Név: Warlon
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Mora
Kor: 24
Külső leírás: Semmihez se fogható a látványa, fajának szépségét és különlegességét még legfőbb ellenségeik, a vadászok is elismerik, az egyszerű emberek pedig nem véletlenül próbálják őket elfogni élve, vagy halva. Warlon pedig kiemelkedik társai közül is vonzó megjelenésével, habár nem sokan, és nem gyakran látják emberi alakban. Többnyire hófehér, selymesen ragyogó bundájú farkasként járja az erdőt, egyszerre lenyűgöző, és félelemkeltő aurával. Tekintete mindkét alakjában metsző ezüstkék, fekete szembogár nélkül, és szinte magába szippantja a gyengébb akaratúakat, az ember azt hinné, mágiával dermeszti meg őket, pedig csupán kisugárzásának köszönhető ellenfelei leblokkolása. Emberi alakja nem túl magas, sőt, talán egy átlag férfiét se éri el, de ettől függetlenül végzetes hiba lenne lebecsülni. Egész életét az erdőben töltötte, a mozgás mindennapos volt számára, és miután a Szellem magához vette, a harc és edzés is azzá vált. Szálkás izmokkal rendelkezik tehát, és ruganyos, fürge mozgásával képes a végletekig kihasználni a környezetét akár emberi, akár farkas alakban is. Előbbinél bőre enyhén napbarnított, arca kifejezetten vonzó, de többnyire érzelemmentes, megtanulta, hogyan rejtse el gondolatait. Szőke tincsei hátul félhosszúak, míg elől a szemét takarva keretezik arcát. Szemfogai hegyesebbek egy emberénél, és fülei is állati fülek maradnak emberi alakjában is, ahogy lompos farkát se tudja elrejteni. Körmeit viszont kedve szerint megnyújthatja kissé, fegyverként is jól funkcionálnak, ugyanis ha farkasként közlekedik, nem tud magával tőrt hordani. Ruha se lenne rajta átváltozás után, de minden félember sajátossága, hogy ha emberi alakot vesz fel, bundája, tolla, pikkelye, fajtól függően, ruhaszerűként jelenik meg rajta. Ez nem jelenti azt, hogy ha elveszik tőlük, bundanélküli állattá változnak át, az automatikusan újra rajtuk van, az ellopott bunda pedig megsemmisül. Kivéve, ha megölik a tulajdonosát, mert akkor a bunda eladhatóvá válik, megmarad.
Jellem: Volt ő egyszer játékos, gondtalan kölyök is, de az élet nem bánt vele kesztyűs kézzel, ez pedig a személyiségén is nyomot hagyott. Már rég nem engedi meg magának, hogy ébersége lankadjon, figyelmét eltereljék mindenféle érzelmek, és megpihenhessen kicsit. Mindig ugrásra kész, érzékei kiélezettek, és mint a ragadozók szinte mindegyike, ő is tökéletesen bízik az ösztöneiben. Szörnyen bizalmatlan, még saját fajtáját is kerüli, ha teheti. Az embereket pedig egyszerűen utálja. Nem véletlen hát, hogy kíméletlenül támadja és üldözi el az erdejébe behatolókat. Elég kegyetlen harcos, aki minden erejét bevetve képes védeni a területét, és harcolni a végsőkig. Sose támad azonban ártatlanokra. Ha valaki nem fegyverrel, ártó szándékkal közelít, azt csak egyszerűen elijeszti, de nem bántja. Kár viszont az átverésével próbálkozni, az érzékeit nem lehet becsapni. Ösztönösen tudja. Kire kell rátámadni, még akkor is, ha az illető próbálja leplezni magát. Gyorsan vág az esze, és igyekszik kiismerni az ellenfelét, amennyire csak lehet. Megvan viszont benne a természet szülötteinek naivsága is, ami alaposan megkülönbözteti fajtáját az emberektől. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudja mire való egy puska, vagy ne ismerné az alapvető dolgokat, de nem lehetetlen csapdába csalni. De azt megtanulta az évek során, hogy a tisztességes, szemtől szembeni harcban hátrányban van a lőfegyverekkel szemben, így kihasználja a környezete nyújtotta lehetőségeket, és ravaszságát, egy-egy támadás során. Tény azonban, hogy a szíve mélyén elég magányos. Ő választotta ugyan jelenlegi életét, miután elvesztett mindent, ami fontos volt neki, de ettől még vágyik a szeretetre és törődésre, amivel egy család, vagy társ szolgálhatna. Mégis megkeményítette a szívét, és az efféle vágyait száműzte lelke legmélyére, mert ez kellett ahhoz, hogy eddig túléljen
