Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

Yaoi Hungary

További linkek...


Karakter megtekintése

Kép




Neki tetszik: , és még 1 felhasználó


Tulajdonságok
Név: Crystal
Kategória: Manga, PC és könyv
Feltöltő: makeme_real

Kor: 137

Külső leírás: Az elit kiemelkedő szépsége. Míg Marissa a világos színekkel rendelkezők között a legszebb, addig Crystal a maga sötétebb színeivel a hozzá hasonlók közül tűnik ki. Alakja magas, karcsú és nőies, tudtán kívül is mindig királynői tartással, kecsesen jár. Bár felesleget nem találunk rajta sehol, idomai mégis csábítóan teltek, akarata ellenére csak úgy vonzza a férfiak tekintetét. Dús haja sötétbarna, már-már fekete, halványan göndörödő tincsei leérnek egészen a dereka alá. Haja a vállától indulva fokozatosra van vágva, finom keretbe vonva ezzel lélegzetelállító szépségű arcát. Finom vonásai garantáltan már egyetlen pillanat alatt beleégnek a másik fél emlékezetébe. Egyedül azon lehetne vitatkozni, hogy melyik gyakorol rá nagyobb hatást: az ellenállhatatlanul vonzó, telt ajkak, vagy az ékkőként szikrázó kristálykék szempár. A betegek gyakran rá is csodálkoznak magukban, külsejéről lerí a származása, márpedig a hozzá hasonlók egyáltalán nem szoktak dolgozni... Ő mégis mindig vidáman és mosolygósan, biztos kezekkel végzi a munkáját.

Jellem: Egy kicsit összetett, egy kicsit ellentmondásos. Életvidám, valahol mégis boldogtalan; erős, mégis vannak gyengeségei; szeretetre méltó, mégsem azt kapta az élettől, amit megérdemelne. Vidámsága az erősségében rejlik, boldogtalansága pedig a gyengeségében – minden viszontagság ellenére kitart és igyekszik pozitívan állni a dolgokhoz, úgy van vele, hogy ha eddig is képes volt mindent elviselni, akkor ezután sem fogja semmi összetörni. Mindig kedves, barátságos és segítőkész, ami miatt mindenki kedveli, neki pedig ez ad erőt, ez az egyetlen vigasza a pótmamáján kívül. Mélyen belül viszont szenved, már annyira elkeseredetten vágyik az igazi boldogságra, hogy egyre nehezebben viseli a vele történő rosszat. Néha még az is előfordult, hogy azért imádkozott az Őrzőhöz, hogy ha nem tudja megkönnyíteni a dolgát, akkor inkább vegye el az életét... Még ő maga sem tudja, hogy ezt mennyire gondolta komolyan, de abban biztos, hogy csak két dolog tartja őt életben: a pótanyukája és a munkája. Ez valamilyen szinten bőven elég is lenne neki, csak egyvalami hiányzik az életéből – a szerelem. Nagyon szeretné megtapasztalni, hogy milyen érzés igazán szeretni és szeretve lenni, titkon egy igazi férfira vágyik, aki nem csak itatóedényként tekintene rá, hanem nőként, egy igazi félként. Persze azt is tudja, hogy ez csupán hiú ábránd, az adott körülmények között erre sem esélye, sem lehetősége nem lenne, és ez az, ami végtelenül elkeseríti.

