Név: Dr. Dagur Bórrsson
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Yoshiko
Kor: 38 év
Külső leírás: Komoly, de mégis kedves arcával és legfőképpen lehengerlő mosolyával képes mindenki szívét megdobogtatni. Barnás, cserzett bőre kiemeli jég kék szemeit, amibe sokszor kontár módon bele lóg hullámos sötétbarna hajának néhány puha tincse. Külsejére nagyon odafigyel, hiszen a munkahelyére nem mehet be ápolatlanul, különben is utálja a borostát, a hosszú körmöket, vagy csak azt, ha gyűrött a ruhája. Szóval mindig odafigyel mindenre. Sportos külsővel rendelkezik, hiszen a folytonos mozgással teljesen jó kondiban tartja magát. Szóval a genetikának köszönhetően, a hosszú hajnak és a sportos alkatnak legalább egy tízest letagadhatna - legalábbis ezt mondják. Magasabb, mint az átlag, ami megint csak nem hátrány. Amikor tévézik, vezet, számítógépezik, vagy olvas, akkor szemüveget visel, pluszosat, hiszen közelre nem lát jól. De hát ez a szemüveg is harmatgyenge, csupán fél dioptriás. Öltözködés terén szereti a sötétebb színeket, azok közül is a barnát, zöldet és a krémszíneket (plusz a feketét, meg néha szürkét is hord, bár ez annyira nem jellemző). A munkahelyén viszont egész nap fehérben flangál, hiszen előírás. Amúgy szeret elegánsan kinézni, szereti a kötött pulóvereket, a hosszú sálakat és a hosszú kabátokat. Amúgy meg az ő szekrényében is lapulnak színes ruhák, de azokat sosem hordja. Egyrészt nem tetszenek neki, másrészt nincs olyan kedve, hogy olyan ruhákat hordjon, harmadrészt, azok a ruhák túl színesek.
Jellem: Picit ambivalens a drága, mivel az egyik pillanatban a lehető legszeretetreméltóbb lény a világon, aki szereti az embereket, a másik percben meg olyan rideg akár egy jégdarab, és az egész világot a háta kellős közepére sem kívánja. De egyáltalán nem rosszindulatú ilyenkor, csupán kimerítik az emberek. Persze a munkahelyén mindig egy cukorbogár, de ha fáradt és nem egy páciens közelében van… akkor még a kollégái tartják tőle a három lépés távolságot. Ilyenkor kezded el neki mesélni, hogy sírtál a Rómeó és Júlián, vagy a nővéred esküvőjén? Esetleg elvesztetted a kabalád, ami nélkül nem tudsz élni? Annyira hatod meg velük, mint a jéghegyet a Titanic. Ilyenkor a kollégáival, vagy bármelyik idegennel az utcán szörnyen bunkó és türelmetlen. De ez az állapot csupán addig tart, ameddig ki nem piheni magát. Pihenés után meg visszatér a jó hangulatú, kiegyensúlyozott éne. Persze ilyenkor sem mosolyog agyba-főbe, de azért sokkal kedvesebb és türelmesebb, na meg toleránsabb mindenkivel szemben. A munkáját imádja, ahogyan a helyet is ahol dolgozik, csak ugye tényleg… az a pár óra pihenés csodákra képes. Az, hogy kezd ideges, vagy türelmetlen lenni az jelzi, hogy elkezd dobolni az ujjaival, vagy lassabban válaszol, hiszen el kell magában számolnia háromig. Szóval ő próbál uralkodni magán, de amikor isten állatkertje olyan nagy, és olyan alacsony a kerítés, akkor bizony nulla energiaszinttel ez nem a legkönnyebb feladat. Az állatokat és a gyerekeket is nagyon szereti, van is otthon egy leguánja, akit Tonynak hív, de bármennyire is szereti a gyerekeket, egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy neki is legyen egy. Na persze ez már csak azért is lehetetlen, mivel férfi és meleg, de azért néha eljátszik a család gondolatával. Addig minden okés, hogy vigyázzon rájuk, rá legyenek bízva a gyerkőcök, játsszon velük, segítsen a leckében, hiszen segítőkész, megbízható fiatalember, de akkor is… Ezt meghagyja a nőknek. Talán egyszer örökbe fog fogadni egy gyereket, de az biztos nem mostanában lesz, pláne nem úgy, hogy nincs szerelme, élettársa, aki szintén belemenne ebbe.