Élettörténet: Léteznek bizonyos mitikus erdők, ahol még mindig a természet az úr, és az egyszerű emberek félve teszik csak be a lábuk. Az ilyen erdők mélyén különleges törzse él bizonyos állatfajoknak, melyben majdnem minden második egyed rendelkezik emberi alakkal is. Nincs rá szabály, hogy mi alapján születik félember, de ahogy Warlon esetébe is, ha mindkét szülő az, gyermekük is garantáltan alakváltó lesz. Farkas falkájuk többi egyede is intelligensebb azonban, mint egy egyszerű állat, akár van emberi alakjuk, akár nincs. Az egész falka, és az erdő többi lakója is, szinte istenként tiszteli az erdejüket őrző Szellemet, és Warlont is erre nevelték. A fiú csodálta is, az eredetileg közülük való, magányos farkast, egy bizonyos eseményig. Az erdejükbe ugyanis hamarosan különleges, az egyszerű emberektől eltérő vadászok érkeztek. A természetfeletti lények levadászására specializálódott csapat hallott arról, hogy az erdőben valami kíméletlenül megöli azokat, akik veszélyeztetik a lakóit. A vadászok nem tudhatták, hogy a farkasok melyike a gyilkos, így mikor Warlont és a szüleit elkapták, úgy hitték a tettesekkel van dolguk. Hiába akarta Warlon közölni velük, hogy ők sose bántottak senkit, a szülei nem hagyták neki, hogy beárulja a Szellemet. A tiszteletük és hálájuk, a tudat, hogy csak ő védheti meg társaikat, fontosabb volt, mint a saját életük. Fiúkat menekülésre utasították, majd a biztos halál tudatában, szembeszálltak a vadászokkal. Warlont az egyik fiatal, nála talán pár évvel idősebb vadász vette üldözőbe, de mikor sarokba szorította, képtelen volt végezni a rettegő, kétségbeesett fiúval. Elengedte őt, de Warlon még hallhatta szülei halálsikolyát. Gyűlölet ébredt benne mind az emberek, mind a Szellem iránt, és mivel utóbbit okolta szülei önfeláldozása miatt, felkereste, hogy bosszút álljon. Természetesen a Szellem könnyedén legyőzte a 14 éves fiút, de felajánlotta neki, hogyha az utódja lesz, akkor megtanítja mindenre, amire az emberek ellen szüksége lehet. A fiú dühe az emberek, főleg a vadászok ellen fordult, és elfogadta az alkut. 9 évig tanult, edzett és erősödött a Szellem mellett, majd átvette a helyét, és már egy éve tölti be ezt a tisztséget.
Hobby: Járni az erdőben, főleg eső után, vagy hóban. Csillagok, napfelkelték és naplementék bámulása, az erdő békéjének felügyelése.
Foglalkozás: Őrszellem
Extrák: ** A mitikus erdők mindegyikének megvan a saját őrszelleme, de mindig abból az adott fajból, melyből alakváltók, félemberek élnek benne. Egy erdőben csak egy ilyen klán fér meg általában, nagyon ritka, hogy több állatfaj félemberei osztoznak egy területen. Mivel a klán, farkasok esetében a falka fele alakváltó, barlangokból kialakított lakásokban élnek, és minden félember maga dönti el, melyik alakjában mutatkozik inkább. Többnyire azok maradnak szinte mindig emberek, akiknek félember a párja, és családja nagy része is. Akár félember, akár teljesen farkas, az intelligenciájuk ugyan olyan, mint az embereké. Mégse vegyülnek soha velük, és az erdejüket és védik tőlük, nincsenek jó tapasztalataik, különleges szépségük, vagy éppen bundájuk miatt, sokszor próbálják levadászni őket. Ezért van szükség az őrszellemre, aki mindent bevetve harcol ellenük, magányos életvitele miatt nincs mit vesztenie, és különleges erejével szinte uralkodik az erdőn. Warlon is gyorsabb a társainál, érzékei még élesebbek, ösztönei és reflexei utánozhatatlanok. Úgy olvad bele az erdőbe, mintha ott sem lenne, és a legkisebb rendellenességre is felfigyel.** Yoshinak.
Képinfo: Sakimichan (http://)
| Engedélyezve: |
2013. 02. 04.
|
Státusz: Aktív
|
