Karakter: Akira Maeda (kitalált)
Megjegyzés: Melina McCullien-nek
Gyönyörű lány. Azt nem mondom, hogy szerelmes vagyok-e belé, de mindenesetre simán bele tudnék szeretni. De, ő természetesen elérhetetlen a számomra, hisz’ amerikai, híres modell, és 25 éves. Én meg csak egy 16 éves japán srác vagyok. Így marad az álmodozás.
Illetve, látni azért, láthatom!
Most kezdődik a Tokyo-i Divathét, és Melina részt vesz az egyik bemutatón! Mindenképpen elmegyek, bár apám egyenesen megtiltotta, hogy kitegyem a lábam a házból – őszintén szólva, ezt nem értem, mert ez az első ilyen. Fogalmam sincs róla, hogy miért tiltotta meg, eddig mindig oda, és akkor mentem, amikor, és ahova csak kedvem tartotta. Eléggé felnőttként kezelnek a szüleim, tudják, megtapasztalták már, hogy elég éretten gondolkodok, és megbízhatnak bennem.
Becsukom a honlapot, lelövöm a gépet, aztán összekészülődök.
Divatos, enyhén szűk fazonú Kelvin Klein farmer van rajtam, Lacoste teniszpóló, sportos fazonú cipővel. Dzsekit nem viszek, elég meleg van, még későn este is, ha netán elhúzódna a kiruccanás. Mobilt nem viszek, hogy apám ne tudjon hazaparancsolni. Ez nagyjából egy havi szobafogság lesz, de Melina megéri!
A szobám a második emeleten van, de szerencsére az esőcsatorna elérhető az erkélyemről, így nem okoz gondot lemásznom. Pár perccel később már az utcán vagyok, és a legközelebbi metróállomás felé tartok.
Majdnem egy óra az út tömegközlekedéssel a Tokyo Midtown Hall-ba, ahol a bemutató lesz, amin Melina is részt vesz. Útközben arra vonatkozó terveket próbálok szőni, miként is fogok belógni majd a bemutatóra, mert jegyem, az persze nincsen. Bár talán ki tudtam volna fizetni, de lehetetlen szerezni! Aztán végül arra jutok, hogy úgyis a helyszínen kell majd rögtönöznöm, úgyhogy nem érdemes előre terveken törni a fejem.
Amikor megérkezek a helyszínre, elég nagy a felfordulás. Egy csomó ember mindenfelé, közvetítő kocsik, riporterek, fotósok hada, akik a modellekre, és az érkező vendégekre vadásznak. Első pillantásra látszik, hogy a főbejáraton nem fogok bejutni, valami mellékajtó kell. Elindulok körbe, az épület körül, hátha találok egy alkalmas helyet, ahol belóghatok. Még van időm, a divatbemutató csak hatkor kezdődik.
Végül a Tokyo Midtown Hall melletti kis sikátorban adódik egy lehetőség. Van itt egy csomó étterem is, és az egyiknek a hátsó bejárata, amin a személyzet közlekedik, illetve a hulladékot viszik ki, ide nyílik. Biztosan ki fognak jönni rajta, és akkor belóghatok.
Így is történik, igaz, vagy fél órát is várnom kell, mire kinyílik az ajtó, és egy konyhai segéd, pár szemeteszsákkal a kezében kiverekedi magát rajta. Én az ajtóhoz közel húzódok meg, így amikor odébb megy, hogy megváljon a kezében lévő zsákoktól, hangtalanul mögé lépek, és épp, mielőtt az ajtó becsukódna, elkapom. Mire nem jó, hogy apám ragaszkodott hozzá, hogy szamuráj őseink hagyományait tisztelve, jujutsu-t tanuljak. Amikor odabent vagyok, már gyerekjáték a többi, legalábbis, keresztüljutni az étterem konyháján.
Amikor bejutok a vendégtérbe, és onnan ki a Midtown Hall vendégterébe, még egy problémával kell megküzdenem. Az rendben van, hogy bent vagyok az épületben, de innen még be kell jutnom a bemutató területére is, és az nem lesz egyszerű! Tele van hírességekkel az egész terület, mindenki kártyákkal, meg meghívókkal rohangál, úgyhogy biztosan nagyon résen lesz a biztonsági szolgálat.
De az élethez némi szerencse is kell, s úgy látszik, hogy most rám mosolygott!
Ahogy ott téblábolok, egy nagyon helyes lányra leszek figyelmes, aki engem néz. Halvány mosoly játszik ajkain, és álmodozón tekint rám. Valahonnan ismerős nekem ez a lány! – fut át a fejemen a gondolat – Hopp! Meg is van! Biztos vagyok benne, hogy a legutóbbi DollDivine címlapján láttam őt! Ari Sugita tizenhat éves énekesnő és modell, most jelent meg az első lemeze, és nagyon népszerű a kamaszok körében. Neki száz százalék, hogy van belépési jogosultsága, és tuti, hogy vihet be magával valakit! – körvonalazódik egy merész terv a fejemben, és már indulok is, hogy megvalósítsam.
