- Jó reggelt- mondja, álmos hangon mire én felnevetek.

- Ezen már rég túl vagyunk. Már ott tartottam, hogy mit kérsz reggelire?- kérdezem, de nem bírom abbahagyni a nevetést.

- Nekem mindegy. Ami van. De egy kávét kérek szépen, mert a nélkül még egyenesen sem tudok menni-, jegyzi meg nevetve és felül az ágyban.

Bólintva veszem tudomásul kérését és az ágy szélére ülve nagyot nyújtózkodom, mire egy kéz siklik végig gerincemen. A bizsergetõ érzésre azonnal pirulva fordulok, hátra majd elmosolyodom. Lenyúlok az alsómért, amit felveszek és magamra kapom a felsõjét is ami leér egészen a térdemig.

Lesétálok, a konyhában én nekiállok frissítõ salátát készíteni miközben a kávé folyik lefelé. Nem sokkal késõbb hallom, ahogy belép a konyhába és sikeresen el is vágom az ujjamat.

- Rakd rendben. Én ezt befejezem-, mondja kurtán és nem értem mi történhetett az elmúlt negyed órában.

Eltûnök a fürdõben és egy sebtapaszt teszek, az ujjamra majd visszamegyek a konyhába. Már meg van terítve és Sachi csinált forró teát és rántottát is készített.

- Igazán nem kellett volna ezzel fáradnod!- mosolygom, majd leülök az asztalhoz. Halkan reggelizünk csak az evõeszközök csörgését lehet hallani. Az étkezés után csak ülünk egymással szemben és egyikünk sem mond semmit. Én töröm meg a csendet.

- Khm…- kezdek bele- öhm mi lenne, ha ide költöznél? Izé tudod elég nagy ez a ház kettõnknek is és én nagyon szívesen fõzök rád és jobban meg tudjuk, a másikat ismerni- mondom elpirulva mire gúnyos nevetést kapok válaszul.

- Kai olyan naiv vagy!- mondja nekem.

- E.. ezt, hogy érted?- nézek rá döbbenten. Mintha egy teljesen más ember lenne, mint aki eddig volt.

- Azt hitted, hogy lesz közöttünk valami? Csak egy jó parti voltál ennyi! Jó volt elvenni a szüzességed és megdugni, de ennyi- mondja és feláll az asztaltól. Én döbbenten nézek rá. Agyam még nem tudja felfogni a dolgokat és az ajtó csapódása zökkentett ki a dologból. Zokogva siettem az ajtóhoz és téptem azt fel, de hiába néztem körbe Sachit már sehol sem láttam.

Nem bírtam feldolgozni a dolgot. Annyira hiányzott pedig nem is ismerten, sõt a nevén kívül semmit nem tudtam róla. Próbáltam elfelejteni, de az, hogy nálam volt a felsõje még nehezebbé tette a dolgot mégsem voltam képes megválni tõle. A magányomat a fõzésbe és a sütésbe öltem. Az „alkotásaimat” pedig eladtam. Hetek alatt szép kis összeget halmoztam, amibõl elkezdtem felépíteni a saját üzletemet.

Fél év alatt népszerû és elismert lettem. Tehetõs és széles vevõkörre tettem szert és csak úgy özönlöttek a megrendelések. Ám mégsem voltam boldog úgy sem, hogy az álmom valóra vált. Éreztem, hogy hiányzik valami és tudtam is, hogy mi az, de próbáltam nem rá gondolni. Ám úgy tûnik, hogy a szívem nem így akarta. Ahogy a sorsom sem.

Alig akarja elengedni ajkaimat. Lihegve válunk el és ülõhelyzetbe tornázza magát. Érzem, ahogy férfiassága pont bejáratomhoz ér. Rámarkol a fenekemre és szorosan magához préseli a testemet. Erõsen beleharap a nyakamba miközben belém nyomul. Az egész bennem van, én pedig remegve kapaszkodom belé. Olyan feszítõ érzés, de mégis kellemes.

- Tényleg nagyon szûk vagy- mondja, és azt hiszem, mindjárt megütöm.

