Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

Yaoi Hungary

OLCSÓ, gyors, és megbízható honlapszerkesztés. Mely a megbízó minden igényét kielégíti. Tárhely, és Domain regisztráció helyben!

További linkek...


Szerepjáték
(Fantasy)

<<1.oldal>> 2. 3. 4.

Jarmyla2018. 06. 30. 13:58:02#35522
Karakter: Asa Kasa /kitalált/
Megjegyzés: Yuinak


 Yui kérdésére ránéz, majd egy halk sóhaj után válaszol is feltett kérdésére. -Őszintén szólva... már most honvágyam van. - füllenti és vállat von. Valóban, hisz az éjszakai égbolt alatt mesélt neki anyja sok-sok mindenről, mit most ő tud, az emberek mit sem sejtenek róla. Yui kitörésére azonnal felpattan és közellép Yuihoz. ~Gratulálok Asa! Ezt megint jól megcsináltad!~ -Yui én nem... Mármint... tudom, hogy nem te tetted. Hogy hiányoznak neked... Bocsáss meg kérlek! Nem akartam tapintatlan lenni. - néz a lányra és már egyre jobban érzi, hogy kezdi megérdemelni azt a bizonyos pofont. Ha Yui engedi, letörli egyik könnycsejét. A gondoskodó, falkáját védelmező farkas előbújt belőle. Senki nem kérte, senki nem hívta. Ez Asa. Ő is nagy örömmel fogadta, hogy Yui elfogadta az invitálást, de nem teljesen értette az erőltetett mosolyt. Egy aranyos, nem hízelgő, talán már udvarlónak mondható mosoly jelenik meg arcán. -Látom nem teljesen érted. A barátod szeretnék lenni. - a barát szót kicsit erőteljesebben megnyomta és kacsintott rá egyett. Viszont... ezt az apró idilt egy nem várt, mély morgás törte meg, mit Asa hasa okozott. -Gyere! -szólítja fel a lányt és elkapná a csuklóját, hogy lerángassa a büféhez, ahol meginvitálná valami szendvics szerűségre és egy édességre. ~Nézzük csak... az illata alapján talán a legjobb döntés a nyalóka lenne... Hmm... Majd csak akad valami!~


Yui2018. 06. 18. 17:49:53#35520
Karakter: Yui Satako (kitalált)
Megjegyzés: Asa-nak


 Hm...valyon anya most büszke lenne rám? És apa? Nem tudom *rázza meg fejét Asa hangjára*
-Értem. És min gondolkoztál el ennyire? *kiváncsiskodik*
Éhes vagyok és nincs kajám *gondolja majd egy nagyon kordul gyomra*
Na ezt nem akartam. Mindegy. Kibirom nap végéig. Vagy feltünő lenne ha eltünne egy gyerek az osztálybol? *néz körbe viszont Asa eltereli a figyelmét*
-Nem én voltam. *szorítja ökölbe kezeit és Asara néz könnyes szemeivel* nem én öltem meg őket.
Gratulálok Yui már csak a sirás hiányzott. Gyorsan megtörlöm szemeim él elforditottam a fejem. De hiába a könnyeim ugyan ugy folynak
...
-tényleg? Ezt jó hallani. Rendben akkor menjünk *bologat hevesen*
Asa szavai nagyon jol estek. Talán ő nem olyan mint a többi. Egy esélyt megérdemel. De bár több lehetne köztünk *sohajt*
-oké...nézzük meg azt a helyet.
Ha ugy vesszük akkor ez egy randi nem? Ha Asa nem is tud róla de én ezt most annak veszem. Legalább addig is jol szorakozom.
-Szoval szeretnéd ha a varátod lennék? *pislog*
Barát. Látod Yui. Megint tul sokat képzeltél bele *előbbi jókedve kicsit alább hagy és lehajtja fejét*
-Akkor legyünk barátok.
Eröltetek magamra egy mosolyt. Csak nem szurja ki hogy hamis mosoly nem? De!