Kihúzom magam, és mint egy alfahím ragadozó határozott léptekkel indulok „vadászni”. Tekintetemet mélyen az övébe fúrom, szemeink egy pillanatra sem veszítik a kontaktust. Láthatatlan metakommunikáció zajlik közöttünk, és ahogy közeledek felé, ajkai úgy húzódnak szélesebb mosolyra. Biztos vagyok benne, hogy mire odaérek, pontosan tudja a szitut, ám mégis belemegyünk a játékba:
-Hello, Ari! – köszönök neki, mintha ezer éve ismernénk egymást, és ellenállhatatlan határozottsággal folytatom – Látom, nincsen kísérőd. Az a hatalmas szerencséd, hogy itt vagyok, és nekem sincs kísérőm ma estére, így tökéletesen kiegészítjük egymást!
Látom, hogy egyik, gyönyörűen ívelő szemöldökét érdeklődve emeli kicsit magasabbra, csodaszép, antwerpeni kék szemeiben pajkos fények csillannak:
-Még jó, hogy ilyen hatalmas szerencsém van! – mondja játékos gúnnyal – De miből gondolod, hogy nincs kísérőm?
-Ha lenne, tuti, hogy itt legyeskedne körülötted! Én biztos nem hagynék egy ilyen szexi lányt egyedül, mindenki szabad prédájára!
-Pláne, az olyan rámenős srácoknak, mint te, igaz? – kacsint rám kihívóan.
-Például!
-Egyébként tényleg nincs kísérőm. Volt, de sajnos le kellett mondania. Így aztán, az a hatalmas megtiszteltetés ért téged – húzza ki magát, és vált megjátszott, kényeskedő, nagyképű, sztár-stílusra – hogy lehetsz a kísérőm ma este! Egy feltétellel!
Széles, magabiztos mosolyra húzódik az arcom, érzem, hogy nyert ügyem van:
-Neked, Ari, bármit!
-A jövő héten randizol velem!
Bár sikerül megőriznem határozott, és magabiztos fellépésemet, nem kicsit lepődök meg a feltétel hallatán! Melyik srác ne akarna randizni Ari Sugita-val?!?! Ez nem ár azért, hogy becsempész engem a divatbemutatóra, hanem hab a tortán!!!
-Hm, lássuk csak… – mérlegelem a feltételt tettetett elmélkedéssel – Hát, legyen! – vigyorodok el aztán – De a jövő hét nem biztos, hogy jó lesz!
-Még bent sem vagy, de már kihátrálsz belőle?!?! – ráncolja a homlokát.
-Hé, ne ráncold a homlokod, mert árt a szépségednek! – nevetem el magam – Dehogyis, nem akarok kihátrálni belőle! Csak apám tiltása ellenére vagyok itt, és nem tudom, hogy mennyi lesz a szobafogság!
Erre ő is elneveti magát:
-Ja, az más! Azért remélhetőleg még ebben az évben szabadulsz, de tőlem biztosan nem fogsz! Legalábbis, az első randit illetően! – kacsint rám aztán.
-Nem is akarok! – és kézen fogom – Na, gyere, menjünk, mert lassan el kell foglalni a helyünket! – aztán még eszembe jut valami, ahogy elindulunk - Ja, amúgy Akira vagyok.
* * *
Még sosem voltam igazi divatbemutatón! Ami persze nem meglepő, fiúként nem annyira vonz ez a világ. De van egy érdekes varázsa, rengeteg, az átlag ember számára megközelíthetetlen, és néha nagyon fura fazonnal találhatja szemközt magát, aki ellátogat egy ilyen helyre.
No, és persze a modellek. A mai manökenek nekem nem annyira tetszenek, nagyon soványak, és hullaszerűek, sápadt bőr, fénytelen haj, engem kimondottan taszítanak. Csak fotókról ismerem azokat a modelleket, akik a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek eleje, közepe táján voltak sztárok, és akik mind, egytől egyig, gyönyörű, izgató, kívánatos csajok voltak! Ezek a mai manökenek kimondottan taszítanak.
Ezért is volt nagy meglepetés, hogy a mai bemutatón számomra mintha a kilencvenes évek eleje elevenedett volna meg! A lányok mind gyönyörűek, és kívánatosak voltak, szép, napbarnított, egészséges bőrrel, fényes hajzuhataggal, csillogó szemekkel, és feszes, bombázó testtel! De még közülük is kitűnt Melina, vagy legalábbis az én számomra. Nagyon élvezem a bemutatót, Arival alaposan kitárgyaljuk az egyes ruhákat, és a modelleket is. Persze ő inkább a pasikat nézi meg, de van véleménye a lányokról is.
