Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

Yaoi Hungary

További linkek...


Szerepjáték
(Fantasy)

oosakinana2012. 07. 16. 21:20:31#22232
Karakter: Rómeó Horhe
Megjegyzés: (Kicsikémnek)


Ma is csak kergetem az embereket. Miért kell neik szaladni állandóan, amikor csak annyi, hogy megállnak én meg szépen végzek velük. mindig kifárasztanak előtte, pedig annyira fáradt vagyok. végül nagy nehezen elkapom és csak úgy száguldanak a szirmok a levegőben. nem is nézem, hogy merre szállnak, scak szálljanak és találják el áldozatukat, ahogy én azt szeretném.
Érzem, ahogy hogy miközben én üldöztem valakit engem valaki követett, de nem foglalkoztam vele, hiszen a célomra kellett koncentrálnom és nem lehet elmaradás semmilyen téren.
Nézem, ahogyan kileheli magából az utolsó szusszt az emberke, amikor egy állat ugrik el mellettem. nem hallok tisztán minden hangot, mert a fülesemet otthonhagytam, de mikor hátra nézek, akkor látom meg, hogy egy másik fickó akart megtámadni, akit letámadott és a lábát marja, akinek erős fájdalmai vannak.
egyből veszem a szirmaimat és megölöm a fickót, de az egyik szirmom olyan szögben megy, hogy eléri azt a kutya szerű lényt is, aki erre felnyüszítva ugrik hátra és morogva fordul felém kisit bicegve. hát komolyan én vagyok a hibás, hogy mgesértült. kérte a fene, hogy segítsen nekem.
Rám néz, de rajtam semmit nem láthat csak a ridegségemet, meg esetleg egy két vért, ami az áltozatokból született meg. elkezd felém szimatolni, amire készenlétbe állok, hogy ha kell akkor tudjak egyből támadni és megölni a szirmaimmal bár ahogy elnézem nem biztos, hogy szükség lesz rá, hiszen megvédett vagy mi a nyavaja.
Letelepszik a lábamhoz, mire kicsit megnyugszok és a védekezőállásomból is engedek. Végül úgy döntök kiderítek rőla egy két dolgot, ezért leguggolok hozzá.
- Hát te meg miféle fenevad vagy? – simítom meg a szőrét, ami annyira jó sejmes éy puha. kellemes tapintása van mit ne mondjak. Simogatom, de közben figyelem, hátha valamit meg tudok róla így a külseje alapján, mert egyáltalán nem rémlik, hogy valahonnan ismerném vagy akár mi.
Mikor eszembe ötlik, hogy megkéne nézni nemét a hasát kezdem el simogatni, ami nagyon jól esik neki, mert látom lehunyja szemeit. kezeimet hátsó lábához teszem, de semmi reakciót nem hallok, ezért tovább keresgélek. De amikor már éppen megtudnám nézni, fogja magát és felállva biceg arrább.
- Milyen kis szégyellős… - állapítom meg olyan semgelegesen, ahogy csak tudom, majd állok felfele, hogy hazamenjek végre pihenni, mert kifutottam ma magam és még szagom is van.
Ám a kicsike nem akar engedni. nyüszítve simul hozzám, miközben a kezemet is nyalogatja, hogy vegyem fel. Amikor a farkát is kezdi nekem csóválni akkor döntök úgy tényleg felveszem. ekkor nézem meg ágyékát és igen tapasztalnom kell, hogy fiú. helyes kis jószág. A szemébe nézve kezd el kicsit vicsorítani rám. gondolom morog is, de azt nem hallom.  
Őt figyelem, eléggé mérgesen meg tisztelettudóan, amire lelapítja füleit és már megint kezemet kezdi elnyalogatni, meg mindenhol ahol csak ér. bár a farkamat nyalogatná mostígy valaki.
- Helyes vagy. – leteszem a földre, majd otthagyva szállok be a kocsiba és irány haza. Nem vagyok egy állatbarát fajta... bár ez a példány nagyon szép volt, sőt mi több gyönyörű, ám nincs nekem arra időm, hogy eltartsak még egy állatot magamon kívül.
Amikor hazaérek beállok a tulsoló alá és alaposan rendbe szedem magam. hajat mosok és lecsutakolom magamról a vért, hogy ne legyen rajtam, mert az nagyon irritál, majd nem foglalkozva többet a mai nappal lefekszek aludni, hogy kipihenjem magam alaposan, vagyis amennyire kitudom magam pihenni.
