Név: Albert von Wittelsbach
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Mora
Kor: 19
Külső leírás: Nem csak jellemben ütött az anyjára, szépségének nagy részét is örökölte, mégse érheti a férfiatlanság vádja. Nemes és lágy vonásokkal rendelkezik ugyan, de ha kell, megkeményíti őket, amennyire csak tőle telik. Különleges, bíborlilás tekintete sokszor veszik el a messzeségben, de egyik pillanatról a másikra képes visszatérni a valóságba, és éberen figyelni a környezetére. Átlagmagasságú, alkata karcsú, de közel se törékeny. Már kiskorától kezdve folyamatosan kardot forgat, lő, lovagol és úszik, így szálkás, finom izmokkal büszkélkedhet. Egyedi tekintete mellett, ezüstös haja is emeli szépségét. Félhosszú tincsei többnyire szabadon keretezik arcát, nem szereti ha matatnak frizurájával, a fésülködésre is nehezen veszi rá magát. Bőrét nem fogta meg különösebben a nap sosem, de azért olyan sápadtnak se mondható, viszont többnyire hibátlan. Kevés gyerekkori sérülés hagyott maradandó nyomot. Trónörököshöz méltóan öltözködik, bár ő jobban kedveli a kényelmes, egyszerű ruhákat. Így ha nem kap rá kifejezetten utasítást, hogy ünneplőben jelenjen meg, vagy katonai egyenruhában, egyszerű nadrágokban és ingekben tevékenykedik. Kardja és pisztolya viszont elég ritkán kerül le oldaláról, a viselésük már belé rögzült.
Jellem: Összetett és bonyolult jellem, legalábbis a környezetéhez és korához képest. Ezért se igen értették meg őt soha, elkönyvelték makacsnak, nehézfejűnek, problémásnak. Az egyetlen, aki megértette, mert hozzá hasonló volt, az idővel eltávolodott tőle. Kemény gyerekkora, és a gyötrelmes nevelés mélyen beleégett a lelkébe, és bár idővel jobban kibontakozhatott, elfelejteni sose tudta a dolgokat. Túlzott érzékenysége és színes érzelmi világa miatt, idegennek érzi magát a konzervatív és hűvös királyi udvarban. Hajlik a szabadság és újítás felé, ami nem népszerű eszme családja többségének szemében. Művelt és intelligens, felismeri a háttérben megbúvó összefüggéseket, és kiválóan következtet. Sok szempontból nem lehetne nála alkalmasabb trónörököst találni, ám apja és nagyanyja ezt másképp látja. Főleg az utóbbi, mindig is azon volt, hogy kiirtsa belőle az újszerű gondolatokat, a kreativitást, és minden olyat, ami az ellenszegülésre készteti. Bábot próbált faragni belőle, ahogy apjával is tette, csakhogy unokája olyan jellemet örökölt az anyjától, ami ezt nem tette lehetővé. Ha pedig átformálni nem lehet, meg kell törni… Ilyen közegben felnőve csoda, hogy máig megőrizte jellemének tisztaságát, és bár egyre távolabb érzi magát mind a családjától, mind a környezetétől, a valóságtól, nem enged a saját eszméiből.
Élettörténet: Édesapja egy hatalmas, de széteső félben lévő birodalom uralkodója, míg anyja egy kisebb állam hercegnője volt. Szerelemből házasodtak, a főhercegnő akarata ellenére, ugyanis az uralkodó anyja túlzottan lázadozónak, önfejűnek tartotta fia kiszemeltjét. Való igaz, hogy az új királynő nem ugrált úgy, ahogy ő fütyült, szeretett a saját feje után menni, és mikor rádöbbent milyen hatalom van a szépségében, saját személyi kultuszt alakított ki magáról. Egyedi és páratlan személyiség volt, de állandó harcban állt anyósával. Ez pedig gyermekei születésekor is megmutatkozott. Első szülött lányát, annak húgát, és az egyetlen fiúgyermekét is elszakították tőle. Mivel második gyermeke meghalt egy utazásnál összeszedett betegségben, depressziója miatt utána születő fiáért se harcolt. Így került ő is nagyanyja keze alá, aki kemény és az érzékeny fiú számára kegyetlen nevelésben részesítette. Hosszú évekig próbálta kiölni belőle az anyjára emlékeztető jellemvonásokat, még egyik tábornokára is rábízta, aki éjjeli felkeltésekkel, hidegben való menetelésekkel, és egyéb felnőtteket próbára tevő feladatokkal gyötörte az alig hat éves fiút. Végül anyja kemény közbelépése után, már egészen más nevelőkre bízták. Végre kibontakozhatott művészetekhez és íráshoz való érzéke, bepillantást nyert a természettudományokba és történelembe, és már egész fiatalon bebizonyította, hogy a politikát is átlátja, csak éppen egészen máshogy gondolkodik, mint apja és nagyanyja. Ami viszont keserűséggel töltötte el, az anyja eltávolodása volt. Hiába állt ki mellette, mikor kicsi volt, utána túlzottan lekötötték a saját ügyei, fia pedig egyedül maradt.
Hobby: Természettudományok, történelem, ásványgyűjtés, lovaglás, lövészet (nem vadászat, utálja megölni az állatokat), művészetek, úszás, kirándulás.
Foglalkozás: Trónörökös
Extrák: ** Történelmi játék, a XIX. század vége felé játszódik. Ha valaki felismerni vélte az élettörténetben Erzsébet királyné, Zsófia főhercegnő és I. Ferenc történetét, az nem tévedett nagyot, a karaktert Rudolf trónörökös ihlette bizonyos fokig, egészen pontosan az Elizabeth című musical. Párja a Halál.** Uracskámnak
Képinfo: Nem saját! (http://)
| Engedélyezve: |
2013. 01. 27.
|
Státusz: Aktív
|
