és szemüvege is csak ezt erősíti, bár ez az összhatás néha igen ijesztő is tud lenni. Szép, világos barna íriszei vannak, bár a lencsék mögött szemei is sötétebbnek tűnnek néha.
Jellem: Amilyen kedves, aranyos szépfiú volt régen, most annyira bunkó paraszt, csak a sármja maradt meg viszonylagosan. Mindig is túl őszinte típus volt, de régebben próbálta finoman közölni, hogy hagyd békén, manapság már szó sincs erről. Nem olyan beszédes, mint volt, sőt kifejezetten antiszociális és visszahúzódó személy. Csak a hullák társaságát szereti, mert ők kellőképpen csendben vannak, hogy jól érezze magát mellettük. Utálja a fölös hangoskodást, azaz a fecsegést, a pletyizést és a jó pofizást. Ha kell valami, mond meg, de ne kerülgesd őt mosolyogva, mint egy kanos kutya a szukákat.. Bunkó, és elég nehéz feldühíteni. Az idegesíti legjobban, ha folyamatosan csipog mellette valaki. Egy ideig ignorálja, de ha kiborul a bili, akkor igen hirtelen haragú és cselekvő. Viszont van egy elég kiborító nyugodtsága is. Gyakorlatilag semmi sem hatja meg és nem érdekli. Legalábbis az idegenek – azaz a családján kívül szinte mindenki - egyáltalán nem. Magasról tesz arra, ha kiborul valaki, amikor meglátja egy rokonát a boncasztalán. Egyszerűen előveszi a délutáni szendvicsét és közli, hogy a csajszit megerőszakolták, és nem kellett volna ilyen rövid szoknyában kiengedni a házból. Nem zavartatja magát, mert egyszerűen nem érdekli mi van másokkal. Leszarja, hogy ez nem illendő, sőt kifejezetten otromba és nem így kéne… Szarkasztikus és kellemetlen jellem. Ha kinyitja a száját, általában csak gúny, irónia vagy káromkodással teli rövid mondatokat dob másoknak. Kevés dolog kelti fel a figyelmét, mivel a világ történéseit és az embereket. Inkább csak áll a fal mellett bámulja a birka tömeget és élvezettel elszívja a cigijét. Élete leszűkölt az esti TV-re, macskájára, a havi egyszeri bárba járásra, és a karácsonyi családlátogatásra. A lényeg, hogy legyen nála cigi, kaja, és éjszakára egy kényelmes ágy. Minden más huszadrangú apróság.
Élettörténet: Szinte elképzelhetetlen, hogy egy ilyen bunkó, nem törődöm pasi, néhány évvel ezelőtt, a világ egyik legkedvesebb és figyelmesebb férfija volt. Már alsóban is igen jól fogott az agya, és imádta a biológiát, főleg az emberre vonatkozó részeket. Az anatómia és pszichológia érdekelte főként, és amikor elvégezte a gimit, már nem volt kérdés mi lesz belőle. Az állam egyik legjobb orvosijára ment, és imádta szinte minden percét. Ő az igazi pörgös, szívtiprók közé tartozott, aki táncolt hajnalig, és másnap reggel viszonylagosan fitten bement órára és mindent lejegyzetelt. Igazi vidám férfiú volt, akit imádtak a lányok és ő is szerette az embereket, az országot, sőt szinte az egész világot és minden álma az volt, hogy segítsen másoknak. Ezekkel az érzésekkel végezte el az egyetemet, majd szinte azonnal jelentkezett a seregbe orvosnak, hogy kimehessen a frontra segíteni társainak. Valószínűleg azóta is átkozza azt a pillanatot, amikor aláírta a papírt. Hallotta a front szörnyűségeit, és a rémtörténeteket, de úgy gondolta ez nem változtathatja meg az érzéseit. De a front nem csak az érzéseit, de őt is teljesen kifordította. Csupán 4 évet