Ám amikor megpróbálnék lefeküdni nem tudok aludni. Régen voltam akár kivel is, hogy tudjak most aludni. Kanos vagyok és le kell csillapítanom magamat nem is kicsit. Felöltözök, majd kicsörtetek a kocsimhoz és a legkedvesebb lebujomba hajtok, ahol mindig akad számomra egy megdugni vágyó ügyfél, akin kiélhetem magam, még akkor is ha olykor lila foltok vannak rajta....
Be is megyek, majd Odamegyek a főnökhöz, aki beirányít az egyik szobába, hogy ott várjak, mert oda fogja megküldeni nekem azt az illetőt, akit örömömre szét dughatok, akár egész éjszaka csak fizessem meg rendesen. Ám egy köteg pénzt nyomok az orra alá azzal a szöveggel, hogy ez csak az előleg, amire megnyugszik és ezuttal örömmel enged be a szobába és küldi nekem a legjobb emberét.
Nem sokára meg is érkezik egy kurva, aki tánccal kezd, amit csak figyelek, bár leginkább ez elaltat, amikor rászólok, hogy csináljon is valamit, akkor kezdi el a testemet simogatni, miközben buján néz rám, de ezzel engem nem lehet begerjeszteni. Mikor végre a nadrágomat kezdené el leszedni olyan dolog történik, amire eddig még nem volt precedens.... Egy másik ember jön és kiturja a csajt az ölemből. Ajkaimat veszi birtokba... Hmmm. Ilyen se volt még, hogy valaki értem harcolt volna, bár amilyen jó csávó vagyok ez nem kellenne, hogy meglepjen. A csaj reklamál és próbálnék szólni neki, hogy fogja be, de nem hagy a kicsike, mert egy pillanatra sem válik el ajkaimtól. Folyamatosan falja és dörgölőzik hozzám... Hát rendben legyen nézzük mit tudsz.
Kezeim hamar megtalálják a fenekét, amire egyből tevékenykedni kezd. Elkezd csókolgatni lejjebb, majd ingemet is fogával húzz le, ami nagyon tetszik. Nála sokkal jobban tetszik, amit csinál, mint a kis kurvánál volt. El is felejtkezek magamról, de nemérdekel, most csak élvezni akarok egy nagyot jót és tuti, hogy vele fogok is.
Nincs kedvem tovább játszadozni. meg fogom a láncát, majd lenyomom ágyékomhoz, hogy végre ott foglalatoskodjon, mert már nagyon kezdek szét durranni. Fel simítja a hasamről a felsőt, mire nyelvét kinyútjva nyal végig hasamon engem az őrületbe kergetve, mert a farkamat kéne nyalnia nem pedig a hasamat.... Miközben viszont érzem, hogy szedi le rólam a nadrágot kicsit enyhül mérgem.... Ahogy a szájába csúsztatja a farkamat picit és eléggé halkan felsóhajtok... Mintha tudná, hogy mit akarok vagy éppen, hogyan kéne engem kezelni...
A kis dög még arra is evszi a bátorságot, hogy a láncát farkam köré csavarva szorítsa meg és olyan vákummal szívja meg a farkamat, hogy ne tudjak csendben maradni.... Az elmúlt nem jó pár évben soha senki nem tudta elérni, hogy nyögést csaljon ki belőlem, de ez a kis kölyök, csak jön és olyat csinál, amivel.... Grrrrrr. Menten el is élveznék.
Tincsei közé simítok, hogy kicsit diktáljam neki a tempót, de..... mi a fene... ugyan olyan a tapintása, mint annak a bunának... Mi a francos karika folyik itt? Ki ez a srác?
Ám nem tudok ezzel foglalkozni, mert erre olyan temóba kezd, hogy komolyan mondom ha így folytatja tovább hamarabb fogok elsülni, mint eddig akár kinél..... És milyen igazam volt. Egy nyögéssel hagyom, hogy az orgazmus végig járja a testemet és ő pedig lenyeljeélvezem minden egyes cseppjét... Megérdemli.. megdolgozott érte..
Érzem, hogy még folytatni szeretné. ám én másra vágyok, még pedig az ő kis szűk segglyukára... láncánál fogva húzom fel, leszedem róla a nadrágot, de közben a nyakánál szorosan tartom az övet, miközben kazambe kapaszkodik. Ujjaimmal viszont nem igazán akarok neki sok időt adni, mert egyből beledugom, amire megremeg... nocsak nocsakélvezi, vagy ez más fajta remegés akart lenni?
Nem kell sokáig tágítanom, mert hamar megfogja farkamat és szépen magába vezeti. Helyes veszi a célzásokat ezt már szeretem, ha így folytatja tovább, akkor lehet meg is fogom tartani örökre kisházi állatnak otthon magamnak.