Jarmyla2018. 06. 18. 15:38:10#35519
Karakter: Asa Kasa /kitalált/
Megjegyzés: Yui-nak


 Asa igyekezett Yui-ra figyelni. Noha sokszor elmosolyodik a neko lánykán, ő nem villogtatja fogait. Hisz neki is lenne rá kedve és talán be is válna az osztályal szemben. De jobb most így. ~Kis tudatlanok.~ Gondolataiból Yui ébreszti fel. -Ááá... semmi. Csak elmerengtem. -mosolygott rá, majd hallgatta. A rajz befejezésére csak bólintott. ~Hát... érdemes lesz ügyesnek lennem.~ Somolyog magában. Amikor Yui az előbbi incidenst emlegette, csak kérdőn figyelt rá. -Számomra most nem az a probléma, hogy megölték őket, netán te, amit amúgy teljes mértékben kétlek, hanem az, hogy beleütik az orrukat. Nem rájuk tartozik, ne is tegyenek ilyen állításokat.- fejezte ki nem tetszését és nem tetszőn ingatni kezdte fejét. Ahogy Yui érvelt csak szélesebb lett mosolya. -Ugyan Yui! Biztos jól kijönnénk, ha mind a ketten jobban megismernénk egymást. Nem érdekelnek a többiek. Téged szeretnélek kicsit jobban megismerni és úgy véleményt formálni. Nem mellesleg... -suttogóra vette hangerejét és közelebb hajolt Yui-hoz. Amint Yui is közelebb hajol hozzá, folytatja. -Van egy, szerintem, nagyon szép hely a hegyekben. A külváros felől kicsit könyebb megközelíteni. -abbahagyta a suttogást és vissza egyenesedik, úgy folytatja. -Szeretném azt megmutatni neked. -mosolya nem lankadt és próbált biztos lenni a dolgában, bár jól tudta, hogy nem a legjobban teszi amit tesz. Elég ügyetlen. A kérdésre értetlenül fordítja el fejét. ~Erre most mit mondjak? Jajj... "Mondjuk mert tetszel?" Hülye! Tuti bukta...~-Mert miért ne? Szeretnék barátokat szerezni. És szeretném ha te is az lennél?-kicsit komorul hangja, s csak úgy folytatja-Mindenféle hátsó szándék nélkül, persze. - őszinte hangja barátságos, bár nehéz visszafognia magát és ösztöneit. ~Ugye nem látszanak fehér végtagjaim?~ Néz gyorsan az enyhén tükröződő ablaküvegre, de szerencséjére nem látszódnak "felesleges" testrészei. ~Még szerencse...~

Szerkesztve Jarmyla által @ 2018. 06. 18. 15:42:02


Yui2018. 06. 18. 14:04:57#35518
Karakter: Yui Satako (kitalált)
Megjegyzés: Asa-nak


 Felkapom fejem Asa kérdésére és halványan elmosolyodom.
-Hát hogyne. Bár szeretem egyedül elfogyasztani a kotnyeles kölyköket.
*villantja ki hegyes szemfogait*
Nem értem miért velem foglalkoznak. Szerintem ennyire érdekes nem vagyok. És tegyük fel hogy én öltem meg a szüleimet akkkor miért szolnak hozzám? *gondolkodik majd leül*
-Mm...mi olyan érdekes a mennyezeten?
Kezdem én is a plafont bámulni hátha rájövök mi olyan érdekfeszitő rajta. De semmi. Csak egy sima fehér fakolatréteg *ránt vállat*
-persze megengedem. *bolint* fogadok ugy még szebb lesz *mosolyog bènán. Nem igazán szeret mosolyogni és nem is csinálta nagyon sokáig*
Ugy látom Asa figyelmét nem kerülte el a szüleimröl való megjegyzések.
-Hagyd csak. Engem nem érdekelnek ugyhogy téged se izgasson *mondja a táblát nézve*
-Kedvem az lenne *bolint* de nem szeretném ha pletykálkodnának vagy zaklatnának amiért velem beszélgetsz. És nem is vagyok jó társaság. Csak unatkoznál mellettem *rázza fejét*
Tényleg szeretnék vele kettesben sétálni de mégse. Nem szabad közel engednem magamhoz és én se kerülhetek hozzá közel. Még a végén tulságosan is kötődni fogok hozzá.
*válzozik meg arckifejezése szomoruvá*
És én se szeretnék neki fájdalmat okozni.
-egyébként...miért barátkozol velem?
Teszem fel kérdésem ami már régota érdekelt.