- Nhee.. mhon…mhondj…- a fenébe nem vagyok képes beszélni. Rátapad ajkaimra és csak ennyit mond.

- Ne félj, ez köztünk marad!

Hirtelen megemeli az ölében majd vissza. Érzem, ahogy mozog benne és egyre kábább leszek a forróságtól.

- Te is mozogj!- mondja nehézkesen, lihegve a nyakamba.

Szorosan nyakába kapaszkodom és megemelem a csípõmet. Nyakamba nyög és forró bizsergés fut végig a gerincemen. Valami mámorító érzés kerít hatalmába, ahogy egyre jobban nyögdécsel, mozgásomra bár azt hiszem, én hangosabban nyögök még nála is.

A kábulattól és a forróságtól, amiért szinte ordít a testem, hogy még még még. Mozgásom egyre hevesebbé válik, de levegõt nekem is kell vennem így egy pillanatnyi pihenõt tartok. Hallhatóan Sachinak ez nem tetszik, mert morog, egyet majd az ágyra dönt és vad mozgásával szinte az ágynemûbe préseli csöpp kis testemet.

Nem is tudom és nem is akarom visszafogni a hangomat. Hangosan nyögve adom Sachi tudatára, hogy mennyire élvezem, amit csinál. Ujjaimmal az ágynemûbe markolok, majd az orgazmus pillanatában végigkarmolom vad szeretõm hátát és pici fehér csillagokat látok a szemem elõtt villódzni. Tompán még érzékelem, ahogy forró magját belémereszti, de ezek után az álmok mezejére léptem.

Reggel úgy tûnik, én vagyok az, aki elsõnek ébred ugyanis Sachi még az ágyban fekszik pontosabban rajtam. Mikor felülök meg is bánom a dolgot ugyanis éles fájdalom hatol fenekembe.

- Ahhn- nyögök fel a szúrós érzésre ezzel felébresztve Sachit is- Nhh jó reggelt!- mosolygok rá tök vörös arccal- Ühm mit kérsz reggelire?- harapom be az ajkaimat.

Hosszú ideig nem mond semmit csak néz engem.

- Sachi- mosolyodom el- jó reggelt!- nyomok egy félénk puszit ajkaira- Az édes jó lesz?

- Elég, ha annyit tudsz Sachi - mondja, és a hátamra fordít - Szeretem, a szûk helyeket- mondja és megcsókol. Szó.. szóval szereti a szüzeket. Legalább az esete vagyok ezt jó tudni.

Hirtelen ismét egy ujjával szemezek, de nem is kell kérnie azonnal, teljesítem kérését és nyelvemmel körkörösen összenyálazom azt, amit ismét bejáratomhoz illeszt és tágítani kezd vele.

- Tényleg szûk vagy!- helyesel és szabad kezével péniszemet kezdi kényeztetni a legérzékenyebb helyen, a csúcsán.

- És ráadásul teljesen merev- mondja, ki szemérmetlenül mire elfordítom vörös arcomat és a kezemmel takarom el- Aranyos vagy, amikor zavarba jössz-, mondja.

Kihasználva a helyzetet a nyakamat kezdi kényeztetni.

Nem tudom, hogyan csinálja, de mintha csak tudná, testem még felfedezetlen erogén zónáit azokat halmozza el érintéseivel. A rózsaszín ködöt hirtelen második ujja becsúsztatása oszlatja el. Érzi, ahogy megfeszülök mire csak finom mozgásba kezd tágítani. Hogy feledtesse a feszítõ érzés ismét nyakam legérzékenyebb részét kóstolgatja, én pedig hálásan nyögdécselek neki.

Óvatos ollózó mozdulatokkal készít fel az aktusra. Nem sokkal késõbb mikor megszoktam végre az érzést kihúzza az ujjait és mélyen szemeimbe nézve lenyalja róla saját nedvemet. Képtelen vagyok elszakadni ettõl a képtõl, ahogy mohón élvezettel tisztítja meg ujját saját élvezetemtõl. Ezek után leveszi nadrágját és férfiasságát helyezi bejáratomhoz mire félve nyelek egyet. Ám váratlanul már csak azt érzem, ahogy fordul velem a világ egyet és máris ölében ülök pontosabban a merevedésén.