Ahogy végig nézek rajta, hogy nincs ekkora mérethez hozzá szokva vagy csak tégen volt pasival fogalmam nincs, de most nem is érek rá foglalkozni vele.
- Ahh… - nyögi, mielőtt megfogva fenekénél kezdem el mozgatni magamat, mert elég türelmetlen alkat vagyok. Akarom a kielégüllést mindennél jobban. Egy kis időnek kell csak eltelnie, hogy végre magától mozogjon és ne nekem kelljen mozgatnom... De legalább jól csinálja.
sóhajtozva kezd végig nyalni rajtam, miközben fülemnél megállva harap bele... Teljesen hozzám simul, mire megelégelem ezt a pózt.
mordítok az álláson és végig fektetem a kanapén, miközben felé magasodok, de nem csúszok ki belőle egyszer sem. Leszorítom lácait, majd csípőjét felemelve kezdek gyorsan, keményen dolgozni benne. A szemét figyelem közben, amik eléggé kábának tűnnek.... A kazemhet fordítja arcát és lehunyt szemekkel élvezkedik végre ő is és nem a farakam nagyságától való fájdalomra összepontosít.
Nem kell hozzám sokat várni... hamar elér megint az orgazmus és érzem, hogy őt is végig futja ez az érzés, de egy hangja nincs, ami még jobban tetszik, bár meghallgattam volna, milyen orgazmus közben édes hangja....
De most másról kell beszélnem vele.... kicsúszok belőle, majd mellé telepedve markolok rá a lábára, amit minden bizonnyal én adtam neki még a rózsáimmal... Erre a szorításomra, megint megremeg, de érzem, hogy nem örömében.
- Menj ki! – mondmo komolyan a kurvának, aki mindent végig nézve saját magát ujjazta meg.... még szerencse, hogy mást nem volt kéznél neki.
Mikor végre magunkra hagy, akkor nézek megint a kis dögre, aki véleményem szerint nem kicsit át vert.
- Még is ki vagy te? – nézek rá elég komolyan.
- Jelen pillanat az akit szét hajszoltál pár perccel ezelőtt. mondja mosolyogva. most komolyan azt hiszi magáról, hogy leleményes?
- Azt nem kérdezem, hogy mi vagy, mert már rájöttem, hogy te vagy az a sakál, aki segített kivédeni egy támadt, de nem értem, hogy minek és hogy még is minek követsz? – jön ki belőlem, ami kicsit furcsa, mert összesen ennyit szoktam beszélni az emberekkel egy beszélgetés alatt. Furcsa nekem ez a srác és nagyon gyanús.
- Mert a tiéd vagyok hozzád tartozok. – jelenti ki és most már ő is felül hozzám, bár látszik, hogy nehezére esik a mozgás.
- Ezt még is hogy érted? – nézek rá még mindig fagyott arccal.
- Ahogy mondtam. hozzád tartozok.
- Emlékeznék rá, ha megkértem volna valakit is, hogy legyen mellettem. – mondom egyszeűen, majd felállok és felhúzom a nadrágomat.
- Ne hagyj itt. – mondja, majd a kezemet is megfogja. Először a kezére nézek, majd ráés próbálok olvasni gondolataiba, ami soha nem ment és ez most sincs más képpen. hasonlóan emmit mondó tekintettel néz rám, ahogy én szoktam nézni senkire, nehogy bármit leolvassanak az arcomról.
- Egy nagyon jó okot mondj, miért ne hagyjalak itt. – mondom egyből, mire kicsit elfordítja a fejét és nagyot sóhajt.
- Mert az apád sem akarná, hogy elengedj. – amint ezt kimondja, szinte neki támadva birítom fel a kanapét és így a földön fekszünk, miközben kezeimmel a nyakát szorítom.
- Hogy mered a szádra venni? – kérdezem tőle sziszegve, de úgy, hogy akár ölni is képes lennék és ezt szerintem ő tudja a legjobban.
- Ha... nem hiszel nekem... Akkor engedj el és adok.... adok neked egy levelet... – mondja akadozva, mire kicsit engedek a szorításomtól.
- Hol van? – mászok le végül róla és állok fel.
- A birtokon elástam, mikor édesapád ide adta nekem, hogy majd szükséglet rá, hogy neked adjam oda. – magyarázza, amire nagyót sóhajtok.
- Öltözz és megyünk. – mondom egyszerűen, majd ott hagyom magára.
Kint egyból szélyes vigyorral jön hozzám a főnök.
- Nos remélem jól érezted magad. – egyből a negédes beszéd a kézdörzsölés. már várja a lóvét.
- Nem kapsz semmit. – erre teljesen meglepődik és ledermed.