Persze a legnagyobb élmény az, amikor Melina lejt végig a kifutón. Olyan természetesen mozog, mintha csak az utcán sétálna, olyan kecsesen, mégis magabiztosan, mint aki egész életét reflektorfényben élte. Mindenkire kedvesen mosolyog, nem kerüli a szemkontaktust, mint a legtöbb manöken. Nagyot dobban a szívem, amikor rám veti gyönyörű, zöld szemeit, és esküszöm, hogy még rám is kacsint a kifutóról! Ritkán jövök zavarba egy lány pillantásától, de szerintem érthető, ha egy világhírű topmodell kacsintgat rám, akkor azért elszáll a magabiztosságom!
Aztán Melina tovább libben, és én megcsodálhatom világklasszis popsiját, ahogy a kifutó vége felé sétálgat. Ott megáll egy kicsit, alaposan megmutatja a ruhát, majd megfordul, és visszafelé indul. Tekintete már messziről rám siklik, és sejtelmesen mosolyog. Zavarom most enyhébb, mint korábban, és állom tekintetét. Majd ismét tovább libben, és én megint gyönyörű hátsójában gyönyörködöm.
-Látom, nagy rajongója vagy! – hallom magam mellett Ari vidám hangját.
-Hogy?! – riadok az álmodozásból – Ja, hogy Melina? Hát… Nagyon szép lány! Szerinted nem?
-Nem vagyok leszbi, de talán szívesen közel engedném magamhoz! – kacsint rám.
Aztán véget ér a bemutató is, és lassan mindenki kiszéled a teremből.
-Hm, jól érezted magad? – érdeklődik Ari.
-Igen, nagyon érdekes volt!
-Azért nem túl gyakori, hogy egy fiú divatbemutatóra szökjön el!
-Hát, igen, de én nem is a bemutató miatt jöttem – mosolygok rá.
-Hanem Melina miatt – bólint Ari.
-Aham! – hagyom helyben – Egy autogramot szeretnék szerezni tőle!
-Arról már lecsúsztál, azt korábban kellett volna!
-Tudom, de olyan mindenkinek van! – mosolygok rá sejtelmesen – Én olyat akarok, amilyen csak nekem van! Úgyhogy, itt most elválnak útjaink, köszönöm az estét, és hívlak, amint kiszabadultam a szobámból! – aztán közel hajolok hozzá, és egy puszit adok a szájára. Ajkai önkéntelenül is elnyílnak, és egy rövid csók lesz az ártatlan pusziból.
-Hm, te aztán nem vagy szívbajos! – mosolygok rá.
-Nem, de te sem! – nevet vissza, aztán kicsit komolyabban folytatja – Mi a terved?
-Még nem tudom… Valahogy ki kellene játszanom azt az őrt ott – intek fejemmel a megfelelő irányba. Már kifigyeltem, hogy a mögötte lévő ajtó vezet azokhoz az öltözőkhöz, ahol a manökenek öltöztek, és most valószínűleg relaxálnak kicsit. Valahol olvastam, hogy Melina akkora sztár, hogy neki külön öltöző is járt.
Ari arrafelé pillant, aztán vissza rám:
-Elterelem én a figyelmét, te csak suhanj be a szerelmedhez! – mondja aztán játékos gúnnyal.
-Nem a szerelmem! – mosolygok rá – Bár, persze nem lenne ellenemre! De ő huszonöt éves, én meg tizenhat, nem lenne nagy jövője a dolognak – aztán nevetve megsimogatom az arcát – Nem vagyok nagyigényű, megelégszek egy kis tizenhat éves, feltörekvő, japán sztárocskával is!
-Nagy hóhányó vagy te, Akira! – neveti el magát – Na, bevetem magam, aztán ne vétsd el a pillanatot!
Ari ezzel sarkon fordul, és elsétál az őr felé. Már útközben beveti kislányos, mégis szexis báját, s mire odaér, már látom, hogy azt fog tenni az őrrel, amit csak akar! És így is lesz, hamarosan egy-két lépéssel odébb csalja, és úgy fordulnak, hogy a háta mögött simán be tudok slisszolni az ajtón. Amikor visszapillantok, Ari játékos kacsintással köszön el tőlem az őr mellett.
Odabent már nem olyan nehéz a dolog, bár többen megnéznek, senki sem állít meg, és senki sem kérdezősködik. Igaz, igyekszem feltűnésmentesen viselkedni. Hamarosan rá is találok a megfelelő öltözőre, amit eltéveszteni sem lehet, köszönhetően a cirkalmas névtáblának.
Mély sóhaj, és határozottan kopogok az ajtón.
-Szabad! – hallom enyhe akcentussal, de japánul.
Belépek az öltözőbe, szívem a torkomban dobog.
