Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

Yaoi Hungary

OLCSÓ, gyors, és megbízható honlapszerkesztés. Mely a megbízó minden igényét kielégíti. Tárhely, és Domain regisztráció helyben!

További linkek...


Szerepjáték
(Fantasy)

<<1.oldal>> 2. 3. 4.

MeowyQueen2018. 04. 20. 17:03:52#35464
Karakter: Koike Shiro (kitalált)
Megjegyzés: Cora-hoz


 Csak álltam ott egyhelyben és őt néztem.Mikor elment azt éreztem,hogy valami kihullott belőlem. Olyan volt mintha nyilakat szúrkáltak volna a testembe. Mint egy hülye csak néztem utánna a semmibe.Mikor már nem éreztem a jelenlétét, teljesen összezuhantam.Leültem a cseresznyefa mellé,majd behunytam szemeim.Nem akartam amúgysem hosszútávú kapcsolatot létesíteni vele,mivel ő egyszer majd meg fog halni.Így kicsit örültem,hogy megmentettem magam ettől az érzéstől.Soha nem akartam átélni ugyanazt az érzést amit akkor éreztem.De mégis annyira rossz érzés volt.Megakartam szabadulni tőle,de nem tudtam.Hiába próbáltam őt elfelejteni nem ment.Felálltam és egy kocsmát kerestem.Pár méter múlva találtam egyet.Benyitottam és kerestem egy helyet.Leültem egy székre, a púlt legszélére és egy jó erős sört kértem.Pár másodpercen belül megis kaptam,majd elkezdtem inni.Addig ittam míg teljesen berúgtam.Kb.10-12 litert megittam így nem csoda,hogy nem adtak többet.Kifizettem és próbáltam kimenni.Nagynehezen kidülöngéltem és egy kis fényt láttam.A fény felé közeledtem,de a lábaim feladták a szolgálatot és elestem.Nagyot huppantam és ott lis aludtam.Holt részeg lehettem,nem nagyon fogtam fel mi is történik most.Aztán így maradtam mozdulatlanul és szótlanul.Olyan mintha élettelenek tűnnék és próbálnék élni.Igaz már rég halott voltam,de mégis. Nem akartam itt maradni csak a testem már rég feladta a szolgálatot.Így hát itt maradtam eszméletlenül.


AitanaCloudwood2018. 04. 17. 21:39:58#35458
Karakter: Cora
Megjegyzés: MeowyQueen-nek (Shiro)


 Ahogy Shiroval szenben álltam azt hittem, hogy ott bőgöm és ordítom el magam. Idegesített, hogy láttam egy másik lánnyal, ha az már halott is. Nem tudtam, hogy vajon honnan tudta Shiro nevét, egyszerűen szikráztam a dühtől és a féltékenységtől. Majd megszakadt a szívem. Az egészben viszont az a legvicesebb, hogy Shiro teljesen nyugodtan viselkedett. Azt hittem, hogy megölöm annyira dühös voltam rá. Mivel ezt nem tehettem leeresztettem az íjjam, elfordultam és elindultam vissza a házhoz. Amikor odaértem beléptem az ajtón keresztűl, ösyzeszedtem a cuccaimat és kiléptem a házból. A táskámból elővettem az állataimat hívó sípokat és mindegyikbe belefújtam egyet. Páfr perc várakozás után elő is bukantak. Soul a fekete farkasom, aki egyben a farkasok királya is és Flame a sólymom akit ugyan úgy, mint Soult kiskorom óta ismerek. Így hát felpattantam Soul hátára Flamet pedig előre küldtem, hogy nézzen körbe. Elindultun, mit sem törődve azzal, hogy Shirot itt hagytuk. Soullal szélsebessen vágtatunk a fölöttünk repülő Flameel együtt. Kb. már egy órája mehettünk egy huzamban. Szóval lelassítottunk és megpihentünk. Mivel már esteledett nem indultunk útnak. Tábor tüzet raktam, hogy ne legyen annyira hűvös, majd a földön fekvő Soulhoz bújtam és így próbáltam meg elaludni. Nem kellett sok és már aludtam is mint a bunda.