Jarmyla2018. 05. 30. 17:40:20#35508
Karakter: Asa Kasa /kitalált/
Megjegyzés: Yui-nak


 

Kisé már pihenő helyzetbe vágta magát, mikor Yui-t észrevette. A felszólalására újra mosoly kúszik rideg arcára. -Arra a vacsorára engem is meghívhatnál! -kiáltja Yuinak, amolyan feleltként és füttyent is hozzá. Amíg a széket állítja, ő a plafont nézi. Mintha csak a kéklő eget bámulná. Mikor a Hold felkel és körülötte megannyi csillag pompája. A lámpák erős fényei zavarják, de behunyt szemmel elviselhetőnek találja. Az általa keltett sötétségben szinte tisztán látja maga előtt a sötét égboltot és a kerek vezetőt. Mintha piros pozsgás lenne. Mikor Yui a rajzot kéri, somolyog az orra alatt, majd rá néz. -Ha megengeded, hogy befejezzem, persze! Sajnálom… fél munkát nem szeretek kiadni a kezeim közül. -von vállat. Akik Yui szüleit emlegetik, feléjük dob egy tollat, mi a tanári asztalon heverő szivacsba fúródott. Csúnyán tekint az osztályra és csak ajkát mozdítja meg, szó nem hagyja el, az osztály csendben piszmog tovább. ~Lehet rá kellene kérdeznem a szüleire.~ Az ablakon át az eget kémleli. ~Hmmm… mi lenne, ha…~ -Mond csak Yui, lenne kedved este velem sétálni egyet? Tudod, kint a külvárosban. Elég csendes hely. ~Csendes, és senki nem láthatja a tombolást és esetleges pusztítást.~  Kisé sötét gondolatok kerítik hatalmába. Rossz előérzete támad. A tanár bejövetelekor feláll, visszaül és előveszi füzetét. Jegyzetel, közben egy másik lapra ceruzával ír, radíroz, áthúz és satíroz. ~Nem! Nem és nem! Miért nem jön, most semmi ihlet. Pedig irodalmunk van! Áááá~ Dobja kicsit arrébb a tollat, majd hátradőlt a székén.


Yui2018. 05. 20. 22:16:45#35503
Karakter: Yui Satako (kitalált)
Megjegyzés: Asa-nak


 A mosdóban elég sok időt eltölthettem mert a jelzőcsengő habgjára lettem figyelmes. Gyorsan megmostam az arcom és visszafele indultam de megcsapta a fülemet hogy valakik rolam beszélnek. Besiettem a terembe és Asa meg egy másik gyerek épp engem beszéltek ki. Minden szot hallottam és emiatt egy mosoly kuszott arconra hogy Asa megvédett. Talán tényleg nem akar rosszat.
Mikor bementem mindenki elhallgatott és engem nézett. Megálltam a terem közepén és megszolaltam.
-Ha nem akarjátok a vacsorámként végezni akkor törödjetek magatokkal.
Mondtam végig az előttem lévő ablakot nézve majd visszamentem a helyemre ahol felállitottam a székem és leültem.
-Ne haragudj az előbbi incidens miatt. És...köszönöm hogy megvédtél
*Mosolyog halványan* remélem most nem ijesztettem el. De már kéne valamit ennem. *gondolkodik miközben kordul egyet hasa majd előveszi reggelijét és enni kezd*
-Asa! Azt a rajzot amit rajzoltál szünetben. Nem adnád nekem? *néz rá a fiura éjfekete szemeivel*
Lehet hogy most bunkonak tart de nem igazán konyitok a kedvességhez és az érzelmekhez.
*Pont hallja hogy osztálytársai megint rola terjesztenek egy pletykát miszerint Yui ölte meg saját szüleit. De nem foglalkozik vele. Tovább eszik*


Jarmyla2018. 05. 16. 18:45:42#35502
Karakter: Asa Kasa /kitalált/
Megjegyzés: Yui-nak