Nem látok odabent senkit, viszont vízcsobogás hallatszik. Aha, ezek szerint még zuhanyzó is van! – ámulok el, hogy milyen komoly öltöző jár egy Melina-hoz hasonló sztár modellnek. A helyiség igen tágas, mint egy hatalmas szállodai szoba. Van egy nagy, kényelmesnek tűnő, bőr ülőgarnitúra, hármas, kettes szófával, meg két fotellel, dohányzó asztallal, egy pipere-sarok, és még egy hatalmas, kétszer két méteres franciaágy is!
A szemközti ajtóban egyszer csak megjelenik Melina.
Frissen mosott hajából még egy kicsit csöpög a víz, de ez csak fokozza erotikus kisugárzását. Egy egyszerű kis sort van rajta, és egy csini kis top, ami alig rejti gyönyörű melleit. Egy hosszú pillanatig csak bámulom őt, sosem hittem, hogy egyszer tényleg találkozhatok vele. Aztán nagy nehezen felocsúdva a révületből, megszólalok:
-Elnézést Miss, hogy megzavartam, de szeretnék egy autogramot és egy fényképet!
Melina készségesen teljesíti a kérésemet, majd, mikor átadja a képet, megköszönöm:
-Nagyon szépen köszönöm! – és udvariasan meghajlok, ahogy itt, japánban illik. Aztán sarkon fordulnék, és lépnék ki, de kopognak.
-Bújj be a szekrénybe – mondja idegesen suttogva, és megragadja a karom, majd szabályszerűen belök a szekrénybe. Épphogy rám csukódik az ajtó, amikor viszont nyílik a bejárati.
-Szervusz kicsim! – hallom egy fiatal férfi hangját. Aztán rövid szünet, majd – Mi a baj? Hiányoztam?
-Nem. Egy picit sem hiányoztál – Melina hangja fagyosan cseng.
-Hogy mi van? Mit csináltam? – a férfi hangja meglepettnek tűnik, és értetlennek. Aztán hosszabb csend, majd Melina hangja csattan:
-Ezek mik? Csak azt ne mond, hogy a fülbe valóját kerested!
-Pedig így volt!
Azta! – hüledezek. Nem vagyok naiv, sejtem, hogy mi történhetett – Ki az, az elmebeteg, aki megcsal egy ilyen csajt, mint Melina?!?!
-Azt hiszed, hogy hülye vagyok? Attól, hogy modell vagyok, még nem vagyok hülye. Én is jártam egyetemre! Nem tudom, hogy te mikor tudnál felmutatni 4 emelt szintű nyelvvizsgát és két diplomát?!?! – kiabál teli torokból, magából kikelve. Nem ér meglepetésként, amit hallok, tudtam, hogy két diplomás, négy nyelvet magas fokon beszélő csaj. De Melina teljesen kikelve magából, folytatja – Most pedig takarodj!!! És még valami! Ez a tiéd! – egy pillanatnyi szünet, majd Melina kiábrándult, csalódott hangja – Én hülye, még hozzád akartam kötni az életem!!!
-Melina én… – hallom a férfi tétova próbálkozását, de egy csattanás szakítja félbe.
Hűha! Harcias kiscica! – gondolom, ahogy levágom, hogy Melina valószínűleg felpofozta a pasiját. Pontosabban, most már, ex-pasiját.
-Nem akarlak többet látni! – ordítja – Takarodj az életemből!!!
Hallom, hogy nyílik az ajtó, majd csukódik. Egy pillanattal később előbújok a szekrényből.
Melina az ajtónál áll, karba tett kézzel. Feldúltnak tűnik, arcán egy-két könnycseppet vélek felfedezni, ahogy lecsorognak. Zavarban vagyok, nem tudom, hogy mit is mondhatnék. Végül arra jutok, hogy talán az a legjobb, ha angolosan távozok.
-Akkor én… – mondom, és az ajtó felé mozdulok.
Melina elém lép, és határozott, már-már parancsoló hangon szólal meg:
-Nem mész el! – mondja, és nemes egyszerűséggel megcsókol.
Ezzel annyira meglep, hogy még ellenkezni is elfelejtek, de persze, szerintem nincs az a fiú, aki ellenkezne, ha Melina meg akarná csókolni! Határozott, követelőző, de nem túl mély, és nem hosszú csók, de beleremegnek a tagjaim.
Aztán elszakadva tőlem, Melina az ajtóhoz lép, és hallom, hogy bezárja.
Visszafordul, felém, és lassan, mint egy éhes párduc, aki egy különösen ízletes, finom falatot cserkészett be, megindul az irányomba. Ahogy odaér hozzám, egy mozdulattal hanyatt lök, a mögöttem lévő ágyra, és már mászik is rám. Ahogy a szemeibe pillantok, azonnal érzem, hogy innen nem szabadulok egyhamar!
