Amikor bekapcsol a világ, elõször az az állott, dohos szag üti meg az orrom. Morogva hunyom le a szemem, a fejem hasogat, a szám rossz ízû és taplóra száradt. Másnapos vagyok, de olyan istenigazából. Kávét akarok és valami ehetõ kaját, mielõtt kilyukad a gyomrom.

Felülök, lustán hátradobva a hajam, és körülnézek. Egy majdnem üres lakás, itt-ott emberek egymás hegyén-hátán. Áporodott cigiszag, alkoholbûz, részeg fiúk-lányok, néhol hajcsomókat látok. Szóval valakinek felborotválták a fejét… megvakarom az állam, serceg a borosta az ujjaim alatt. Felnyomom magam a nyikorgó kanapéról, átlépve a földön hentergõ félmeztelen csajokat és kulturáltan, tekintettel a szegény másnapos bandán, olyan istenigazából bebaszom magam után az ajtót. Zabálok valamit, letusolok és összekapom magam,

XxX

Hazafelé menet megálltam egy gyorskajáldásnál és betankoltam egy vadállatnak való adagot, majd otthon egy alsógatyában flangálva eszek. Nem nagy, de mondhatni, hogy az enyém, span a fõbérlõ és pár szívességért cserébe eltekint a lakbértõl. Saját, ha más nem, arra pont elég, hogy ne a fejemre csöpögjön az esõ. Jóllakva nyúlok el a kanapén, kiroppantva a gerincem, a bõröm feszesen simul az izmaimra, a bicepszemen belüktetnek az erek. Mennyei… lenne ötletem hogy feldobni a helyzetet, de ez most így jó.

XxX

Este most nem dolgozok, direkt dobtam egy üzenetet a „fõnöknek”, de válaszolt, hogy most más van beosztva, nekem csak jó. A szokásos helyen a szokásos idõben úgyis buli van, ha esetleg unatkoznák, de pont elég fáradt vagyok ahhoz, hogy ne izgasson. Viszont éjfél után megunom az ismerõsök betépett morgását, egyszerûen otthagyom õket a francba, nem izgat, mennek az agyamra. Ennyi zsibbasztás után szükségem van egy italra, de most kivételesen tényleg csak némi kellemes tompítás miatt. Ha holnap melózok, nem akarom hányingerrel végighordani két lábon a másnapot. A pénz meg kell, valamibõl inni is kell.

Betérek az egyik kocsmába. Nem pub, nem bár, ez egy lepukkant, bagós, vágni lehet a füstöt és a pult undorítóan tapad a kosztól. Leszarom, intek, hogy töltsön nekem egy töményet, de amikor a harmadik részeg tramplit hajtom el magamtól, sóhajtva támasztom meg a fejem. Ehhez még nem ittam eleget, ennyire még én se adom le az igényeim, pedig a lyuk az lyuk. Van ízlésem, gusztusom, és az nem ilyen szétbuggyanó záptojás, mint amik itt nyüzsögnek. A tegnapi bulin a ropogósakból kellett volna vadászni egyet… lehúzom a vodkám és intek, hogy hagyja csak itt az egész üveget, pár a harmadik kör után elgondolkodok megtapintva a kabátom zsebét, hogy vajon mibõl fogom kifizetni… na basszameg.

Utálom ezt. Ez az egész így kibaszott értelmetlen, hogy az ember még be se tud rúgni, amikor úgy istenigazából jól esne neki, ez a lepukkant, szar csóróság… de dílernek azért nem mennék el, az más szarság. Igaz, hogy fülig ülök a szarban, több szempontból is, de a számat nem tátom ki önszántamból.

Az üveg nagy része már üres, a nyelvem kellemesen bizsereg, de nem akaródzik felállni.

Egy seggfej részeg punk belém köt, a hajam buzerálja, pedig nagyon utálom, de nem szólok rá. Se amikor meglök, hogy kiborul a piám, vérszemet kapok, és lassan felállok a székrõl. Ülve nem látszik, de a fejem a két méter alját simogatja, két fejjel a kis szaros fölé magasodva villannak fel a szemeim.