Élettörténet: Nem indult szerencsésen az élete, hiszen azért, hogy ő megszülethessen az édesanyjának meg kellett halnia. Így az édesapjával maradt, aki sajnálatos módon nem tudta feldolgozni felesége halálát, és az ivászatba menekült. Mire Dagur felcseperedett, addigra édesapja már az alkoholizmus mocsaraiban gázolt, és nem egyszer (ha nem minden nap) elverte a fiát, miközben végig azt kiabálta, hogy ő ölte meg a feleségét, pedig nem. Csupán egy orvos nem végezte rendesen a dolgát, nem vette észre, hogy nincs minden rendben, és mikor beindult a szülés, addigra már késő volt. Dagurt a suliban sokat csúfolták amiatt, hogy félárva, de sosem foglalkozott velük, hiszen úgy gondolta, hogy megérdemli. Hogyan is lehetne megmagyarázni egy gyereknek, hogy az apjának nincs igaza? Még szerencse, hogy a gyámhatóság időben lépett és elvették a sérülésekkel a suliba járkáló gyereket az apától (a házuk amúgy is egy szemétdomb volt) és a nagynénijét jelölték ki hivatalos gyámjának. Na, ott már elkezdődhetett szegény normális fejlődése. Nem kapott minden nap verést, adtak neki rendesen enni, tiszta ruhát, szabad volt nevetnie, és még az édesanyjáról is meséltek neki, arról, hogy miért is halt meg valójában, és kiverték a fejéből azt az ostobaságot, amit az apja éveken keresztül ordibált neki. Mondjuk ez nem sikerült teljesen, hiszen rosszabb napjain még mindig visszaköszön az önvád. Aztán mikor középiskolába ment eldöntötte, hogy ő márpedig szülész-nőgyógyász lesz, méghozzá az egyik legjobb, hogy kevesebb olyan szörnyűség történjen, mint ami az ő anyjával történt. Amúgy is mindig csodálta a nőket azért, hogy képesek életet adni. Hiszen ez az élet egyik legnagyobb csodája. A középsuliban jött rá arra is, hogy mindkét nemhez vonzódik, talán a fiúkhoz jobban. Majd az egyetem közepére rájött, hogy teljesen meleg, hiszen nem képes úgy nézni egy nőre, hogy ne az anyja jusson az eszébe. Persze erről úgy hallgat, mint a sír. Elég neki az, hogy a kollégái azzal heccelik, hogy a munka átka az, hogy már nem bír ránézni a nőkre és undorodik tőlük, pedig erről szó sincs. Az egyetemmel igazán szerencsés volt, ha lehet így mondani, hiszen véletlenül neki kellett levezetnie egy szülést, mivel az orvos teljesen kiütötte magát (a felesége elhagyta, ezért bevett egy tonnányi altatót és elment csendes pihenőre), és a közelben nem volt senki, aki értett volna legalább egy kicsit is a dolgokhoz. Minden rendben lezajlott, a kisfiú is egészséges volt, szóval nagyon büszke volt magára. Sosem fogja elfelejteni azt a napot. Egyetem után ugyanabba a kórházba ment, hogy beadja a jelentkezését az osztályra, és szerencséjére fel is vették, hiszen ott volt gyakornok. Azóta már egyre feljebb lépegetett a ranglétrán és büszkén elmondhatja magáról, hogy ő lett az osztály vezetője (ami persze rengeteg adminisztrációval és hasonlóval jár, de ő még ezt is szereti).
Hobby: műkorcsolya, sí, snowboard –más szóval: téli sportok
Foglalkozás: szülész-nőgyógyász
Extrák: *Hóhérkámnak **Gyűlöli a filozófiát, teljesen logikátlan dolognak tartja, ráadásul idegesítően logikátlan dolognak. *** Izlandi, és az izlandiaknál nincs olyan, hogy örökölhető vezetéknév. A vezetéknevet az apa keresztnevéből képzik úgy, hogy son végződést illesztenek az apai keresztnévhez. Tehát Dagur vezetékneve azt jelenti, hogy Bórr fia. Ha egy férfinek két vezetékneve van, akkor dönthet, hogy melyikből képezze a gyereke apai nevét. ****Imádja a havas és az esős időt, szóval a telet és az őszt is. Ráadásul a születésnapja február negyedikén van.****Édesanyja meghalt miután őt a világra hozta. ***** Egyáltalán nem támogatja az otthonszüléseket, és az abortuszokat. ****** A kapcsolatai nyugodtak voltak, pont olyanok, amilyen nyugodtan és csendesen elvált a partnereitől. Szóval sosem fordult elő olyan, hogy az ő életén csámcsogtak volna mások. ******* Nem szereti az alkoholt, de ha egyszer ráveszi magát az ivásra, akkor úgy berúg, hogy utána semmire sem emlékszik.
Képinfo: A kép nem az enyém, nem én csináltam, csupán illusztráció (http://)
| Engedélyezve: |
2013. 10. 11.
2014. 02. 03.
|
Módosítva: 2019. 06. 10. 22:06:10
Módosította: Yoshiko
Státusz: Aktív
|