Melina teljesen rám mászik, testével hozzám simul, ajkai az enyémre tapadnak, és hosszan, szenvedélyesen csókolózunk. Magával ragad a hév, ami sugárzik belőle, nyelvünk fergeteges csatát vív, kezeim felfedezőútra indulnak testén. Aztán felül, egy mozdulattal lerántja rólam a pólómat, majd visszafekszik rám, és nyakamtól indulva érzékien végig csókolja a testemet, le, egészen a nadrágom derekáig. Olyan izgatóan csinálja, mint még soha senki, érzem, hogy egyre szűkebb a nadrágom odalent.
Ahogy elér a nadrágom derekáig, habozás nélkül oldja ki az övet, és rántja le a zipzárt, majd hámozza ki belőle immár nem teljesen nyugalomban lévő szerszámomat! Kézbe veszi, majd lassan, mint egy fagyit, végignyalja. Nedves nyelvének érintése kéjes borzongást indít testemben, még soha semmit nem éreztem ennyire izgatónak! Érzem, hogy szerszámom gyorsan növekszik, ahogy hevesen kalapáló szívem veszett tempóban pumpálja bele a vért.
Melina egy pillanatra sem hagyja abba a játszadozást, mesterien használja kezét, és nyelvét, így farkam hamarosan teljes nagyságában, kőkeményen mered a mennyezet felé. Egy pillanatig csak mosolyogva nézi, majd megint, élvezettel veszi kezelésbe.
-Hm… Ezzel nyugaton sem kell szégyenkezned! – mondja közben, kedvtelve – Azt hallottam, hogy a japán pasiknak elég kicsi a farkuk, de ez vagy nem igaz, vagy te vagy sokkal szerencsésebb az átlagnál!
-Talán egy… kicsit mindkettő… – suttogom kicsit szaggatottan az izgalomtól. Érzem, hogy lágyan végigsimít szerszámomon, a finom érintések tovább fokozzák izgalmamat.
-De te még nem is vagy igazán pasi, nem? – kérdezi incselkedve – Mennyi idős is vagy?
-Tizenhat! – válaszolom magabiztosan. Csak egy kicsit lep meg, hogy ahelyett, hogy felpattanna, és elzavarna, édesen mosolyog rám:
-Ó, sweet sixteen! – búgja – Mindig arról álmodtam, hogy egyszer egy ilyen dögös kamasz fiúval hancúrozzak! Nektek, állítólag, állandóan áll a farkatok! És a tiéd igen szép darab, élvezetes lesz vele a játék! – hallom Melina izgalomtól fűtött hangját – De előbb, hogy kényelmesen hozzáférjek, ezt levesszük!
Egy-egy mozdulattal rántja le rólam a cipőimet, zoknikat, majd érzékien lesimogatja rólam a farmeremet, és az alsómat, így hamarosan teljesen meztelenül fekszem előtte az ágyon.
Aztán puha ajkait érzem a makkomon, majd érzem, hogy szerszámomat lassan nedves, forró barlang fogadja magába. Kéjesen felnyögök, izgalmam lassan, de biztosan fokozódik. Elképzelem, ahogy Melina érzéki, csókra termett ajkai farkam szárára feszülnek, amint ki-be jár benne. Látni akarom, mert ennél erotikusabb látvány nem nagyon van, legalábbis a legtöbb pasi számára. Kezeimet tarkóm alá fektetem, és felsőtestemet kicsit megemelve lenézek. Hasizmaim látványosan feszülnek meg a mozdulattól, minden egyes kocka – ellazítva halványan látszó – körvonala élesen bevésődik, és a legkisebb izomköteg is tökéletes részletességgel rajzolódik ki, és válik láthatóvá.
Melina élvezettel szopja a farkamat, feje kínzóan lassan jár le, s fel a száron. Megérzi, hogy figyelem, s felpillant rám, miközben megállás nélkül folytatja kényeztetésemet. Aztán teljesen kiveszi szájából a szerszámomat, és elégedett, kicsit csodáló mosollyal, kezei feszülő hasizmaimra csúsznak:
-Azta! – simít végig hasamon – Imádom, ha egy pasinak ilyen lapos, izmos, kidolgozott hasa van! – búgja, s élvezettel kalandozik testemen – Mit sportolsz, mert ilyen kemény hasizmokat nem adnak ingyen!
-Kenjutsu, és jujutsu – válaszolom büszkén. A legtöbb lánynak tetszik a testem. Nem vagyok nagydarab, inkább átlagos méretűek az izmaim, talán, mint egy úszóé, ám tökéletesen kidolgozottak, a legkevesebb felesleg sincs a testemen.
-Hm, egy harcművész! – mosolyog – Akkor te pokoli kondiban lehetsz! Az jó, legalább nagyon bírod majd a hajtást! – kacsint rám, és visszatér a szerszámomhoz.