Nem nagyon törődött az órán elhangzó dolgokkal. Csak ült bambán, meredte s jegyzetelt. Néha egy-egy pillantás erejéig végigfutotta szemét Yui-n, de csak mosoly kúszott arcára. A csöngő hangos robajára, kénytelen volt füleit befogni, hisz kis híján dobhártyájába került. Ezzel egy időben Yui szinte puskagolyóként hagyta el a termet. A tanár még felírta a táblára a feladatokat, amiket Asa szorgosan le körmölt, majd megmasszírozta nyakát. Kicsit megforgatta fejét, de nem érzett javulást. ~Ez van, ha távol vagyok az erdöktől… ~ Morgott magában, bár ez lehet külsös is hallotta, ahogy torkából morgó hang szakad fel. Kelletlenül felállt és odalépett az osztályterem egy dísznövényéhez és annak levelét kezdte cirógatni. Mintha egy hat éves lány hajával játszana. Visszament táskájához és kivette flakonját. A flakon tartalmának kis hányadát a virág földjére öntötte. Hirtelen valaki megérintette a vállát. -Hé! Mit akarsz Yui-val? Mint mondta, egy pszicho csaj, te meg szimplán ott ülsz mellette? Megvesztél? -kérdezte a srác meg sem várva, hogy Asa felé forduljon. A fiú ezt megtette és a flakon vízből megkínálta osztálytársát. -Ismered, hogy ilyeneket mondasz róla? – tette fel a kérdést, majd meg sem várta a választ visszaült padjába, lábát felhelyezte a padra, kezeit összekulcsolta a tarkójánál és óvatosan billegni kezdett. Igyekezett minden zajt kizárni fejéből, de az osztály egész megelevenedett Yui jelenlétének hiányában. ~Hogy lehetnek ennyire zajosak? Eh…~ Újabb morgás hagyja el torkát és már egy otromba vigyor is társult hozzá, mi talán vicsornak is elment volna. Megvillantotta négy tűhegyes agyarát.


Yui2018. 05. 16. 15:41:44#35501
Karakter: Yui Satako (kitalált)
Megjegyzés: Asa-nak


 Hm...tényleg elég fura hogy beszélget velem. Lehet hogy varázslat alatt áll? Vagy vakaki megkérte hogy beszéljen velem. Mindegy.
-Ne aggodj, majd én falatozom az osztálybol *kuncog és  kicsit hangosabban mondja, hogy a teremben lévő gyerekek is jol hallják*
Olyan jó ijesztgetni az osztályomat. De furi hogy Asa nem fél. Pedig jobban tenné.
-bátor egy fiucska vagy te. Csak el ne száljj magadtol *vigyorog ezzel kivillantva éles szemfogait
Istenem...tiszta hülye vagyok. Yui! Nem engedheted közel magadhoz. Ne vigyorogj rá sőt...legyél vele nemtörődő ahogy a többiekkel....ahj de nem fog menni. Ő teljesen más *kezd magával veszekedni gondolataiban
-Áh...igy már értem. Soha nem hallottam még *rázza fejét* 
Talán majd elkérem Asatol azt a rajzot. 
Látom hogy magyaráz valamit a tanár de nem tudok figyelni. A füleim elkezdtek hangosan sípolni és semmi t nem hallok. Azt hiszem mindjárt megőrülök. Csak csengessenek már ki *tur idegesen és feszülten hajába majd kezeit fülére szorítja. Egyszercsak meghallja a csengőt és olyan nagy hévvel áll fel hogy a szék felborul és kishilyán az asztal is. A tanár nagy szemekkel nézi végig a jelenetet és az osztály is majd sugdolozni kezdenek* végre...azt hittem elájulok *rázza meg fejét mikor kiér a folyosóra majd a lánymosdóba megy megmosni arcát*


Jarmyla2018. 05. 15. 17:17:15#35499
Karakter: Asa Kasa /kitalált/
Megjegyzés: Yui-nak


 

