 Karakter: May Liemheart
Megjegyzés: (Modellemnek)
Ma is egy unalmas napnak nézünk elé. Kint vagyok a műhelyben és várom a kuncsaftokat, hogy végre hozzák a járgányt. Jön is egy fekete Mercédesz. Hú, milyen aranyos jármű és nem is kevésbe fog kerülni a javíttatása. A gazdája azt mondja, hogy a motorral van valami gondja. Hát rendben akkor meg fogjuk nézni. Meg beszélik vele a többiek, hogy majd hívjuk, ha megtudunk valamit, meg hogy mennyit kell fizetnie. Bár a garázs így is nagy szarban lesz, mivel a hitelezők eléggé a nyakunkra járnak. Nincs elég munka, meg a pénz elmegy az alkatrészekre vagy éppen a garázs karban tartására.
A kocsi alatt vagyok éppen, amikor a nevemet hallom, amit Ben ejt ki.
- May! – kiabál, de én a kocsit nézem.
- Mi van? – szólok ki, de választ nem kapok, ezért gondolom, oda kell mennem. Kimászok a kocsi alól, majd felállok és elkezdem keresni Ben-t mikor meg találom egy édes és aranyos csajjal álldogál. Hidrogén szőke haj, tengerkék szeme és gyönyörű teste van igazán kívánni való.
- Üdv. – köszönök a csajnak, majd Ben-re nézek. – Mondjak?
- Ő itt Courtney az unokatestvérem. – mutat nekem a csajra, mire ránézek.
- Szia. May vagyok. – nyújtom oda a kezem, ami egy kicsit koszos. – oh. Bocsi. - Megtörlöm, majd úgy nyújtom vissza, mire megfogja. Nagyon selymes és bársonyos a bőre.
- Örvendek. – mondja mosolyogva. Elképesztő. Nagyon ismerős nekem, de nem tudom honnan, majd egyszer rá jövök talán, de érdekelne, hogy miért van itt.
- Miben tudok segíteni? – kérdezem, mert ezt még viszont még mindig nem értem.
- Courtney-nek a kocsijával valami gond van. Meg tudnád nézni? – néz rám Ben.
- Ben a Merci alól szedtél ki az előbb. – mondom neki, mire boci szemekkel néz rám.
- Kérlek szépen. Fontos lenne neki és tudod, hogy benned bízunk meg a legjobban. Meg neki rövid határidőn belül kéne a kocsi a mercis meg ráér. – mondja az érveket, amire nagyot sóhajtok és megfogom a fejemet.
- Ben te rosszabb vagy, mint egy 5 éves kis baba. – mondom neki, majd megadóan sóhajtok. – jól van meg csinálom, mondjátok mi a baja a szépségnek. – sétálok oda a vörös Ferrarihoz. Ezt aztán kocsi elégé pénzes lehet akkor, de mit érdekel? Én csak a kocsik szerelmesei vagyok meg a kutyámé. Bár jól jönne végre a nagy Ő, de arra még várhatok.
- Épp ez az. Nem tudjuk. – mondja Ben, mire szúrós szemekkel ránézek.
- Hogy lehet az, hogy egy szépségnek nem tudni mi a baja. – hordom le. – na, gyere, toljuk be és átvizsgálom. – mondom, miközben a csaj az ajtó széléhez áll, hogy be tudjuk tolni. Kioldja, a kézi félek és elkezdjük tolni ketten. Betesszük, majd egyből alá fekszek és elkezdem vizsgálni.
Hét órámba kerül, mire végig nézem a kocsit és csak egy rossz tömítést találok benne. Elkérem a kulcsot, majd beszállok, beindítom, és végre megint szépen duruzsol a szépség. Gyönyörű hangja van. Leállítom, majd kiszállok.
- Ezzel azt hiszem meg lennénk. – mondom mosolyogva, majd visszaadom a slusszkulcsot.
- Nagyon szépen köszönöm. Mivel tartozok? – kérdezi kedvesen, de csak egy tömítésért nem fogok elkérni semmit.
- Egy köszönömmel és hogy vigyázol magadra az utakon. – mondom kedvesen és kicsit mintha elpirulna.
- De annyit dolgozott rajta. Legalább a munkabérét had fizessem meg. – próbál győzködni, de csak mosolyogva rázom meg a fejemet.
- Hívd el randizni! – kiált oda nekünk Ben, mire ránézek szúrós szemekkel.
- Ben nem mondták még, hogy a szádat enni használd? – kérdezem, de csak röhögnek, viszont a csaj fülig pirul. – Gondolom, tudod milyen bohóc. – mondom neki. – Meg aztán egy ilyen gyönyörű nő, biztos nem az ilyen csajokra bukik, mint én, meg csak van barátod is. – mondom kedvesen, bár nekem tényleg nagyon bejön a csaj és csak szomorkodok, hogy van pasija és már tuti nem lehet az enyém.
|
