Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Karácsonyi novellapályázat
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

OLCSÓ, gyors, és megbízható honlapszerkesztés. Mely a megbízó minden igényét kielégíti. Tárhely, és Domain regisztráció helyben!

További linkek...


Karakter megtekintése

Kép




Neki tetszik: ,


Tulajdonságok
Név: Seraf Rosenberg
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Rauko

Kor: 28

Külső leírás: Nagyon szép férfi. Mindig jó volt ránézni, hiszen a vonásai finomak és szépek, nehéz élete sem tudta elcsúfítani. Hatalmas, acélkék szemei sötétek, de melegséget árasztanak. Erre csak ráerősít haja, amely rövid és barna, de olyan édes kis huncutkái vannak, hogy rajzolni sem lehetne szebbet. Össze-vissza göndörödik, akármit csinál vele, így áll. Mondjuk az a jó benne, hogy kócosan is ilyen… Orra picit nagyobb, de ez is csak aranyosabbá teszi. Alsó ajka teltebb, mint a felső, és szerencsére nem olyan hóka a színe, mint az átlagembereké. Az övé sötétebb, vörösebb, mintha mindig ki lenne száradva, pedig nem. Bőre sápadt, izmai nem igazán vannak, de szép, vékony teste van. A hátán, a fenekén és a lábain tele van horzsolásokkal, ütés- és égésnyomokkal, hiszen egyszer már menekült el katonakezek közül. Ruhái egyszerűek, átlagosak, de mindig tiszták, ahogyan ő maga is. Ha két napnál tovább nem tud tisztálkodni, elkezd vakarózni, és akár a bőrt is képes lemarni magáról.

Jellem: Aranyos fiú. Mosolygós, kedves és barátságos volt mindig, de sosem tudta levetkőzni származását, és nem is akarta. Hisz abban, hogy oka van népe létezésének, így már majdnem büszkén viselte a sárga csillagot. Egészen addig, amíg ki nem jött a rendelet… Akármilyen nehéz volt az élete gyerekként, akármennyire bántották társai, szülei mindig igyekeztek a jóra nevelni, arra, hogy minden ember egyenlő, nem számít, hogy ki zsidó és ki német. Ő ebben hitt, és valahol mélyen még mindig él benne a remény. Ha úgy hozza a szükség meg tudja magát védeni, de hamar átlát minden helyzetet és ha kell, akkor gyorsan be tudja fogni a száját. Sokáig nem értette, miért bántja mindenki, miért zavargatják, amíg el nem költöztek. Új iskola, új remények, de hamar rájött, hogy csak önmagát áltatta. Itt is bántották. Aztán valami furcsa történt vele. Találkozott valakivel. Magában csak a kék szemű ördögnek hívta a korabeli fiút, aki rengeteget bántotta. Mindig megverte, szavakkal alázta, de akárki más ért hozzá, akárki akarta bántani vagy csak keményebben szólt hozzá, a fiú ott volt és mindig megvédte. Cserébe mindig el is verte, de egy idő után be tudott állni erre. Senkitől nem félt, mert a fiú, Rudolf mindig ott volt, hogy kimentse őt. Amennyire gyűlölte eleinte, annyira kezdte megszokni az évek alatt. A rendelet elszakított őt kínzójától, de a szenvedéseinek nem vetett véget, hiszen már nem volt ott senki, aki megvédhette volna. Akármennyire szenvedett viszont, akárkit veszített el, mindig képes mosolyogni. Neki ez a különleges képessége abban az őrült világban, amiben élnie kell.

Élettörténet: Tradicionális családban született, ám az ő világra jövetelekor már megvoltak a problémák, amik csak súlyosbodtak. Húgai voltak, kettő. Mindig szeretetben és a korhoz képest furcsa, elfogadhatatlan elvek szerint nevelték őket szüleik, de ők sosem bánták. Mindig bíztak, mindig reméltek, hiszen ezt tanították nekik. Emiatt a kedves kisugárzás miatt sok barátjuk volt, amíg lehetett. Amikor viszont az egyik húgát halálra verték, elköltöztek korábbi lakhelyükről. Immár egy húgocskára vigyázva éltek, de neki minden napját megkeserítette Rudolf. Mindegyiket… de jó volt. Seraf egy idő után megtanulta látni a szépet a fiúban, és betökélte, hogy a másik magányossága miatt bánik így vele. Neki ez így jó volt. De a rendelet kijövetelekor menekülniük kellett. Már ekkor tudta, hogy fel kell adnia álmait, hiszen zenész akart lenni, amikor ideje engedte mindig dallamokat vetett papírra, majd ezekkel a családot szórakoztatta. Mindenki szerette hallgatni a hangját. Miután menekülésre kényszerültek, sokáig nem volt baj. Aztán egyszer egy kedvesnek kinéző öreg házaspár, akiknek a pincéjében meghúzták magukat, feladta őket. Rájöttek és menekültek volna, de anyját és őt lefogták. Akkor tudott elmenekülni, mikor a tábor felé vezető úton a katonák megkívánták édesanyját, de ekkorra már tele volt sebekkel, nagyon csúnyán elverték. Mire megtalálta családját, már csak húga volt. Tőle tudta meg, hogy apja a katonák után ment és lelőtték. Azóta csak ők ketten vannak, de egy ideje látja testvérén, hogy beteg. Rengeteget köhög, már véreset is, de mivel alkalmi munkákból élnek, nincs pénzük gyógyszerekre…

Hobby: Énekelni még szeret, bár furulyája rég nincs vele

Foglalkozás: Alkalmi munkás

Extrák: Lönek foglalt Rudolf von Hansern mellé. *** Ha valakinek nem ment át: zsidó. *** Sosem gondolkozott el azon, hogy meleg-e. ***

Képinfo: Nem saját, csak illusztráció. Fragmented (deviantart) (http://)

Engedélyezve: 2013. 12. 26.
2017. 07. 15.

Módosítva: 2017. 07. 14. 00:07:20
Módosította: Rauko

Státusz: Aktív

© Copyright 2009-2017. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).