MeowyQueen2018. 04. 14. 16:14:13#35453
Karakter: Koike Shiro (kitalált)
Megjegyzés: Cora-hoz


 Furcsa érzés volt először csókolozni valakivel.De jó érzés töltött el.Megfogtam a kezét és a  szivemhez tettem.Igaz nem dobogott már egy párszáz éve,de most olyan mintha hevesen verne.Próbáltam komolynak tünni,de nem tudtam az lenni.A mosolygás is nehezemre esett ,így csak őt néztem komoran.Elengedtem a kezét és kimentem az ajtón.-Hová mész?-érdeklődött a lány.Megálltam az ajtóküszöbön és hátrafordultam egy kicsit-Elmegyek sétálni....Ne gyere most utánnam...-mondtam lazán és becsuktam magam mögött az ajtót.Cora állt értetlenül,de nem bírt nyugton maradni.Én egyre beljebb és beljebb mentem az erdőbe míg vérszagot nem éreztem.Odarohantam és egy gyönyörűszép lányt láttam feküdve a virágok között.Kicsit közelebb jöttem és láttam,hogy vérben ázott szegényke.Már az utolsó perceit járhatta,már halálán volt.-Kérlek.....Segíts.....Tudom,hogy kivagy......Igyál belőlem....Kérlek....Szabadits meg kínjaimtól....Vámpír....-nyögte ki.Nem tudtam mihez kezdjek vele bár pont kapóra jött mivel már régóta nem ittam igazi emberi vért.Sajnáltam,hogy véget kell vetnem rövidke életének,de nem tudok mit csinálni vele.Sajnos vámpírrá sem tudom átváltoztatni mert nincs annyi erőm hozzá.Ígyhát  muszály volt segítenem neki.Beleharaptam a nyakába és inni kezdtem belőle.A lány már nem tudott semmit sem tenni csak nagyokat nyögött.Miközbe ittan nem vettem észre,hogy valaki figyel minket.Természetesen Cora volt az.Nem nagyon izgatott,most csak arra koncentráltam,hogy mégtöbbet igyak.Miután végeztem a lány teste hirtelen virágokká változott és tovaszállt a széllel.Az utolsó szava az volt,hogy Köszönöm....Shiro.Meglepődtem,hogy tudta a nevemet,de legalább segíthettem neki.Letöröltem a vért a számról,majd Cora egy nyílveszőt szegezett rám.Nem értettem miért lehet,hogy megviselte őt a történtek.Ott álltunk egymással szemtől szemben.


AitanaCloudwood2018. 04. 11. 22:18:25#35447
Karakter: Cora
Megjegyzés: MeowyQueen-nek (Shiro)