- Most te jössz-, suttogja a fülembe, mibe bele is harap-, Tégy azt, amit jónak látsz-, mondja mire kényelmesen visszadõl az ágyra és hamiskás fél mosollyal tekint rám.

Döbbenten mérlegelem a helyzetet azzal, hogy körbenézek, és rájövök, tehetetlen vagyok. Lehunyom a szemeimet és próbálok, valamit kiötleni mégis mit tehetnék, mikor érzem hogy az egész testemen bizsergetõ érzés agyamra telepszik és kinyitom kék íriszeimet. Sachi meglepetten néz, rám majd elmosolyodik és megsimogatja, az arcomat mire én lehajolok és szenvedélyesen megcsókolom. Csípõmet vágyának feszítem, erre csak jólesõen morran egyet. Kényelmesebben elhelyezkedve lemászok altestérõl és ajkaimmal a nyakát kezdem kényeztetni abból tanulva, amit õ csinált nekem.

Eleinte többször is végigfuttatom nyelvemet a puha, feszes bõrön és csak ezek után harapdálom finoman fogammal. Lejjebb haladva egész arcom paradicsom piros árnyalatot vesz, fel mikor meglátom a piercingeket az izgatóan dudorodó mellbimbókon. Végigsimítok rajta ujjammal és enyhén dörzsölni kezem.

- Ne..nem fáj?- kérdezem félve.

- Mmmm tökéletesen csinálod!- morogja.

Visszatérek elõzõ tevékenységemhez és egyre délfelé haladok. Ajkaimmal fényes nyálcsíkot hagyok mellkasán, hasfalán majd elérek legnagyobb félelmemhez. Kincséhez, ami merev áll és lüktet az egész. Eleinte csak kezemmel merem megérinteni majd felbátorodva Sachi sóhajaink és elfúló nyögésein egyre merészebben csinálom, végül az agyamat ellepõ vörös köd hatására ajkaim közé fogadom, és hevesen kényeztetni kezdem.

Teljesen kizárom, a külvilágot csak az ízét érzem, a forróságot a lüktetést. Akkor eszmélek fel mikor forró sperma lövell a számba én pedig készségesen nyelem le.

- Jó…. jól csináltam?- nézek, fel rá mire magához ránt, és szinte megerõszakolja nyelvével a számat.

Ahogy elestem a kanapén felém nyújtja a kezét, hogy felsegítsen, de kicsit erõsebben ránt meg így egyenesen a mellkasának ütközöm, mire õ készségesen fonja derekamra kezeit. Olyan szinten égni kezd az arcom, hogy sütni lehetne rajta.

- Szerbusz Kai. Az én nevem jobb, ha nem tudod. Még a végén valami bajod esne-, mondja nekem, de nem értem.

„Miért? Mi bajom lehetne azzal, hogy tudom a nevét? Nem értem”

Hirtelen egészen a nappali faláig nyom. Döbbenten nézek, rá mire perverz mosoly terül szét az arcán. Nekiesik ajkaival a nyakamnak én pedig elégedetten sóhajtozom a kényeztetésre. Basszus kezdenek furcsa irányt venni a dolgok. Érzem, ahogy ajkait fogai követik, és úgy harapdálja hófehér bõrömet, otthagyva piros nyomát mire én csak nyögésekkel vagyok képes válaszolni. Keze megtalálja az utat a pólóm alá és elkezdi morzsolgatni a mellbimbókat mire hangosan nyöszörögni, kezdek.

- Biztos, hogy várjunk vele?- kérdezi, de érzem hangján a türelmetlenséget.

- Nhh.. ne.. nem tudom!- dadogom neki. Fogalma sincs. Teljesen kétségbeesett vagyok. Velem még egyetlen pasi sem csinált ilyet.

- A tested akar engem!- mondja és kezei már a boxerem alatt vannak.

