Név: Benjamin Benett (Aoi)
Kategória: Fantasy
Feltöltő: ef-chan
Kor: 18
Külső leírás: Korához képest is alacsony és törékenynek tűnő fiú. Már kiskorában is csúfolták pöttömsége miatt, de a gének nem áldották meg, anyja is, apja is igen alacsony emberek, olyannyira, hogy anyja már a törpeség határát súrolta, s bár Benjamin, vagy ahogy becézték, Benji túlnőtte őket, még mindig elég alacsony 165 centijével. Haja szalmaszín, és körülbelül olyan állagú is a legtöbbször, mert magától nem fésülködhet, mert az az “Apucija” dolga. Szemei égszínkékek, mint valami ritka drágakő, úgy csillognak, szépségük csak kihangsúlyozza a könny, amely gyakori látogatója. Ajkai teltek, szép metszésűek, s arca is bársonyosan puha és selymes, csupán néha jön elő egy-egy pattanás, de olyankor retteg is annak következményeitől, mert nincs megengedve számára, hogy ne legyen mindig tökéletes - az már részletkérdés, mikor mit jelent ez a tökéletesség. Ruháit, ahogy a többiekét sem, nem maga választja, s még egyetlen ráaggatott ruhadarabban sem érezte jól magát. Mivel könnyen lányossá lehet varázsolni, előfordult már, hogy “Apja” lányt csinált belőle a maga szórakoztatására - bár azt is el tudja képzelni a férfiről, hogy csak egyszerűen elejtette, hogy Aoi fiú.
Jellem: Benji ingatag személyiség, de nem a tomboló fajtából. Rosszul bírja a stresszt, amelyben lényegében 10 éve él, és a pszichéje kifejlesztett egy sajátos menekülési módot. Ennek lényege, hogy ha a félelme túllép egy küszöböt, egyszerűen leblokkol az agya, és többé nem fogja fel a külső ingereket, szeme élettelenné, valóban babaszerűvé válik, miközben magába zárkózik a saját tudata, a sötét, de békés nyugalomba. Ilyenkor olyan, mintha lefagyott számítógép lenne, nem reagál semmire, nem jut el tudat szinten hozzá semmilyen külső behatás, csupán úgy tekint az eseményekre, mintha önmaga egy kívülálló lenne, és nem a testével történnének a dolgok.. Maga a sokkszerű, katatón állapot addig tart, míg az azt kiváltó külső inger meg nem szűnik, hogy aztán ugyanolyan mereven folytatódjon minden, mint addig, amíg el nem ér a következő ilyen sokkos állapotig. Egyedül akkor tud némiképp feloldódni, mikor csak a többi “gyerektársa” veszi körül, amikor nincs ott a fogvatartójuk, ilyenkor mosolygósan szerencsétlen, amolyan vagy halálra cikized, vagy meg akarod védeni, mert olyan kis édesen életképtelen típus. Persze szeretne megváltozni, szeretne ő is értékes lenni, és tenni valamit a többiekért, képzeletében már sokszor volt megmentő, mint Anatole (Josh), sőt, már sokszor elképzelte, hogyan szabadul meg a férfitől, belemártva jobb híján a kanalat, amivel teáznia kell. Ugyanilyen sokszor fordul meg a fejében, hogy megszabadul az egésztől, és valahogy öngyilkos lesz, de az erre irányuló kísérletekkel felhagyott, mikor valaki mindig megakadályozta benne, és ráadásul mindig bajba juttatott vele valakit. Különben is fél, állandóan gombóc ül a gyomrában. Kicsinek is igen félénk volt, és ő nem nőtte ki a misztikus lényekbe vetett hitet, és élénken élnek benne a régi mesék, amelyeket még a szülei meséltek neki, onnan is főleg azok a jelenetek felnagyítva, ahol a gonosz megjelenik és ármánykodik, s néha hajlamos várni a csodára, hátha őértük is ön valami herceg vagy királylányt kereső szegény legény. “Társaságban” is visszahúzódó, szeret minél hátrébb kerülni, elrejtőzni a többiek mögött az Apu tekintete elől, szinte óhajtja, hogy felejtse el, egyszerűen feledkezzen meg róla. A férfi jelenlétében sűrűn remeg meg a keze, vagy borzong végig reszketőn, ilyenkor ügyetlenné válik, ami olykor aranyossá, olykor megbüntetendő idiótává minősíti. Pedig mindig igyekszik, annyira igyekszik, és olyan hálás, hogy a többiek még nem közösítették ki amiatt, hogy folyton bajt hoz a fejükre. Igen, jól sejthető, hogy érzékeny, és mindent a szívére vesz, sokszor talán nagyobb terheket cipelve, mint amekkorát valóban fel kellene vennie.