Shiro után siettem és megálltam mögötte.
- Figyelj.... - keztem el felé sétálni - engem nem érdekel milyen fajba tartozol én akkor is melletted maradok. 
- Mindörökké? - nézett rám szomorú mosollyal.
- Mindörökké. - simogattam meg a haját.
- Akkor elmondhatom neked? Nem hagysz itt? Szeretni fogsz? - abban a pillanatban amikor kimondta az utolsó kérdést összeugrott a gyomrom és teljesen elvörösödtem. De válaszolnom kellett nem hagyhatom csak úgy itt válasz nélkül.
- Igen elmondhatod, nem hagylak itt és.... - akadt meg a hangom - szeretni foglak...
- Köszönöm! - ölelt át úgy, hogy majdnem megfuladtam.
- Na mond ki te kis tökkelütött! - borzoltam meg a haját nevetés közben.
- Én.... én... egy... vá... vám... vámpír vagyok... - mondta ki.
- Tényleg?! Az tök menő! Miért nem mondtad el eddig?
- Mert féltem, hogy megutálsz...
- Miért utáltalak volna meg? Te vagy nekem az első igazi barátom a többiek mindig csak érdekbarátok voltak.
- Tényleg? Pedig én azt hittem, hogy neked rengeteg igaz barátod volt...
- Hát... 167 év alatt te vagy az első.
- Miiiiii???!??!!! Te 167 éves vagy?!
- Igen, miért?
- Én csak 118 éves vagyok!!
- Komolyan? De aranyos!
- Ne má! Ez így nem ér! A szerelemben általában a fiú szokott az idősebb lenni!
- Mi vá.. várjál te úgy szeretsz, hogy szerelmes vagy belém?!
- Őőő... ja.
Majd közelebb lépett és  megcsókólt.
- Te meg mi a fenét csinálsz? - kaptam a számhoz.
- Megcsókolak. Hisz te is szeretsz engem, nem?
- Ó anyám... - majd megfogtam a polóját és lehúztam a fejét, hogy felérjem, majd megcsókóltam.
Háromszor próbáltuk abba hagyni viszont csak harmadjára sikerült,mivel elösszőr én akartam leállni de akkor ő húzott vissza, másodszor meg ő akarta befejezni de ekkor meg én húztam vissza majd harmadjára sikerült befejeznünk.


Szerkesztve AitanaCloudwood által @ 2018. 04. 11. 22:20:50


MeowyQueen2018. 04. 11. 20:21:41#35445
Karakter: Koike Shiro (kitalált)
Megjegyzés: Cora-hoz


 Szorosan magamhoz öleltem.Éreztem minden egyes lélegzetvételét.De mivan velem? Nem értem.Miért viselkedek így? Talán csak azért,mert inni akarok a véréből?Nem hiszem...valami más van itt.talán...Szerelmes lennék?-képedtem el gondolatba.Majd kicsit lazábra vettem a kezeimet,hogy megne fújtsam.A gondolataim megint róla szóltak.A fejemben egy hang azt mondta,hogyha lehetőségem van rá igyak a véréből míg a másik azt,hogy ne igyak hanem legyek vele boldog a harmadik meg,hogy kerüljem el őt minnél messzire.Mindegyikben volt valamennyi igazság.Nem tudtam melyiknek higgyek,de gyorsan elhessegettem őket.Megfordultam és a falat bámúltam.Elengedtem a lányt és felkeltem.Próbáltam halk lenni ami általában sikerülni szokott.Kilopóztam a házból és kiültem a házelőtti padra.Néztem ahogy a hold rávilágiít a tóra ami ház elött volt.A pad mellet meg japán cseresznyefa állt.Hullottak belőle a szép cseresznyefa virágok és egy lehullot a kezemre.Jó illata volt.A hold megvilágította az arcomat és a szemem vörösre váltott.Hirtelen zörejt hallottam és hátranéztem.Csak Cora volt az.Visszafordúltam és próbáltam valahogy visszaváltoztatni a szemeim,de nem tudtam.Nem láthat meg így.-Shiro? Mit keresel itt?-kérdezte aggodva-Öhhh...s-semmit...-szóltam hozzá-Cora nem értette mi van velem vagy most mi történik.nem is kell,hogy megtudja...Vagy mégis? -Cora....mondanom kell valamit.....-kezdtem bele-Cora elém állt-Nos..izé...-nem tudtam folytatni.megfogtam  kezét és letérdeltem elé.Megcsókoltam a kezét.Cora teljesen elpirult.Nem tudott semmit szólni.Csak állt ott és nézett értetlenül.De láttam rajta,hogy élvezi a helyzetet.Egy darabig így maradtunk.Aztán bementünk és lefeküdtünk.Másnap Cora korán felkelt.Nem éreztem a jelenlétét a házban.majd pár perc múlva itt termett.Megsimogatta a fejem búbját és felakart ébreszteni.én nem hagytam magam könnyen.Megfogtam a kezét és berángattam az ágyba és megöleltem.Cora nagyon elpirult és ellenkezett.-Maradj velem...-súgtam a fülébe-cora teljesen zavarba jött ettől a mondattól és már nem is ellenkezett.Valahogy éreztem,hogy egyre gyorsabban ver a szíve.Pár perc múlva visszatért az egykor feltett kérdésére:-Shiro...már a múltkor megkérdeztem,de nem válaszoltál akkor a kérdésemre..te milyen fajba tartozol?-kérdezte érdeklődően.Hirtelen úgy éreztem magam mintha rengeteg kést döftek volna a szívembe.Lebénultam és nem tudtam válaszolni.Elengedtem a lányt és kifutottam.Nem kaptam levegőt.Folytogatott az érzés,hogy mi lesz ha megtudja?Nem is mertem belegondolni.Leültem a padra és bámultam magam elé.