„Ez nagyon jó, hogy te tudod de…de én nem vagyok benne biztos”

Rámarkol a fenekemre és azt kezdi masszírozni miközben ajkai szüntelenül csak nyakam, kényeztetik. Pillanatok alatt lekerül rólam a póló, amit jó messzire hajít, majd kezével elkezdi bejáratomat masszírozni. A döbbenet és bizsergés vegyes keverékétõl felnyögök és érzem, ahogy testem egyre hevesebben remeg és összecsuklok, ha erõs testével nem tart meg.

- A..ahz á..áhgy!- sóhajtozom, kábán mire karjai közé vesz és kettesével szedve a lépcsõfokokat a szobámba visz. Kirúgja az ajtót és az ágyra dob. Forró ajkaival tapad, enyéimre miközben kezei szüntelenül simogatják forró testemet. Hamarosan a boxer is a pólót követi így már teljesen meztelenül fekszem alatta. Éhesen tekint rajtam végig és lehúzza magáról a felsõjét. Pirulva kapom el a tekintetemet testérõl mire csak kuncogva megfogja az államat és mélyen megcsókol.

Két kezével csípõmre fog és azonnal hasra perdít és felhúzza fenekemet.

- Milyen szép szín!- mondja és végigsimít a bejáratomon. Odabújik, hozzám miközben ujját a szájamhoz rakja, én pedig engedelmesen nyalogatom, körbe majd elveszi és bejáratomhoz illeszti és elkezdi lassan betolni. Én valami megmagyarázhatatlan érzés keverékétõl a párnába sikoltva ér az orgazmus pedig még csak egyetlen ujját tette belém mi lesz késõbb?

- Istenem milyen érzékeny vagy és hihetetlenül szûk!- ecseteli, mire kihúzza ujját és nedves forró dolgot érzek körözni. Lassan a vágy vörös ködén eljut agyamig, hogy nyelvével kényeztet ott hátul.

- Eh..ehhlég kéhrleeeek ne csihnááld!- kapkodom a levegõt, mint aki most futotta le a maratonit és nyöszörögve markolom az ágynemûmet. De nem áll meg folytatja testem kínzását én pedig egyre mélyebbre csúszva a vágyban kábán nyögdécselek neki és vonagló testtel könyörgöm neki a folytatásért.

- Ké..kérlek mondd el a neved! A..ahzt akarom nyögni!- fordulok hátra vágytól fátyolos szemeimmel.

Olyan kellemes az ölelése ki sem bújnék belõle. De hirtelen felkap és az ágyra dob. 

„Te jó édes istenem mit akar ez velem csinálni?” 

Fölém mászik, és haja kellemesen csiklandozza a bõrömet hát még, ahogy ráfúj a nyakamra. Testemen végigszalad a kellemes bizsergés, de idõm sincs felfogni mert máris újabb inger jön, ahogy nyelve hegyével kényeztetni a nyakamat felfelé a fülemhez. 

„Ha ezt még sokáig csinálja, el fogok menni anélkül, hogy hozzám érne” 

Beleharap, a fülembe én pedig képtelen vagyok visszatartani a nyögést majd azt egy újabb követik, mikor nyakamba is beleharap. Gonoszan vigyorog rám. 

„Kegyetlen egy alak, de rohadt jól csinálja, remélem, nem akarja abbahagyni ugyanis a..ahh”

Keze végigsiklik, a mellkasomon majd a nadrágomat csatolja ki. Egész arcom égni kezd zavaromban, de nem nyúl be a farmer alá. Döbbenetemre a nyakamat kényezteti forró ajkaival miközben keze már a fenekemet markolja és......megszerzi a kulcsot. 

Akárcsak egy ügyes párduc pattan le rólam, fogja minden cuccát és sietve távozik a szobából. Már csak az ajtócsapódást hallom. 

„Ó, hogy szakadna rá az a szentséges ménkû vagy akármi” 

Hosszú percekig csak fekszem, az ágyon majd nehézkesen felkelek és lemegyek bezárni. Ekkor egy cetlit fedezek fel a padlón. Gondolom ez a címe meg a telefonszáma. Idegesen gyûröm össze és zsebre vágom. 

„Nem érdekel! Csak egy idegen volt segítettem neki és kész” 

Próbáltam magamat gyõzködni, de az álmaim sajnos mást mutattak. 

