Név: Tarzan
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Laurent
Kor: külsőre 21
Külső leírás: Magas alakja, izmos teste, és igen erős kisugárzása van, mégis képes úgy meglapulni, hogy avatatlan szem észre sem veszi. Napbarnított bőre van, tenyerénél és lábainál kissé keményebb, és telis-tele van kisebb-nagyobb sebekkel, amik jelzik a csatái számát, amikből élve és erősebben jött ki. Vállai szélesek, de mivel alkata eleve nem volt túl nagy vagy maciszerű, így nyilvánvalóan a maga középszerű termetével teljesen arányos, vonzó és misztikus benyomást kelt. Erről fogalma sincs, soha életében nem látott még hozzá hasonló lényt, így nem igazán tudja, mi a szép vagy csábító. Arca a sok megpróbáltatás ellenére is lágy maradt, szinte lányosan szép ívekkel, puha bőrrel, pisze orral, csókolnivaló apró ajkakkal, és a hosszú szempillák alól valószínűtlenül sötét, étcsoki színű szép szemek néznek ki fürkészve. De a legmagávalragadóbb nem is a termete, ami többnyire valami fura ruhaszerűkben van, hogy ne fázzon vagy égjen meg a napon, hanem a haja, ami mintha egy palást lenne. Soha nem látott még fésűt, de a hollófekete tincsek fényesek, puhák és bársonyosak, szinte sosem tudnak úgy összegubancolódni, hogy beleakadjon valami. Ha víz közelében van, akkor szürreális csillogásuk miatt már-már zölden világít a növényektől vagy kéken az Atlanti óceántól. Mozgása akár egy macskáé. Halk, kiszámított, elegáns és hullámzó, minden izmával tökéletesen tisztában van, ismeri képességeit, és harcolni is olyan kifinomultan tud, ahogy járni vagy aludni. Kora nem látszik meg egyáltalán rajta, ő maga sem tudja, mennyi ideje él már. Olykor gondtalan nevetésével alig néz ki 20-nak, máskor meg, egy-egy csúnya nap után akár a 25-it be lehet rajta tippelni.
Jellem: Kíváncsi jellem. Nem csoda, hiszen baba kora óta egy szigeten van, ami tenyérnyi méretei miatt nem tud sok újdonságot mutatni. Ezért bármi újat lát, félelemmel vegyes izgatottság járja át, és utána kell járnia. Mi az, miből van, mire jó, és azon kívül mire lehet még jó. A világtól elzártan nőtt fel, egyszerű, tiszta, őszinte lélek, aki az életben maradásért küzdött, és ha úgy érzi, bármi is fenyegeti, akkor bármilyen nehéz, az akadályt lerázza. A szigeten semelyik faj nem fogadta be, vannak ugyan háziállatkái, akik szeretnek vele lógni, de ha bajba kerülne, senki sem sietne a megmentésére. Igen találékony, gyors felfogású, és annak ellenére, hogy tanulni sosem tanult, szivacsként képes minden új információt megjegyezni már első hallásra. Reflexei, és problémamegoldó képessége tartotta őt eddig életben. Kemény, sokat próbált alak, mégis valahol még annyira gyermeki, hiszen sose látott még magához hasonlót. Saját nyelvet kreált magának, és úgy ,,társalog”, énekel. Sosem unatkozik igazán, mindig azon ügyködik, hogy még több újat fedezzen fel. Nem viselkedik állatként, ha nem érzi, hogy a képességei hasonlítanak arra. (tehát nem szaglászik, nem kutya, nem csapkod a kezeivel, mert nem madár, stb). Egy jókedvű kis alakról van szó, rugalmas, és türelmes, barátságos, és előbb kérdez, majd ha veszélyben van, aztán üt. Bármire is vágyik, nem várja, hogy az ölébe hulljon. Úgy véli, amit nem tud megcsinálni, arra nincs is szüksége.
Élettörténet: Amióta az eszét tudja, egy kicsi szigeten él. Nem tudja, hogy miért csak ő van, hogy ő hogy került oda, ha egyáltalán nem ott született. Sose látott még embereket, azt hiszi, ő valami korcs, ami valamelyik állatfajok kereszteződéséből jött létre. Ügyesen beilleszkedett a sziget bioritmusába. A fán van lakása, de egyik sem állandó, évszaktól függően. Több lakása is van, egyikben az ételt tartósítja magának a száraz ,,télre” míg a másikban élvezi az életet nyáron. Teljesen kiismerte a dzsungelt, egy pillantással meg tudja állapítani, hogy melyik lián, melyik kígyó, melyik ehető melyik nem. Persze számtalanszor küzdött az életéért, hosszú időbe telt, míg megtalálta a gyógyírt a betegségekre, vagy a gondjaira. Többnyire az állatok tanulmányozásával tanult. Minden hasznos információt elraktározott, és alkalmazkodott. Mára szinte ő is törvényes lakója a szigetnek. Az állatok annyi figyelmet fordítanak rá, mint a többi fajra.
Hobby: Felfedezés, evés, kisállatkák
Foglalkozás: Szigetlakó
Extrák: Egyszer megcsípte egy pók, azóta tart tőlük. Három napra teljesen kifordult tőle magából, és tombolt. Ha lát egyet, akármilyen kíméletes akar lenni, agyoncsapja ~ Legközelebbi barátja egy igen önfejű fekete macska, akihez rossz napjain neki sem érdemes közelíteni ~ Imádja a kígyókat, és az apró rágcsálókat, akik szívesen bújnak meg nála a ragadozók elől, és cserébe ő imádja őket, enni ad nekik, és velük alszik. ~ Saját, kitalált nyelve van ~ Fél a tengertől. Van a szigeten egy tiszta vizű öböl, oda bemerészkedik, mert csak ártalmatlan lények élnek benne. A tengerbe egyszer ment, és egy tengeri sünbe lépett bele. Ahogy felgyógyult, soha többet nem ment. Lemond a finom kagylókról is. ~ Nagyszerű sportoló, hiszen a túlélés érdekében megtanult nem csak úszni meg futni, de ugrani, fára mászni, vetni, dobni....
Képinfo: Nem az enyém, nem én rajzoltam (http://)
| Engedélyezve: |
2013. 11. 17.
|
Módosítva: 2013. 11. 17. 18:36:07
Módosította: Laurent
Státusz: Aktív
|