Szerkesztve MeowyQueen által @ 2018. 04. 11. 20:21:56


AitanaCloudwood2018. 04. 11. 19:44:30#35443
Karakter: Cora
Megjegyzés: MeowyQueen-nek (Shiro)


Reggel amikor felkeltem, láttam, hogy az ablak nyitva áll, de Shiro sehol. Teljesen bepánikoltam. Mi van ha valami történt vele? Jól van egyáltalán? Eszik rendesen? A sebe begyógyult már? Ezek és ezekhez hasonló gondolatok cikáztak egyfolytában a fejemben. Nem tudtam mi történt. Nem tudtam hol van. Semmit se tudtam vele kapcsolatban. Mivel ma járt le a szobafoglalásom összeszedtem a cuccaimat, lerohantam a lépcsőn, oda adtam a nőnek a szoba kulcsát és futottam. Csak futottam. Futottam össze-vissza, abban reménykedve, hogy egyszer csak megtalálom. Átkutattam az egész várost de sehol se láttam. Keztem egyre jobban ideges lenni. De nem tudtam mit tenni. Elindultam a következő város felé. Az erdőn keresztűl baktatva egyfolytába kattogott az agyam. Hirtelen valami elkezdett mozogni a bokorban. Reflekszből előrántottam az íjamat és a hang felé szegeztem. Kíváncsi voltam, hogy vajon mi lehet az. Hirtelen Shiro bújt ki a bozótból és elkerekedett szemekkel nézett rám. Én annyira megörültem neki és annak, hogy jól van, hogy a nyakába ugrottam és szorosan átöleltem. A fejem a nyakába fúrtam és csak szorosan öleltem. Shiro csak értettlenül állt, majd viszonozta az ölelésemet. Pár perc után eltolt magától és kérdőn nézett rám.
- Te meg mit keresel itt? - kérdezte.

- Annyira aggódtam miattad. azt hittem, hogy valami baj van. - küzködtem a könnyeimmel - Azt hittem utálsz, és a frászt hoztad rám azzal, hogy csak úgy hirtelen eltüntél. - keztem el bőgni és a könnyeimet törölgetve Shirora meredtem.

- Sajnálom. Nem akartam, hogy aggódj. Csak kérlek ne sírj, mined rendben - ölelt át újból és egy puszit nyomott a hajamba. Belőlem meg mégjobban kitört a sírás.
Addig ölelt, amíg teljesen megnem nyugodtam és abba nem hagytam a sírást.
- Jobban vagy már? - nézett mélyen a szemembe.

- Igen, köszönöm.

- Akkor jó - mosolyodott el.

- Aham...

- Amúgy akkor mit is keresel itt?

- Annyira féltem, hogy valami bajod van, hogy átkutattam érted az égész várost de nem találtalak, ezért úgy döntöttem, hogy elindulok a következő település felé. De úgy látszik útközben találkoztunk.

- Tényleg nagyon sajnálom. Nem akartam, hogy aggódj emiatt.

- Semmi gond. Legalább megoldódott az ügy.