Hosszú percekig kényeztet. Elképesztő dolgokra képes a nyelvével! Nem először van részem efféle kényeztetésben, de olyat, amit most ő művel velem, még sosem tapasztaltam! Nem tudom, hogy mit, és hogyan csinál, de érzem, hogy puha, nedves nyelvével simogatja makkomat, miközben a szájában tartja. Nagyon izgató, amit csinál, gyönyörömet hamar, szinte elviselhetetlen szintre korbácsolja. Annyira magával ragad a hév, hogy kezeimmel hajába túrok, majd egyszer csak finoman, de határozottan megragadom a fejét, és csípőmmel döfő mozdulatokba kezdve kényeztetetem magam. Aztán valahogy mégis csak észbe kapok, és eleresztem a fejét:
-Ó, bocsánat! – sóhajtom, zavartan – Ne haragudj, nem akartam erőszakos lenni!
Melina elengedi a farkamat, és elmosolyodik:
-Semmi baj! Imádom, ha egy pasi tudja, hogy mit akar, és el is veszi! – mondja, majd hangja vágytól fűtötté mélyül – Bár, te még csak egy fiú vagy, mégis pontosan tudod, hogy mit akarsz! – a sarkára ül, kezeit a háta mögé teszi – Hát akkor… Vedd el!!!
Várakozón ül, ajkait izgatóan elnyitja, nyelvével meg-megnyalja őket, hívogatóan, nedvesen csillognak.
Egy pillanatig dermedten nézek rá, még mindig fekve, majd leesik, hogy mit is akar!
Kicsit tétován állok fel, és próbálok eleget tenni elvárásainak, nem is tudom, hogy pontosan mit is szeretne, csak sejtem. Még sosem csináltam effélét, csak pornófilmekben láttam ilyesmit. Elé állok, kőkemény farkam éppen szája magasságában meredezik előtte. Kezemmel megfogom a tövénél, és így irányítom a szája elé, mire ő, mint egy éhes kismadár azonnal kinyújtja nyelvét, és nyalogatni, kényeztetni kezd.
-Hm… Nagy, és vastag, ahogy szeretem! – búgja közben – Milyen forró, milyen kemény!
Melina elképesztő érzékkel kényezteti az elkövetkezendő hosszú percekben farkamat, még sosem volt részem ilyen gyönyörben. Szerintem pályát tévesztett, és pornószínésznőnek kellett volna mennie, nem modellnek! És majdnem olyan mocskosan is beszél közben, ami számomra nagyon szokatlan, még egy lány sem volt ilyen szeretkezés közben! De nagyon izgalmas is egyben, a mocskos szavak és dicséretek hozzájárulnak gyönyörömhöz.
Hamar ráérzek a dolog ízére, hogy én vagyok az alfahím, aki elveszi azt, ami neki jár. Kezemmel szájába vezetem a farkamat, ő engedelmesen befogadja, és úgy kezdi szopni, mintha az élete függne tőle. Kezei továbbra is a háta mögött, mintha hátra lenne kötve, csupán a száját, nyelvét, fogait használja. Olyan hihetetlenül ügyes, hogy hamarosan ismét teljesen magával ragad a gyönyör, egyik kezemmel hajába markolok, és figyelmes, de határozott mozdulatokkal irányítom mozgását.
Csupán pár perc alatt képes izgalmamat olyan magasságokba korbácsolni, ismét, ahol már nem nagyon bírok magammal, határozottan, már-már keményen tartom a fejét, és olyan mélyen lököm farkamat a szájába, amennyire csak tudom. Melina minden gond nélkül, tövig nyeli be szerszámomat, ami – bár, a farkam nem egy ló-kategória – azért figyelemre méltó teljesítmény. Aztán lassú mozgásba kezdek, nedves farkam lassan jár ki-be, Melina csókolni való ajkai között. Csak valamivel később esik le, hogy ha csúnyán akarnám megfogalmazni, akkor éppen szájba baszok egy híres modellt!!!
Melina varázslatos dolgokat művel a nyelvével, miközben farkam, néha-néha meg-megállva, ki-be jár a szájában. Sosem gondoltam, hogy ilyesmire képes lehet valaki a nyelvével, szerintem ő képes lenne csomót kötni egy cseresznye-szem szárára, csupán a nyelvével!!! Olyan mesterien csinálja, hogy csupán percekre van szükségem, és elérek a pontig, ahonnan már nincs visszaút!
Farkamat egyre gyorsuló ütemben pumpálom ki-be Melina forró, nedves szájába. Megérzi, hogy közel a vég, ajkait szorosan feszíti szerszámom szárára, és olyan erővel szívja, amikor kifelé mozog, hogy úgy érzem, a vért is kiszívja felrobbanni készülő farkamból!
-Mindjárt… Melina! – nyögöm neki, félőrülten a gyönyörtől, de azért még képes vagyok annyira kontrollálni magam, hogy odafigyeljek, kihúzzam a szájából felrobbanni készülő farkamat.