töltött kint, de ez elég volt ahhoz, hogy meggyűlölje az egész életet és a kormánynak nevezett szarságot. Először nem is értette miért van ez az egész, de ahogy szépen összerakta a képkockákat, és rájött, hogy az egész afganisztáni baromság csak néhány fejes ellenérzései miatt van főként és az emberekkel alig-alig törődnek.. Pótolható volt az összes felettese, barátja, társa, ahogy ő is, csupán egy a sok név közöl, akit kihúznak, amikor meghalt és újat csúsztatnak a helyére. A szeme lassan teljesen kinyílt, eltűnt a vidámsága és a felhőtlen boldogsága, és helyére közutált került. A gondolat, hogy a világ nem is olyan jó és szép, mint remélte, hanem inkább egy nagy kupac szar amire porcukrot szórtak, hogy ne vedd észre a szagát és megedd.. A sok halál, a műtőasztalon könyörgés, a barátai élettelen arca, és a folytatás híre.. Egyszerűen felőrölte a jókedvét, és elfásult. De talán a legnagyobb törés az volt, amikor a barátnője, az egyik nővér halt meg a kezei között. Mindent megtett, amit orvosként lehetséges volt, de a műszert amivel megmenthette volna, csak hónapokkal később kapták meg, egy politikai affér miatt. Majdnem összetörte a berendezést, a tásai fogták le. Azóta teljesen megába fordult, és alig beszélt a többiekkel, mert nem akarta, hogy újabb barátja halljon meg a kezei alatt. Amint lehetséges volt hazajött és minden ajánlást visszautasított, amit a seregtől kapott. Jó pár hónapig munkanélküli volt, majd egy barátja nyomta be a rendőrségre, mint kórboncnok. Először nem akarta, de végül elfogadta és most már teljesen beleszokott, sőt szinte élvezi. A hullák nem könyörögnek neki, nem is bámulnak rá, és jó pár fegyver által okozott sebet látott már, így tökéletes segítség a rendőröknek. Bár a modora nem lett jobb, sőt..
Hobby: cigi, olvasás, cigi, néha egy kis mozgás, cigi, TV és legfőképpen a cigi
Foglalkozás: kórboncnok
Extrák: Láncdohányos. A fronton szokott rá a cigire. *** Fiatal kora óta szemüveges, szinte már hozzá nőtt. Van kontaklencséje is, de utál a szemébe nyúlkálni, ezért nagyon ritkán hordja. *** Heti kétszer még mindig eljár mozogni olyan feszültség levezető címszóval*** Van egy macskája. Pontosabban egy kóbor dög, ahogy ő szokta emlegetni. Valószínűleg kidobták otthonról a kis cirmost, és hozzá talált el valahogy. Némi sajnálatot érzett a szőrgolyó iránt ezért megetette egyszer-kétszer, de a macska teljesen oda szokott az ajtajához, így végül befogadta. Most már van külön kis ágya és tálja, de továbbra sem babusgatják agyon. *** Alapvetően hetero volt, egy kis homokos beütéssel, de mára ez a helyzet teljesen megváltozott. A barátnője halála után nem bírt nőre nézni. Viszont egy csomó kanos pasi között igen nehéz hosszú évekig nemet mondani, a csinos hátsókra. Most már nem is érdeklődik a nők iránt. Nem tudják lázba hozni egyrészt, másrészt túl sok baj van velük. Hisztisek és nem lehet őket bármikor megdönteni.. Ez nyílt titok a rendőrségen, de nem zavarja, a dolog. Még élvezi is, mert így nem kell utalgatni a dologra, hanem nyíltan megmondhatja bárkinek, hogy jó a segged. *** Foglalt Meerusnak.
Képinfo: A kép nem az én tulajdonom, csupán illusztráció (http://)
| Engedélyezve: |
2014. 01. 18.
|
Státusz: Aktív
|