- Akkor nincs harag?

- Nincs! - vigyorogtam el.

- Amúgy a közelben találtam egy elléggé jó állapotban lévő 1-2 személyes házat. Ott megszállhatnánk estére. Mit gondolsz?

- Nekem oké.

- Akkor indulás - ragadta meg a kezem és az ujjait az enyémre kulcsolta.
Egy kis idő után megérkeztünk a Shiro álltal talált házhoz. Tényleg egészen jó állapotban volt. A házban nem volt túl sok minden. Egy ágy, egy szekrény, egy asztal, hozzá két szék, plusz két szoba egy konyha meg egy fürdőszoba.
- Aranyos, mi? - nézett rám Shiro.

- Tényleg aranyos. - néztem vissza rá, majd az egy szem ágyra - Na és én hol fogok aludni?

- Mellettem, hol máshol? - vigyorodott el önelégülten.

- Hogy miii? Nem, nem nem és nem! Ki zárt dolog, hogy veled alszok egy ágyban!

- Akkor aludj a padlón. Nekem mindegy.

- Ááá... megőrjítesz! Na jó alszok melletted, csak ne hagyd, hogy a padlón keljen aludnom.

- Na ez a beszéd! - kacsintott rám.

- Akkor kezdem a fürdést.... - sóhajtottam.

- Oks.
Miután megfürödtem Shiro is elment. Miután befejezte befeküdt az ágyba és arráb csúszott, hogy nekem is legyen helyem. Majd megpaskolta és így szólt:
- Na akkor gyere aludni!
Ilyedten néztem rá, majd oda botorkáltam az ágyhoz és bebújtam a takaró alá Shironak háttal. Ő az alkalmat kihasználvan a derekamat átkarolva magához szorított.
- Hé engedj már el! Hallod? Engedj el! - kiáltottam a karját csapkodva.

- Nem, nem foglak. Jó éjszakát! - mondta teljesen kimért hangon.

- Te nem vagy normális - sütöttem le a szemem.

- Tudom... - suttogta a fülembe amitől teljesen kirázott a hideg.
 



Szerkesztve AitanaCloudwood által @ 2018. 04. 11. 19:51:32


MeowyQueen2018. 04. 11. 18:39:57#35442
Karakter: Koike Shiro (kitalált)
Megjegyzés: Cora-hoz


Megfogta a kezemet és elmentünk vásárolni.Picit zavarba jöttem,de nem bántam.Több órán keresztül nem néztem mást csak a lányt.Nem érdekelt hová ráncigál én akkor is csak őt néztem.Nem tudtam mi ütött belém nem szoktam soha ezt csinálni.Végül pár óra múlva hazaértünk és lepakoltunk.Cora nekiállt főzni én meg őt bámultam megint.Csak úgy bámultam őt miközben főzött.Hirtelen elkapott a szomjúság.Mostmár egyre gyakrabban van ez.Mielőtt Cora bármit is reagált volna a kezemet a szám elé tettem és befutottam a fürdőszobába és magamra zártam az ajtót.Levegő után kapkodtam és levetettem a pulóveremet.Félmeztelenül ültem a fürdőbe és égő vérszomjal küzdöttem.Cora kopogott,de én ráordítottam,hogy hadjon békén.Minden tök csendes lett.Cora is elhallgatott és én is.Beesteledett.Cora már rég aludt én meg kimerészkedtem a fürdőböl.Láttam,hogy alszik ezért kinyitottam az ablakot és kiugrottam.Futottam ki a városból be az erdőbe.Visszamentem az elhagyatott házhoz és bementem.berúgtam az ajtót és körbenéztem.Minden ütött-kopott volt.Csodálkoztam,hogy ez a ház már nem dőlt össze.Megvizsgáltam minden részletet ami a házban volt.Ez volt az otthonom.DE csak volt.Már nem tartozom ide és sehol máshova.Utáltam a szüleimet és magamat is.De nem akartam már ezen rágódni ezért elhagytam a házat és kerestem egy másikat.Találtam egyet jó mélyen az erdőben.Ott megszálltam és elaludtam.