Az elmúlt több mint egy hétben minden éjszaka vele álmodtam. Izgatóbbnál izgatóbb jelenetek, pozitúrák és nedvesítõ képzelgések. Eleinte próbáltam nem foglalkozni a kora reggeli merevedéssel, de úgy a harmadik nap körül már képtelen voltam mit kezdeni magammal és hát valljuk, be én sem vagyok fából.
Így lassan szokássommá vált, hogy minden reggel önkielégítéssel kezdek. Úgy éreztem kezdek lassan beleõrülni a dologba vagy csupán a testem játszik valami kegyetlen játékot velem. Próbáltam nem rá gondolni vagy elterelni a gondolataimat fõzéssel, de ezzel csak azt értem el, hogy 4 nap alatt tele lett a hûtöm. 

2 héttel a történtek után meguntam a dolgot. 

„Most végre lerendezem ezt a dolgot egyszer és mindenkorra” 

Az egyetem után elindultam a megadott címre. Mikor odaértem rá kellett döbbennem, hogy ez nem igazán egy lakás, hanem a munkahelye. Megállok a kocsma elõtt és türelmesen várok.
Órák után kicsit kezdtem már fázni és feladni a reményt is, hogy valaha kijön, egyáltalán de azt sem tudtam, hogy tényleg bent van-e. Felnéztem az égre majd nagy levegõt vettem és sóhajtottam egyet. Úgy éreztem magam, mint akit felültettek.
Elindultam hazafelé mikor hirtelen valaki megfogta a vállam. Gyorsan perdültem meg. Ott állt elõttem teljes életnagyságban, de nem mondott semmit.
- Khm…- kezdtem bele- izé… van kedved nálam vacsorázni?- bököm ki. 

„Mégis mi a fészkes fenét mûvelek nem ez volt a terv. Jól le kellett volna szidnom, amiért ekkora foltot hagyott a törékeny lelki világomban. Ezt tisztára olyan mintha felkínálnám neki a seggem” 

Vívódtam magamban és észre sem vettem, hogy már elindultunk. Nem sokat kellett gyalogolnunk és máris a lakásomon voltunk. Alig bírtam beletalálni abba az átkozott kulcslyukba. Még az isten is ver engem. Némán léptünk a sötét lakásba. Levetettük a havas kabátjainkat majd a konyhába kísértem. Kipakoltam minden kaját a hûtõbõl õ pedig hatalmas szemeket meresztett rám.
- Kellet a figyelemelterelés, hogy ne folyton rád gon…- beleharaptam az ajkaimba- a mikró a konyhában elmentem tusolni!- rohantam el tûzvörös arccal.

„Idióta, idióta, idióta majom. Nem hiszem, el ennyire nem lehetek szerencsétlen”

Inkább nem törõdtem a dologgal és beálltam a tus alá. Úgy 20 perccel késõbb léptem ki egy boxerben és egy nagyon nagy pólóban, ami leért a combom közepéig így nem lehetett tudni, hogy van-e rajtam alsó vagy sem. 

Lementem, de nem találtam a konyhában viszont szépen elmosogatott és elpakolt maga után. Csalódottan sóhajtottam mikor nem találtam és biztos voltam benne, hogy elment. Ekkor két kar ölelt át hátulról és mellkasához préselte.
- Engem keresel?- csiklandozta lehelete a fülemet.
- É..én csak…- kezdem el dadogni. Egy értelmes mondatot nem tudtam kinyögni.
- Tudod még nem ettem desszertet!- fordított maga felé és mielõtt megszólalhatta volna máris nekiesett az ajkaimnak.
- Nhh.. sze..szerintem ez nem egy jó ötlet még nem is ismerjük egymást!- hátráltam egyre inkább bár testem inkább sóvárgott érintése után- Mi..mi lenne, ha várnánk ezzel még! A..a nevem Kai!- hátrálok egyre inkább mikor a kanapé karfájában felbukva nagyot nyekkenek az ülõalkalmatosságon és pólóm egészen a nyakamig csúszik felfedve hófehér bõrömet. Ijedten kapok az anyag után és rántom le egészen combomig majd vegyes érzelmekkel telve tekintek az éhes szempárba.