Élettörténet: Egy neves arisztokrata családba született, második gyermekként. Apja, Hhonor, az egyik legősibb vérvonal képviselője volt, az édesanyja, Blythe pedig szépségéről volt híres az egész vámpírtársadalomban, így kettejük nászából is ígéretes utódok születtek, először Nathan, majd Crystal. A családi idillel már sokkal több probléma volt, a szüleik ugyanis egyáltalán nem szerették egymást, sőt... gyermekeik születése után véglegesen elhidegültek egymástól. Crystal és a bátyja minden szeretetet és valódi törődést mellőző, hűvös légkörben nőttek fel, mindennaposan voltak a veszekedések, az ajtócsapkodás, az étkészlet tönkretétele – a közös étkezések pedig rosszabbak voltak, mint bármilyen kínos összejövetel. Crystal a bátyjára sem számíthatott, Nathan ugyanis ezt az egészet úgy élte meg – mivel az ő szemében az apja volt a minden –, hogy neki is hasonlóan kell viseltetnie a családja és minden nő iránt. Bántani soha nem bántotta a húgát, annál sokkal szigorúbb nevelést kapott, de mellőzött minden egyéb személyes kapcsolatot is – semmibe vette őt és az anyjukat, ő csakis az apjával törődött, rá nézett fel. A kislánynak, majd a lassan felnövő kamasznak, és végül a fiatal, átváltozott hölgynek egyetlen támasza volt, az egyik hűségesük: Martha már a születésekor egy aranyos nagymamára hasonlított, és pontosan úgy is viselkedett vele. Átsegítette a gyerekkorán, aztán a nehézkesebb tinédzser korszakon, de még az átváltozása előtt, alatt és után is mellette volt, hogy mindenben segíthessen neki. Ott volt neki, ha beszélgetnie kellett valakivel, együtt sírtak és nevettek, tulajdonképpen anyja helyett anyja volt. Akkor is ő vigasztalta, mikor szülei elhatározására jóformán tönkrement az élete: kiválasztották számára az elit legtisztább vérű, legjóképűbb, ugyanakkor legarrogánsabb és legbunkóbb vámpírját parancsolójául. Crystalt természetesen nem kérdezték meg a dologról, választási lehetősége sem volt, így már hosszú, végtelennek tűnő évtizedek óta az arisztokrácia nagyra becsült tagjának, Wharrennek a fele. A „házasság” – már ha lehet ennek nevezni, bár még csak kapcsolatnak sem hívnám – kísértetiesen hasonlít a szüleiére, azzal a különbséggel, hogy náluk nincs pusztítás és ajtócsapkodás, de még csak veszekedés sem nagyon... ugyanis még csak együtt sem élnek, és ez Crystal egyetlen szerencséje. Wharren folyamatosan hajkurássza a vámpírnőket, Crystalt egyedül az ivásra használja, és néhanapján nagylelkűen ő is megengedi a lánynak, hogy igyon. Így megy ez kezdettől fogva, és nem változott azóta sem, még akkor sem, amikor az alantasok támadási során megtizedelődött az arisztokrata családok száma – pedig Crystalnak az egész családját lemészárolták. Az ő házukat is megtámadták, és egyedül ő és Martha tudtak idejében kimenekülni a házból, aztán el a környékről is. Csak rövid ideig maradtak viszont távol Caldwelltől, amint újra biztonságosnak kiáltották ki a várost, máris visszaköltöztek, bár már egy új, kisebb és kevésbé hivalkodó házba. Crystal legnagyobb bosszúságára Wharren is megúszta a támadásokat, így ő is visszaköltözött Caldwellbe, a régi, hatalmas és fényűző házába, hogy folytathassa ugyanazt az életmódot, amit elkezdett. Crystal ennek ellenére békésen él Marthával, olyanok, mint anya és lánya, bár Martha valamilyen szinten továbbra is hűségesként tekint magára: ő főz, mos és takarít, bár Crystal ebbe csak úgy egyezett bele, ha cserébe ő munkát vállalhat.

Hobby: a közös tévézések Marthával alvás előtt

Foglalkozás: Havers klinikáján dolgozik ápolóként

Extrák: J. R. Ward Fekete Tőr Testvériség című könyvsorozatának kitalált szereplője. *** Nevét a szemei színéről kapta. *** A házassága egyik legérdekesebb dolga, hogy bár Wharren falja a nőket, hozzá soha egy ujjal sem ért: Crystal még mindig ártatlan. Mondanom sem kell, hogy ezt a lány egy cseppet sem bánja, soha nem vágyott a férfira, sőt, egyenesen taszítja a közelsége is. Mindig is érezte, hogy ők nem tartoznak össze, de hát így jár az, akinek nincs választása, nem igaz? *** Wharren minden alkalommal, amikor magához rendeli Crystalt, hogy ihasson a lányból, ad neki egy nagyobb összeget. Crystal első alkalommal szó szerint hozzávágta a pénzt – és ezért megkapta élete első fizikai pofonját. Azóta nem nagyon mer ellenkezni a parancsolójával, hiába borzasztóan megalázó számára az egész helyzet. *** Foglalt.

Képinfo: A képet nem én rajzoltam, csupán illusztráció. (http://)

Engedélyezve: 2014. 01. 03.

Státusz: Aktív

© Copyright 2009-2024. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).