AitanaCloudwood2018. 04. 08. 21:18:26#35437
Karakter: Cora
Megjegyzés: MeowyQueen-nek (Shiro)


Reggel felkeltem és az ágyra néztem, ahol Shiro aludt. Sajnáltam amiatt, hogy miattam sebesült meg, de másképpen nem tudtam volna kideríteni, hogy ki is ő valójában. Azt hittem, hogy azért követ, hogy valami rossz dolgot csináljon, de közben kiderült, csak aggódott amiatt, hogy rossz ember vagyok. Ekkor megenyhült az arckifejezésem és egy enyhe mosoly húzódott a számra. Hirtelen Shiro elkezdett mocorogni az ágyon és abba hagytam a vigyorgást, megijedtem, hogy észreveszi ahogy vigyorgok miközben őt bámulom. Miután teljesen elvörösödve elmentem reggelit készíteni észrevettem, hogy Shiro az egyik széken ülve a könyökét az asztalra téve vele a fejét támasztva engem bámul. Annyira megijedtem tőle ahogy hirtelen oda került, hogy egyet hátralépve egy halk sikítást engedtem ki a torkomon. Shiro nevetve az asztalra hajtotta a fejét, majd felemelte. Nem tudtam mit kezdeni a helyzettel ezért vissza tértem a reggeli készítéséhez. Egy kis idő múlva leraktam Shiro elé az ételt és én is leültem enni. Jóízűen evett. Jó érzés volt, hogy ízlett neki a fősztöm. Miután befejeztük az evést elmosogattam és megkérdeztem, hogy jobban van e már a sebe. Azt mondta, hogy hála nekem már igen. Ekkor elvörösödve elfordítottam a fejem. Nem bírtam a szemébe nézni, egyszerűen nem ment. Felállt a székről és kérdőn az arcom elé hajolt.
- Minden oké? - kérdezte teljesen jogosan.

- Ő.. izé.. igen.. azt hiszem... - dadogtam teljesen érthetetlenül.

- Akkor jó... - és elhallgatott.

Cora elfordult és keresgélt a ruhái közül, majd beszaladt a fürdőbe és becsukta maga mögött az ajtót. Hevesen vert a szíve. Nem tudta miért. Miután végzet kijött a fürdőből és Shirora pillantott.
- Elmegyünk vásárolni.
- Oké. De mit veszünk?
- Ruhát vagy ékszert. Esetleg ha bármire különösen szükséged van akkor azt.
- És miután vásárolgattunk mit csinálunk?
- Én úgy gondoltam, hogy edzhetnénk. Úgyis régen hívtam már az állataimat szóval biztos nem árt nekik is a mozgás. Ja és majd ma fog lejárni a szoba foglalásom szóval este már a szabad ég alatt alszunk.
- Oké. Amúgy milyen állataid vannak?
- Egy sólymom meg egy fekete farkasom van. Ennyi.
- Az menő.
- Kössz.



Szerkesztve AitanaCloudwood által @ 2018. 04. 09. 17:14:53


MeowyQueen2018. 04. 08. 20:41:01#35436
Karakter: Koike Shiro (kitalált)
Megjegyzés: Cora-hoz


