Anime szerepjáték.hu - Magyarország elsõ korhatáros anime szerepjáték oldala

Lassan, fokozatosan kezd el kényeztetni, felmorranva élvezem apró szájának mozgását, de csak addig, míg úgy nem érzem, pont elég. Felrántom fejét, hogy rám nézzen, hátára lököm, és ránehezedek, lábait szétsimítom, és közéjük térdelek, hogy kényelmesebben férhessek el.
Lassan kezemet kis farkára simítom, apró nyögését csókkal csitítom el. Tetszik… kifejezetten tetszik. Ajkaim megremegnek, amikor egy ujjal kezdem tágítani, és számba nyögi élvezetét. gyorsan hajolok fel róla.
- Szûz vagy még? – kérdem meglepetten. Francba… Csak nem egy szûz fiúka akarja kipróbálni az elsõ alkalmat? Most nincs kedvem óvatosan játszadozni… Bakker…

Válaszként megrázza fejét, egy pillanat alatt száll el minden kételyem. Óh… Rögtön vigyor csusszan arcomra. Értem már… Csak nem elhanyagolva érzi magát a kicsike? Az mindjárt más tészta. Teljesen más…

Lassabb csókkal kábítom, miközben egy ujjam csúszkál benne, érezhetõen könnyebben lazul el így. Arca rózsásan pirosodik ki, lassan hajolok fel tõle, de csak alig egy centire.
- Van síkosítód?
- Fe-fehlsõ… f-fiókhh… - édesen pihegve kapkodja a levegõt, ujjam egy pillanatra sem áll meg, vakon keresem meg a mondott helyen a kis tégelyt, és persze gyorsan meg is találom. Mintha csak ennek lenne a fiók. hehe…

Ujjamra nyomok egy kis adagot, egyre több ujjal kényeztetem, de lassan már magam is nehéz visszafogni, gyorsítok a tempón, tovább csókolom, lesiklom nyakára, mellkasára is, apró ujjai hajamba túrnak, és bizsergeti fejbõrömet a szenvedélyes érintés.

Kihúzom belõle ujjaimat, felsóhajt, kezeit nyakam köré tekeri, buja mosollyal, izzadt arcocskával néz fel rám, mindketten felegyenesedünk, ölembe ül. Elhelyezkedem forró bejáratánál, majd kíméletesen hatolok belé, elõször segítek neki a mozgásban, majd már csak magától mozog, kezeim csak pihennek rajta, élvezem forró lüktetését, a szorító izmokat, és az ízét. Nem bírom sokáig ezt a kínzóan lassú tempót, hátra lököm az ágyra, széjjelebb tárom lábaimat, felsikkant, amikor még mélyebbre lököm magam sóvár testébe, mikor érzem, hogy közeledik a gyönyör rásegítek neki is, s egyszerre élvezünk el, a mámorban lebegve.