- Még is miért? Hiszen a legjobb emberemet küldtem oda hozzád. – magyarázza, amire csak megállok.
Ő csak saját magát elégítette ki. Hozzám oly keveset ért és hagyta, hogy kitúrják a helyéről így kapsz semmit. jelentem ki egyszerűen, amire mérgesen csörtet el mellőlem és keresi a kurváját, akit szerintem alaposan el fog agyabugyálni.
Visszanézve keresem és várom a kis dögöt, hogy merre lehet, de nem látom, hogy jönne... várok még pápercet, amikor végre feltűnik és egy kapuszni van a fején.
- Nem szeretem ha megváratnak. – jegyzem meg.
- Bocsánat, csak feltartottak. – hajtja le a fejét, bocsánat kérően.
- Menjünk és mutasd nekem azt a levelet.
Kimegyünk, majd beszállunk a kocsiba és irány a birtok. Gondolom most örül, hogy nema fájós lábával kell utánam szaladnia, hanem viszem.
Nem beszélgetünk semmit az úton, csak haladok a birtokom felé, mert szeretném elolvasni a levelet, amit apám írt és neki adott oda nem nekem. Miért is mit képzelt rólam??? Most kicsit ki vagyok borulva az apámra az tuti.
Mikor megérkezünk kiszállok és megvárom, amíg ő is kiszáll.
- Na mutasd azt a levelet. – mondom neki.
Bólintva változik át sakállá, majd kezd el szglászni, végül elkezd kaparni és az orrával mutatja merre van, én meg kiveszem a gödörből.
- Csinálj, amit akarsz a házban, hiszen ha apám segédje voltál, akkor itt van a helyed. – magyarázom neki. – Lásd el a sebedet és pihenj, majd ha elolvastam meg mérlegeltem az olvasottakat, akkor megkereslek a házban. – jelentem ki neki.
Bevonulok a házba, majd leülök a dolgozó szobámban és kibontva a levelet kezdem el olvasni apám kézírását.
Leírja a levélben, hogy volt egy segítő társa, Charon, aki alakváltóés egy sakál alakját tudja felvenni. Hát igen erre már rájöttem magamtól is, meg hogy milyen jól lehet vele szexelni.... Leírja, hogy tudta mi lesz a vége.. hogy megfogják ölni. Ezért is írta ezt a levelet, hogy feltudjon arra készítem, hogy bánjak tisztelettel Sharonnal, mert ő mindig a segítségemre lesz. Leírja, hogy őt hány helyzetben mentette már meg és hogy mennyire szereti a kis állatot. A házban van egy rész, ahol csak ő lakott és meg kér még arra, hogy ne üldözzem el, akármennyire is haragszok meg dühös vagyok a világra. Látom ennyire tudja, hogy mi lett belőlem. Hát rendben..... Azt hiszem, hogy.....
Összehajtom a levelet, majd elteszem egy olyan helyre, ahol senki nem találja meg. Felállok, majd lesétálok a nappaliba, ahol meg is találom a kis sakált, ember alakban.
- Charon-nak hívnak? – kérdezem meg tőle.
- Igen. – bólint, de előtte még feláll az ülőhelyéről, hogy tiszteletet adjon nekem.
- Ülj le nyugodtan. – mondom neki, majd az ital pulthoz megyek és töltök egy kis whiskyt magamnak, majd a fotelemhez sétálok, leülök, miközben az italomat kortyolgatom. – Neked elmondta az apám, hogy mi van benne a levélben? – eléggé fagyott hanembe kérdezgetem.
- Nem. Csak annyit mondott, hogy ha úgy látom, akkor adjam neked oda. – egy kis szünet után viszont folytatja. – De mivel eddig kerestelek így csak most tudtam eljuttatni hozzád. – fejezi be, amire bólintok.
- Hol van a te részed a házban? – kérdezgetem.
- A balszárnyban laktam eddig édesapád kérésére, de mindig úgy kellett mászkálnom, hogy senki ne lásson, ezért sem tudod, hogy ki vagyok. – adja a kellő magyarázatot nekem.
- Akkor mostantól máshol lesz a helyed. – meglepődött szemekkel néz rám.
- Hol fogok most már aludni? – most ha nagyon szemét akarok lenni mondhatnám azt, hogy csináltatok neki egy kutyaházat és ott, de mivel apám megkért, hogy tiszteljem és legyek vele kedves, ezért.... Megfogadom amit mondott.
- Az én szobámban. – jelentem ki komolyan.


Szerkesztve oosakinana által @ 2012. 07. 18. 11:51:10


© Copyright 2009-2024. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).