 Megálltam egy elhagyatott utcarészen és a sebemet szorítottam.De rájöttem,hogy minek és ezért el is engedtem.A seb begyógyult,de hirtelen szomjúság kapott el.Észrevettem,hogy már legalább 100 éve nem ittam egy csepp vért sem amióta vámpír lettem. Az ajkamba haraptam éles fogammal,majd kibugyogott belőle egy kis vér.Azt ízlelgettem egy darabig szemeim vörösen égtek ,majd verejtékezve elestem.Nagyából feltápászkodtam és nekidőltem a falhoz.-Ne akard megtudni mivagyok igazából...Cora.-mondtam már majdnem nyöszörögve.Hirtelen elsötétült előttem minden és eldöntöttem a fejemet.Elaludtam.Ilyenkor a vámpírok általában alszanak így nem csoda,hogy hulla fáradt voltam.6 óra múlva felkeltem és megdörzsöltem szemeimet.Megláttam egy tükröt és belenéztem.Már nem voltak  vérvörösek a szemeim ez megnyugtatott.Valahogy tudtam,hogy holvagyok és kinél tartózkodtam.Egy fél perc múlva azaz ilettő benyitott a szobába rengeteg zsákkal a kezében.-Cora?-kérdeztem meglepődve-Igen,miért kire számítottál?-szólt hozzám gúnyosan.Lerakta a zsákokat és elkezdett belőlük kipakolni.Volt benne zöldség,gyümölcs,kenyér,gyógynövények,sajtok,sok mágiával teli üveg,tojások és egypár új ruha.-Gondolom jó sok ideig válogattad ezeket..-szóltam be neki.Láttam az arcán,hogy elpirult és mérges egyszerre.Nem szólt semmit csak nagyot nyelt.Elővett egy fokhagymát és kettévágta.Miután ez megvolt a tojást elkezdte felverni.Miközben verte megkérdezte:-Hogy van a sebed? Bocsi,hogy megkellett,hogy lőjelek,de nem volt más választásom...-mondta szégyenlősen-Hát hála neked mostmár jobban..-jöttem zavarba.Néztem őt ahogyan veri a tojásokat.Éreztem,ahogyan a szíve gyorsabban ver az átlagosnál.Nem akartam felkelni inkább visszafeküdtem aludni.Nem akartam gyanut kelteni benne,mert ha rájön,hogy túl gyorsan gyógyulok egyből rájön mi is vagyok.Így kénytelen voltam feküdni.A gondolataim azokon a perceken jártak amikor megmentett.Igaz semmire sem emlékszem,de nem is akartam megkérdezni.Csöndben voltunk mindketten,csak a tojás sercegését lehetett hallani.Pár perc múlva elkészült a vacsora.Cora felállt és tálcán hozta nekem az ételt.-Ne hidd,hogy elkényesztetlek!Ez csak EGY alkalom!-mondta kiemelve az "egy" szót.Cora leült a kis asztalhoz én pedig az ágyban ettem.Csak némán ültünk és nem szóltunk egymáshoz.Amint Cora befejezte énis abbahagytam.A lány elmosogatott mindent,majd felöltözött pizsomába.Persze nem előttem hanem a fürdőszobában.Miután végzett így szólt:-Még pár napig itt kell,hogy boldogits engem..én a kanapén fogok aludni,mert te sérült vagy,de ne szokj hozzá!Ha meggyógyultál akkor mindenki megy a saját dolgára.VILÁGOS?-mondta szemtelenül.Bolintottam a fejemmel,majd eljátszottam,hogy elalszok.Cora is elment aludni és egy félóra múlva már mélyen aludt is.Én nem tudtam aludni csak a plafont bámultam.Elképzeltem Corát ahogyan szerencsétlenkedik egy kötélen egy vízesés fölött és aztán síkitozik,hogy mentsem meg.Magamban elszórakoztam ezen és a lányra néztem.Mélyen alussza álmát és jól betakarózott.Elfordultam a fal felé és tovább gondolkodtam.Már hajnalodott és már aludtam mint a tej.Nem akartam felkelni,úgyterveztem sokáig fogok aludni annak ellenére,hogy Cora itt van.