Legnagyobb meglepetésemre azonban, hirtelen előhúzza karjait a háta mögül, rámarkol fenekemre, és nem engedi, hogy visszavonuljak, mielőtt elélveznék!
-Melina!... Nem bírom tovább!... Mindjárt… Mindjárt elélvezek! – nyögöm neki figyelmeztetően.
De ő csak erősen markolja csípőmet, fenekemet, és őrült tempóban bólogat szerszámomon! Nem csupán pokoli erővel szívja farkamat, de nyelvével mindig pontosan ott, és úgy simítja végig legérzékenyebb pontomat, amitől minden egyes érintésére megremegek, ahogy villámcsapásként söpör végig a testemen a gyönyör.
Végül aztán nincs tovább, a gyönyör az elviselhetetlenségig fokozódik, és elemi erővel söpör végig rajtam az extázis. Azt hiszem, hogy kéjesen, hosszan felkiáltok, ahogy életem legnagyobb orgazmusa kitölti a tudatomat, egész testemben remegek, térdeim megrogynak, szinte elájulok az elviselhetetlen gyönyörtől. Hosszú, nagyon hosszú ez az orgazmus, nekem egyenesen perceknek tűnik, és sosem hittem, hogy ilyen is lehet a gyönyör, ennyire végtelen, ennyire feneketlen.
Amikor magamhoz térek, érzem, hogy Melina nagyon óvatosan ugyan, de tovább kényezteti immár rettentően érzékeny farkamat. Iszonyú intenzív érzés, nem tudom eldönteni, hogy borzasztóan jó, vagy borzasztóan rossz! Minden érintésére megremegek, ahogy túlhajszolt idegrendszeremen áramütésszerű gyönyörhullámok söpörnek végig érintései nyomán.
-Wow, ez aztán nem semmi volt! – szólal meg elismerően, miután kiveszi szájából lassan félárbocra ereszkedő farkamat – Még senki nem pumpálta így tele a számat! És milyen ízed volt!!! – álmélkodik – Nem tudom, hogy mi az, ami ilyen ízűvé varázsolt, de nagyon finom volt! – kacsint rám kacéran!
Nem hiszem el! – ámuldozok – Most ez tényleg azt magyarázza, hogy milyen finom volt a gecim?!?! Istenem, imádom a nyugati csajokat!!!
-Hát, ez az első, hogy ezt valaki megengedte – nyögöm ki neki még mindig pihegve – A japán lányok nem nagyon engedik meg, hogy a szájukba élvezzenek a fiúk. Lenyelni?!?! Azt meg felejtsd el!!! És amit te műveltél a nyelveddel?!?! Apám, sosem hittem, hogy ember ilyenre képes!!! Valami… Valami… Nincsenek rá szavak!
Melina felül a háta mögött lévő fotelba, félig elfekszik benne, kényelmesen, lábai lazán széttárva, hívogatón. Játékosan csavargatja egy hajtincsét, ahogy pajkosan rám néz:
-Szóval, akkor jó volt?!?!
-Viccelsz?!?! – meresztek rá nagy szemeket – Szerintem te oboa-világbajnok lehetnél!!! Ez valami fenomenális volt!!!
-Örülök neki, hogy finom volt! – mosolyog, aztán elismerő pillantásokkal folytatja – Te nem egy átlagos szűz, tizenhat éves vagy! Ha így lenne, már akkor elélveztél volna, amikor előhúztam a farkad a nadrágodból, de te majdnem negyed óráig is bírtad! Az én számban ez nem rossz teljesítmény! – húzza fel egyik szemöldökét érdeklődőn.
Közben feltápászkodok, és odalépek hozzá. Még mindig remegnek a lábaim, érzem, hogy nem sikerült teljesen lenyugodnom.
-Hát… Nem vagyok teljesen tapasztalatlan! – mondom magabiztosan, és lábai közé térdelek – Már több, mint két éve gyakorlok!
-Hűha! – neveti el magát – Akkor már tényleg nem számítasz kezdőnek! – kacsint rám, majd szemei lejjebb siklanak – Hűha! Te Duracell-el mész? – kérdi kissé meglepetten.
-Hm, nem… – pillantok le lassan életre kelő farkamra. Melina-val alattam, már majdnem teljesen merev, ismét – De tudod, nekünk, tizenhat éveseknek állandóan áll a farkunk! – nevetek rá.
-Igen?!?! – kérdezi búgó hangon – Akkor én most letesztelem, hogy hány menetet bír az, az állítólagosan „állandóan álló” farok! – markol szerszámomra, és kelne fel a fotelból. Én finoman, de határozott mozdulattal nyomom vissza:
-Tudod, én olyan srác vagyok, aki szereti kényeztetni a partnerét! – mondom neki halkan, és hozzá simulok, majd határozottan szájon csókolom. Már régen túl vagyok azon a megilletődöttségen, hogy Melina McCullien-nel vagyok egy szobában, olyan természetesen vagyok képes viselkedni vele, mint bármelyik csajommal. Lassan, szenvedélyesen csókolózunk.