~*~

Mellé gördülve sokáig csak zihálok. Ez… ez jó volt… de nem elég. Egy kis pihenõ után mellém térdel, csuklóit édesen felém nyújtva.
- Leveszed? – kérdez rá rögtön, de csak elmosolyodom.
- Hosszú még az éjszaka, nyuszókám. – meglepettség rajzolódik sima arcára. - Mi az, megszeppentél? Élvezted, nem? – a meglepettséget cinkos mosoly követi, amibõl egyszerre sejtek jót és rosszat.
- Persze… élveztem… bááár… mondjuk úgy, hogy a tíz pontból kapnál hatot. – szemöldökeim a homlokomra szöknek. Hatot? Ugyan… ezzel magadnak is hazudsz cicám.
Egy gyors mozdulattal kerekedem felé, visszalököm az ágyra, nyelvemet végigfuttatom nyakán, halk nyögését hallva elmosolyodva hajolok fölé.
- Hatot? – kérdezek vissza, de továbbra is csak mosolyog.
- Igen. Hatot. Egyet levonnék, mert meg sem kérdezted a nevem… biztos azt gondoltad, hogy imádni fogom, ha becézgetsz. Egyet levonnék, mert meg sem kérdezted, hogy használj e óvszert és végül a maradék kettõt azért, mert nem ismerlek. – nem rossz… nem rossz a kicsike, de… én jobb vagyok.
- Hm… - elgondolkodott, pimasz mosolyra húzom számat – Lássuk… Testéhez simulok, még mindig felette támaszkodva, mélyen nézve a szemeibe, a sötétben. – Nos… miért kérdezném, ha tudom a neved? Keiji-kun – cinkos mosollyal villantom elõ két ujjam között diákigazolványát feje mellett, csak meglepetten pislog rá párat.
- Hogyan…? – kérdezné, de persze félbeszakítom. Nem kell azt neked tudnod csibém.
- Az igazolványod színébõl ítélve fõsikolára jársz, tehát 18 is elmúltál. – kiszélesedik mosolyom. Tudtam én, hogy jól választok. – De ha engem kérdezel, a nyuszi jobban áll neked – csak mosolyog.
- Nem kérdeztelek – pimasz kölyök… és gyönyörû, fõleg így a félhomályban.
- Kár… nyuszi – lejjebb hajolva, ajkaira dörmögöm halkan a szót. – Másrészt… gumit csak akkor használnék, ha egy kis ribanccal kezdenék – susogom tovább – téged… nem néztelek annak. Ugye nem vagy az? – durcás villanás jelenik meg szemeiben.
- Hé… - felháborodottan puffog, de csak halk kuncogással reagálom le.
- Sejtettem… - vigyorom kiszélesedik. – Harmadrészt… Mert nem ismersz? Ugyan cicám… mindketten tudjuk, hogy nem ismerõst akartál felhozni magadhoz… Ugye? – oldalra fordítja tekintetét, felsóhajt, de nem válaszol. – De ha csak ez kell, a nevem Rakurai. Örvendek – vigyorogva dörgölöm hozzá meztelen testéhez ölemet, kéjesen sóhajt fel. Kezecskéi mellkasánál feszülnek, még mindig összekötve, fél kézzel gyorsan kioldom. Kíváncsi vagyok, mit akar kezdeni a mancsaival.
- És… most hogy ezt így megbeszéltük… kezdjük elölrõl, aztán kérem az újraértékelést. – vigyorogva tapadok nyakára, harapdálom, néhol megszívom, rajta hagyom a jeleimet. Letérek mellkasára, kezelésbe véve merevedõ kis mellbimbóit, kezemmel oldalát simítom végig. Felsóhajt, néha apró nyöszörgést hallok, kis ujjai kényelmesen furakszanak megint tincseimbe, csak élvezem türelmetlen érintését. Hasát is megharapdálom, majd letérek éledezõ kis farkára, s ajkaimba véve készítem fel teljesen. Hmm… nagyon finom íze van a kicsikének, szó se róla. Hozzá tudnék szokni. Néha a lepedõbe markol, néha hajamba, combjának belsõ felét simítgatom, majd mikor már eléggé ellazult, egy laza mozdulattal csapom hasra, feltérdelek az ágyon, majd hasa alá nyúlva húzom fel õt is térdelõ pozícióba, de csak formás kis popsija emelkedik meg, feje a párnákon marad. nem baj, nekem így is tökéletes.

Kényelmesen fekszem le az ágyon, oldalt könyökölve támasztom meg fejem, szabad tenyeremmel fenekét simogatom, közelrõl gyönyörködve benne. Egyet rácsapok, látom, ahogy pár pillanatig rezeg szexis testrész, majd lassan fenekének két partja közé csúsztatom kezem. Szinte azonnal, automatikusan nagyobb terpeszbe csúsztatja magát, csak halkan kuncogok. Ilyen kéjes kiscicát… mindjárt megzabálom.
Ujjamat belecsúsztatom, visszafojtott nyögéssel sóhajt fel, csak egy kicsit mozgatom benne magam, combján lassan nedvem kezd végigfolyni. Igazán… igazán begerjeszt ez a kép, fõleg, hogy közelrõl látom. Édesen nyöszörög, elégedetten hallgatom, lassan újra feltérdelek. Kihúzom belõle ujjamat, mögé térdelek, és végigsimogatom testét, néhol erõsebben néhol gyengébben szorítva bõrére ujjaimat. Olyan karcsú, szép és ruganyos. Igazi szépség, aki ma éjjelre csak az enyém. Fincsi…

Farkam azóta már megint hasamnak feszül, de nem eléggé, viszont látványa és pár kézmozdulat elég. Mindkét oldal megmarkolom finoman csípõjét, Merevedésemmel már feneke felé közelítek, amikor rekedten felsikkant.
- Várj! – persze ha nem szólt volna, akkor is csak ezt csináltam volna.

Hüvelykujjaimmal kicsit szétfeszítem kerek popsiját, s a síkos részen csúszkálok farkammal, bejáratánál. Mh… forró mint egy katlan, és érzem, hogy teste sóváran lüktetve vár, mégis… kíváncsi vagyok mit akart.

Ahogy rajta csúszkálok, újra édesen nyöszörögve riszálná meg csípõjét, de kezeimnek hála nem nagyon tud mozogni. Kínzó kis játék, de csodás formája a kéj fokozásának.
Hátához simulok, továbbra is csak csúszkálva a forró bejárat felett.
- Igen nyuszi? Mit szeretnél? – dörmögöm halkan fülébe, majd belenyalok érzékien, hallgatva pihegését.