Szerkesztve MeowyQueen által @ 2018. 04. 08. 20:54:51


AitanaCloudwood2018. 04. 08. 19:37:29#35435
Karakter: Cora
Megjegyzés: MeowyQueen-nek (Shiro)


Ahogy felkeltem kidugtam az ablakon a fejem és bele szippantottam a levegőbe. A reggeli friss levegő és a virágok illata csapta meg az orrom. Kellemes érzés volt a napsütésbe kinézni az ablakon. Egy ideig bámultam kifele az ablakon, majd amikor eszembe jutott, hogy felkellene öltözni abba hagytam a bambulást. Gyorsan felrángattam magamra a ruhákat és kiléptem az ajtómon, majd a vendéglőből. Hirtelen olyan érzésem lett mintha figyelnének. Körbe néztem de nem láttam senkit. Gondoltam csak képzelődök. Tovább indultam de nem hagyott nyugodni, hogy mi van ha követnek engem. Újra körbe néztem de most észre vettem egy árnyat ami gyorsan elsuhan egy ház tetején. Gondoltam ő figyelt és követett engem így hát felmásztam a legközelebbi ház tetejére és körbenéztem a tetején. Nem láttam se az árnyat se senki mást. Egy picit vártam hátha látom megint de semmi. Mivel már nem volt kedvem lejönni a ház tetejéről úgy döntöttem, hogy itt fen a házak tetején cikázva nézek jobban körül a városban. Gyorsan cikáztam a házak tetején, amikor hallottam hogy egy cserép az egyik ház tetejéről leesik kb. úgy 5-10 méterre mögöttem. Hátra néztem, hogy megnézem mi lehet az és újra láttam a sötét árnyat. Most viszont nem hagytam, hogy szem elől veszítsem így elkezdtem követni. Nagyon gyors volt. Alig bírtam tartani vele a lépést. Úgy döntöttem, hogy egy kicsit csalok és bevetem az íjam. A kezembe vettem az íjam és egy nyílvesszőt. Célozni kezdtem.... és... lőttem. A nyílvessző beleszúródott a köpenyébe majd a ház tetejébe. - Itt az esélyem - gondoltam. Majd gyorsabbra vettem lépteim és oda mentem a köpenyét rángató személyhez. Először kérdőn néztem rá, majd leszedtem a csuklyát a fejéről. Befejezte a köpenyének rángatását, majd meglepetten fordult hátra, tekintetét a válla fölött az enyémbe szegezte. Én meg csak érdeklődve és meglepődve néztem a fiatal férfit aki még mindig rám meredve állt. Hirtelen megszólalt:
- Öm... cső

- Hello... Csak egy kérdés. Te meg ki a fene vagy és miért követtél?

- Hát ez egy eléggé hosszú történet...

- Van időm bőven. Gyerünk mondjad csak rajta addig úgy se szabadulsz.

- Ó anyám... kellett nekem téged követnem...

- Na mondjad.

- Jó-Jó mondom. Na szóval. Azért kezdtelek elkövetni, mert furcsa szagot éreztem és azt hittem, hogy rossz szándékkal vagy itt.

- Aha... Akkor jó, egyébként még mindig nem tudom, hogy mi a neved.

- Shiro... na és mi a "hölgy neve"?

- Cora.

- Szép név - gondolkodott el Shiro.

- Kösz. A tied meg... menő? - kérdeztem szerintem saját magamtól.

- Ez most kérdés vagy válasz?

- Én magam se tudom. Na mindegy. Te amúgy milyen fajba tartozol?

Shiro egy picit hallgatott. Nem tudta mit válaszoljon. Elfordult és nézett maga elé.

- Most mennem kell... Majd valamikor máskor találkozunk... - és ezzel a lendülettel kirántotta a nyílvesszőt a köpenyéből és leugrott a házról.
Utána néztem, de már sehol se volt. Értetlenül néztem magam elé és ez előzőket emésztettem. Nem értettem, hogy miért volt olyan szomorú, nem értettem, hogy miért ment el ilyen hirtelen, semmit sem értettem.



Szerkesztve AitanaCloudwood által @ 2018. 04. 08. 19:42:25


<<1.oldal>> 2. 3. 4.

© Copyright 2009-2018. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).