Asa meglepődött a lány kedvességén. ~Kedves… Tehát még egy pont nekem a többiekkel szemben. ~ Nemlegesen megemeli kezét. -Köszönöm, de nem fogadhatom el! Az a te ételed. Majd ebédnél bepótlom. Meg majd a büfében veszek, ha nagyon nem bírom. – Kicsit végignéz magán. Kinézetre nem mondaná meg senki, hogy mekkora erő is lakozik benne. ~Ahogy a farkasokat sem. Vékonyak, kecsesek és veszedelmes vadak. ~A férfiú csak mosolyogni tudott a lány demonstrációján. Kicsit megingatja a fejét. -Ha így lenne, nem ajánlottad volna fel az élelmed. -enyhén megvonja a vállát. -Majd meglátjuk, mennyit tudsz, ha egyszer az életemre törnél. Igazából nincs mit vesztenem. Ha alul maradok, így jártam. -hangja beletörődő, ahogy gondolata is. Viszont arca kissé megfeszül.  ~Farkas vagyok. Haltomig küzdők. Ha alul maradok, akkor lesz még egy sírhalom a kertünkben. ~ Amikor Yui fel áll az osztályon pihenteti tekintetét. ~Kiszolgáltatott emberek. Már értem anyám miért olyan segítőkész velük. De én nem ilyen vagyok…~ Ő is demonstrálta egyik tehetségét, de egyáltalán nem fenyegetésként. Nem értette, hogy miért nem érti egyetlen törvényét a szelíd farkasnak és a tábla felé tekint míg magyaráz. Fel sem tűnt neki, hogy Yui elkapta róla a tekintetét. -Amilyen az adjon Isten annyit jelent, hogy te vagy bárki más, hogy viszonyul hozzám. Hogy viselkedik velem. Olyan a fogadj Isten, annyi, hogy tőlem se várjanak különbet, mint amit ők adtak. -elve elmondásakor kihúzta magát. A rajz folytatásával érzi Yui tekintetét a lapon. Szeme sarkából figyelemmel követi a lányt, de rajzol is. Amint belép a tanár, egy cetlit tép ki füzetéből, ráfirkant gyorsan és Yui padjára dobja. „Ha gondolod beszéljünk szünetben is. ~Asa” aláírása mellett egy apró mancsnyomot is rajzolt. Nem várta el, hogy a lány válaszoljon, csak nyugalmat akart a többi embertől. Kicsit jó is, hogy olyannal beszél, akitől tartanak. Nem zavarja őket senki.


Yui2018. 05. 15. 14:36:24#35498
Karakter: Yui Satako (kitalált)
Megjegyzés: Asa-nak


 Furcsa ez a fiu...biztos hallott rolam hisz többnyire mindenki minket figyel és rolunk beszélgetnek *néz körbe az osztályba* vagy lehet arra várnak hogy mikor fog Asa felálni és a képembe röhögni *kuncog magában*
-Értem...én nem vagyok kollégista ugyhogy nem tudom *motyogja* reggeli...van egy szendvicsem. Ha gondolod neked adom *nézi kezeit ami ölében pihen*
Biztos éhes lehet hisz a hasa is korgott...most igy elnézve elég kis vékonyka. Etetik valyon rendesen? 
-És? Miért nem teszed azt. Egy pszichopata lány mellettülsz aki bármelyik pillanatban felállhat és leszurhat *szűri ki fogai közt kicsit feszülten* tudod az osztálytársaim nem olyan rosszak. Nem bántanak mert félnek tőlem *vigyorog majd feláll nagy zajt csapva és az osztály egy emberként sikit fel* látod? Aranyosak *kezd tollával játszani* valyon most megijedt tőlem? Rossz dolok ez a skizofrénia...de nem kell tudnia rola. Jobb ha távol marad tőlem
- jol tudsz célozni *lesz hirtelen megint kedves
Hm...nemsokára biztos bejön a tanár elő kéne venni a füzetemet *lehajol táskájához és kivesz belőle egy füzetet* nem hagy nyugodni ez a fiu. Van benne valami ami vonz. És olyan mintha valami azt sugná hogy nem szabad elengednem. Kkk~ idegesítő. 
-ezt nem teljesen értem? Amilyen az adjon isten olyan a fogadj isten? *néz homlok ráncolva
Te jo ég...a szemeimet nézi. *pislog párat és elrántja tekintetét
Asa elővesz egy füzetet amikben rajzok vannak. Elkezdi folytatni egy befejezetlen munkáját amin egy farkas van előtte pedig egy cica. Teljesen megbabonázott ez a rajz *hajol közelebb a füzethez és csillogó szemekkel figyeli mintha varázslat alatt lenne és nem tudna másra figyelni* hmm...olyan furcsa ez a rajz...valyon mi lehet? Valamiért olyan fontosnak érzem pedig nem is az enyém. Még csak nem is láttam. *nézi továbbra is a rajzot és farkincáját ösztönösen csoválja* kk~ már megint...nem igaz hogy nem tud nyugton maradni *nem igazán érdekli tovább fürkészi a lapot*
Bejött a tanár ezzel együtt Asa becsukta a füzetét engem visszarángatva a való világba. Valyon...áh mindegy. Biztos csak a családom miatt reagáltam ilyen furán *sohajt egyett


<<1.oldal>> 2. 3. 4.

© Copyright 2009-2018. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).