Élettörténet: Kedves, szerető, és szó szerint kis családba született. Anyja háztartásbeli - tőle örökölte keleties vonásait, apja pedig egyetemi tanár. Legalább is azok voltak, míg tudta, mi van velük. Benji gyerekként is eléggé beteges, törékeny, és mivel sokszor volt egyedül, társaságban félszeg és szerencsétlen kisgyerek volt. Az óvoda sokat javított ezen annak ellenére, hogy a javát Benji továbbra is otthon töltötte jobbára betegen. Végül az orvosok javaslatára, és hogy szokjon a társasághoz, a szülei 5 éves korától fogva rendszeresen táborozásokra íratták. Az első két évben csak nap közbeniekre - azaz olyanokra, amelyek során reggel viszi a szülő a gyereket a táborba, este pedig érte megy, és a gyerek otthon alszik - , majd hét évesen elmehetett az első öt napos táborozására, hogy nyolc évesen bátran engedjék el a két hetesre, bár a lelkére kötve, hogy ha nem érzi jól magát, nyugodtan hívja fel őket, és hazahozzák. Benji valóban sokkal bátrabb és társaságban is oldottabb lett, ugyanakkor még gyerek volt erősen, az a fajta, aki még félt mindentől, de nem akart lemaradni a bátrabb és idősebb gyerekek mögött, így sokszor erőszakolta meg saját félelmét, és igyekezett minél előbb túllépni rajtuk. Ezért sem maradhatott ki abból se, hogy a mumussal induljanak útra a táborból az egyik éjjel. A legrosszabb döntése volt, amit csak meghozhatott rövidke szabad élete során. Azóta ugyanis tíz év telt el, tíz számára keserű év, amelyet csak pillanatokra vidíthatott fel valami halvány napsugár némi kis öröm képében. A Mumus - ő pedig azóta is meg van róla győződve, hogy a férfi tényleg mumus, és hogy nem lehet olyan egyszerűen megölni, és azt a legendát is kidolgozta magában régi meseemlékeire hagyatkozva, hogy a férfitől csak akkor szabadulhatnak, ha megtudják az igazi nevét, és hatástalaníthatják vele - fogságba ejtette őket, és azóta is kénye-kedve szerint játszik velük, mintha valóban azok a babák lennének, aminek kezeli őket.
Hobby: egyetlen foglalkozása, amit hobbi szinten űzhet, a képzelődés, de azt elég élénken képes alkalmazni
Foglalkozás: “baba”
Extrák: Aoi a babaneve, amelyet az enyhén keleties vágású, de kék kristályként csillogó szeme miatt kapott. * Példaképe Josh, akit a fiú nagy megelégedésére ő tényleg hősnek lát, főleg mert sokszor húzta már ki a csávából, és soha nem hagyta hátra, még akkor sem, ha emiatt valamilyen tervük dugába dőlt ( s hányszor jártak így eleinte!) * kellemes énekhangja van * rossz szokása, hogy hajlamos rágni a körmét, amiről a többiek igyekeznek - sajnos eredménytelenül - leszoktatni, pedig nem hálás dolog, ha “Apuci” vágja le az ember körmét szépre. * Luka Mumusos tömegébe
Képinfo: sxeven (devart) (http://)
| Engedélyezve: |
2013. 04. 30.
2023. 01. 29.
|
Módosítva: 2023. 01. 29. 15:12:33
Módosította: ef-chan
Státusz: Aktív
|