-De ne izgulj, ma este még letesztelheted! – mondom neki vágytól fűtött hangon – Innen nem megyek el úgy, hogy nem dugtalak meg annyiszor, ahányszor csak tudlak!!!
-Nocsak! – incselkedik Melina – Hát, akkor kapd össze magad, kis csődörcsikó, mert ma este csapágyasra hajtalak! – majd keze tarkómra csúszik, ellentmondást nem tűrően visszahúz magára, és folytatjuk a csókot.
Érzem, hogy ő is fel van már izgulva, lehelete forró, szemei tüzesen csillognak, légzése szapora, arca kicsit ki van pirulva. Kezei élvezettel barangolnak testemen, és én sem vagyok rest. Először csak hosszú combjain, majd lassan feljebb, izgatóan ívelő csípőjén, majd feszes, karcsú derekán, aztán kerek tenyérbe simuló mellein. Majd elszakadok ajkaitól, és számmal lejjebb vándorlok, nyakát csókolgatom. Kéjesen felnyög, érzem, hogy ez jó, ezt szereti. Néhány lánynál a kulcscsont környéke nagyon érzékeny, majdhogynem erogén zóna. Megpróbálkozok vele, lágy csókokkal hintem, nyelvemmel finoman végigsimítok rajta, Melina elégedett, kéjes sóhajokkal válaszol.
Kezeimmel közben lassan megszabadítom topjától, és tenyerem melleire simul, finoman simogatom őket, lágyan masszírozom, Melina halk, gyönyörteli nyögésekkel jelzi, tetszik neki, amit csinálok. Lassan ajkaimmal is lejjebb vándorlok, és hamarosan mellbimbóira tévedek. Apró csókokkal, finom szívogatásokkal, apróka harapásokkal kényeztetem, vagy nyelvemmel finoman körbenyalva. Mikor percekkel később magukra hagyom őket, olyan keményen meredeznek, hogy azzal szerintem üveget lehetne vágni, és Melina kéjes sóhajokkal, és nyögésekkel tudatja velem közben, hogy nagyon élvezi mesterkedésemet!
Lejjebb csusszanok, ajkaimmal, nyelvemmel végig kalandozok testén, hosszú percekig hergelem, mire elérek sortjához. Számmal, fogaimmal játszom mindig egy kicsit lejjebb, és lejjebb a sortot, Melina elégedett, és gyönyörteli mosollyal figyeli ügyeskedésemet. Aztán csak megszabadítom utolsó ruhadarabjától is, és ott fekszik előttem a fotelban a világ egyik – de szerintem mindenképpen – legszexibb modellje, meztelenül!
Egy pillanatig csak szótlanul gyönyörködöm a testében. Olyan szép, olyan izgató! Bőre halvány kávészínű, napbarnított, és egyenletesen, sehol sem látszik tan-line! Hoppá! – konstatálom izgatottan – Meztelenül szokott napozni, vagy legalábbis szolizni! Pillantásom, gyönyörű testének legrejtettebb, és legizgalmasabb terültére siklik. Klasszikusan lecsupaszítva, csupán egy vékony kis csíkocska maradt, nagyon szexi.
-Nagyon szép vagy! – bököm ki neki.
-Neked még el is hiszem! – simogatja meg az arcomat, mosolyogva.
Újra birtokba veszem testét, ott folytatva, ahol abbahagytam. Sokáig húzom, körbecsókolgatom, és kényeztetem a csípőjét, combjait, egyre közelebb, és közelebb kalandozva hívogató puncijához, ám még véletlenül sem érintem meg. Érzem, hogy izgalma már a tetőfokon lehet, türelmetlenül fészkelődik a fotelban, arckifejezése kicsit követelőző, de izgatottan mosolyog. Végül megkönyörülök rajta.
Megremeg a teste, ahogy nyelvemmel megérintem a csiklóját. Nem élvez el, de nem lehet nagyon messze tőle, ahogy a gyönyör hulláma végigsöpör rajta, egy kéjes nyögés kíséretében.
Lassan kezdem izgatni. Nem akarok kapkodni, rá akarom áldozni az időt. Valahogy felhorgadt bennem a versenyszellem, és elhatároztam, hogy úgy kinyalom, ahogy még soha, senki! Van gyakorlatom benne, nem is kicsi, mert élvezettel kényeztetem a csajokat a számmal, nyelvemmel. Hihetetlen dolgokra képesek a lányok egy jó nyalásért, így alaposan kiműveltem magam a témában.
Úgyhogy, mivel képes vagyok rá, eltökélem, hogy addig kényeztetem Melina-t, mígnem a rengeteg orgazmustól elhaló hangon könyörögni kezd, hogy hagyjam már abba!!!
Szerkesztve gab287 által @ 2011. 08. 11. 20:22:07
|