Elmarkolva vágom a fejét a pultba, és a szíjánál meg a nyakánál fogva toloncolom elõre, barátian kitessékelve az ablakon keresztül. Elõfordul, na, kicsit jobban noszogattam, mint kellett volna. Szarom

le, legalább a lelkemnek jót tett, jól fogok aludni. Egy darabig tûröm, de nálam szûkek a határok. Ennyi paraszt egy helyen, megiszom ezt az üveget, aztán leszarom, elmegyek a gyökerek elõl. Undorodó morgással söpröm le a kiöntött vodkát a pultról és újratöltöm a kétségesen tiszta poharat, de a kezemre és a körömágyamba száradt vér undorítóan büdös. Hogy lehet egy embernek ennyire büdös a vére…

Oda se figyelek, csak regisztrálom, hogy valami spiné mellém ül, egy kicsit se izgat, oda se fordítok. de ami a pacsuli és a penetráns test- és izzadtságbûz keveredik, rémes, a végén visszajön a vodka, pedig az igazán lent maradhatna. Már a fejembe szállt az üveg, de már csak egy adag van az aljában, az még lecsúszik, halál a májra.

Valami erõszakosan ütögeti meg a vállam, csak torokból mordulok fel, összébb húzva a szemöldököm. Nem biztos, hogy jó ötlet most provokálni… Csak a szemem fordítom felé, de a fejemmel azért nem. Annyit nem ér.

- Mit akarsz? – köpöm fel. Ezt még megiszom békével és takarodok haza a picsába. Éhes vagyok, és mindenki kinyalhatja a seggem, és még kérnem se kell.

- Téged.

- Mi a szarnak? – húzom le az utolsó poharat és elégedetten élvezem, hogy a fejem lassan letompul. Végül is, jó nap volt ez is, most húzok a faszba aludni.

- Megmentelek. Most megyünk, gyere – kaparászik a bõrkabátom ujján és megtép… ne, én pedig felvont szemöldökkel nézem a kis szaros pattogását, ahogy a vaságyastól negyven kiló erõlködését, hogy én megmoccanjak. Lustán pislogok egyet, odafordulva, de meg se érzem a ficánkolását. Zihálva fujtat és kisöpri a tincseit az arcából. Lustán könyökölök a pultra, hátradõlve, mindenféle megerõltetés nélkül mérem végig. Pofás. De a ruhája egyáltalán nem ebbe a közegbe való, ki a rák ez?

- Azt mondtam, gyere!

- Ki a fasz vagy te? – húzom fel a sebes szemöldököm – És mit akarsz, nyuszika? Nincs kedvem dugni, pedig pofás kölyök vagy – paskolom meg az arcát, és ellépnék mellette. – Majd legközelebb.

Látom, hogy mogorván harap az ajkára, de hátra sem fordulva dobom ki a kabátom nyakán át a tincseim.

- Van egy ajánlatom a számodra.

- Leszarom.

- Egy húszast kapsz, ha befogod a szád és meghallgatsz – megállok, de épp csak megrezzen a fejem, felé biccentve, hogy jobban halljak. Megrántom a vállam és elõveszek egy szál cigit a belsõ zsebemben tartott cigitartóból, és felpöccintem a tüzet. A pénz tényleg nála van, végül is…

- Akkor fizess, és kapsz öt percet – lépek közelebb hozzá, az arcába fájva a füstöt és kikapva a pénzt két ujjal az ujjai közül lépek el. A maradék füstöt az orromon át fújom ki. Öt perc, én tartom a szavam.

Elgondolkodva slukkolok egy mélyet. Mit akar ez a kis szaros, hogy megéri öt percem egy húszasát? Bár végül is, nem mondtam, hogy belemegyek… csak azt, hogy a pénzéért cserébe van öt perce, én pedig csak meghallgatom.