A nagy táncolás közben valaki a hátam mögé lép és átkarol. Már épp küldeném el a halál redvás faszára, mikor meghallom ismerõs hangját. Az a vigyori srác az a karót nyelt cimborájával. Ez kuncogásra késztet, mivel bár eléggé idegesítõ, mégis csak jól néz ki.
- Tudod még sosem találkoztam ilyen pimasz és sexi pincérrel mint te. – nos ezzel nincs egyedül, én igazán egyéni vagyok. Vigyorogva fordulok felé és alaposan szemügyre veszem.
- Nos ez is megtörtént éljen örüljünk. – pimaszkodom tovább, de valójában csak adom önmagam és elbûvölõen kedves vagyok mint mindig. Az a beteg vigyor most is ott ül a képén, talán még intenzívebben mint eddig.
- Imádnivaló a természeted. – táncolni kezdünk és én egyre vadítóbban mozgatom csípõm. Elcsábítani eszemben sincs, mivel ismerem testem és pontosan tudom, hogy már rég elcsábítottam a drágát, ez csak a fincs ráadás. Azt hittem ma csak a drog fog kielégíteni, de ez a srác egyre jobban beindít.
- Mond te szedsz valamit? Vagy alapjáratban, vagy ennyire hülye? –vonom fel szemöldököm idétlen vigyorára. Oké, hogy most én is vigyorgok némileg, de erõteljes tudatmódosító hatása alatt állok. Neki mi a mentsége?
- Nos alapjáratban. – nevet tovább. Fura srác, mintha leperegnének róla sértéseim. – Viszont ha jól érzem. – közel húz magához én pedig nem ellenkezem. – Ez nem a parfümöd illata és nem csak úgy maguktól csillognak így a szemeid. – nocsak, kiszúrta, hogy szívtam, ez nem semmi teljesítmény, bár lerí rólam, hisz csillog a szemem és kicsit bájosabb is vagyok mint általában, vagy inkább kapható?
- Nem is vagy te olyan hülye. – simulok hozzá, egyre jobban és vadító pillantásokat vetek rá. Unalomûzõnek mindenképpen jó lesz ma éjszakára. A felhozatal úgy is szánalmas.
- Ezt most bóknak veszem tõled. – suttogja fülembe, majd belenyalint. Milyen kis szenvedélyes és heves a drága, ez egyre jobban tetszik.. – Mond ugye nem tiltja a munkád, hogy vendégekkel kavarj? Bár ha tiltaná se érdekelne téged meg fõleg nem jól gondolom? – micsoda kérdések én nem az orvosa vagyok.
- Pontosan, ahogy mondod amúgy meg nem tiltja ismer jól a fõnököm, de ki mondta édesem hogy én pont veled akarok kavarni? – paskolom meg arcocskáját, hogy annyira ne legyen elbizakodott és egy gúnyos vigyor ül ki képemre.
- Nos tisztában vagyok a képességeimmel és akit én akarok azt meg is szerzem magamnak. – magabiztos az meg kell hagyni és ért a csábításhoz, nagyon izgatóan hat, ahogy végignyal ajkaimon és csak kicsin múlik, hogy ne essek neki, hisz én is így vagyok ezzel. Amit akarok azt meg is szerzem.
- Próbálkozni szabad nagyfiú. – kacsintok rá sejtelmesen és tovább táncolok, de közben lágyan dörgölõdzöm hozzá.. – Talán veled megyek el talán nem. – mosolyogok sejtelmesen és farkába markolok, mint egy jelzésnek, hogy be vagyok indulva és méret alapján döntök, ami igaz is, egy bizonyos méret alatt kiröhögöm az illetõt, de neki jóval túlszárnyalja az átlag méretet. – Hmm  nem rossz, de kitudja még milyen felhozatal jön. – lépek el tõle, hogy azért még húzzam az agyát, de valójában már eldöntöttem és õt akarom mai partneremnek.
- Játszani akarsz? Imádok játszani és nem lesz nálam jobb. – kacsint rám.
- Egód az van ez tetszik. Majd meglátjuk mi sül ki belõle. – megyek vissza haverjaimhoz, egy kis beszélgetésre és, hogy tartsam a távolságot tõle. Másokkal kezdek kavarni, ahogy õ is, de közben végig szemmel tartom és valójában inkább neki táncolok. Nem tudom megmagyarázni, de az idióta stílusa ellenére vonz engem ez a fickó. Ahogy a közelébe érek, folyton végigsimítok rajta, de már nem bírja sokáig és alig egy órácska játék után kiragad a tömegbõl. Ez a hevesség még jobban bejön és ahogy a falnak nyomva ajkaimra tapad én sem maradok adósa és vadul viszonozni kezdem csókját.
 – Ideje végre mást játszani. – vadul tapad ajkaimra, de csöppet sem zavar, sõt nagyon is imponál, egyenesen felizgat. Már nagyon rég nem hatott rám így senki.
- Milyen akaratosak vagyunk. – vigyorodom el, mikor kicsit levegõhöz jutok, de ennek ellenére viszonzom, sõt én is egyre hevesebb leszek. Hajába túrok és alsó ajkaira harapok. A fenekembe markol, amitõl halkan felnyögök. Érzékeim teljesen rá vannak állva minden mozdulatára és alig bírok heves vágyaimmal. Elszakad tõlem és megragadva kezem húz be az egyik mosdóba, ahol a csempének tolva újra ajkaimat kezdi falni. Vadul csókol és harapdál, de én sem maradok adósa.
 - Remélem nincs kifogásod ellene, hogy itt dugjalak meg. – szívja meg nyakam, ami nyílván foltot fog hagyni, mégis túl jól esik ahhoz, hogy rászóljak. Majd eltakarom egy kendõvel, vagy nyakörvvel. Kijelentésén szépen elvigyorodom, talán valami hercegnõnek gondol? Pedig remélhetõleg nem ez jön le rólam.
- Úgy nézzek ki, mint akinek van? – nézek tekintetébe kacéran és hívogatóan, majd én tolom a falnak és vadul falni kezdem ahol érem. Egyre türelmetlenebb vagyok, már nagyon akarom õt, mélyen magamban, ami szintén szokatlan tõle, hisz elég heves vagyok, de ez is csak azt mutatja ez a pasas a legvadabb énem hozza elõ, ami elég ritka.
- Én kérek ahh elnézést. – nyög fel. – Amúgy a nevem Ryu. – próbál bemutatkozni, mintha érdekelne a neve, amire kicsit sem vagyok kíváncsi, egy dugás kedvéért igazán nem kell belemenni ilyen lényegtelen részletekbe. Remélem nem gondolja, hogy többet is akarok tõle, mivel már elegem van, hogy folyton többet néznek ki belõlem, mint egy éjszakai idõtöltést, ami mind két félnek kellemes.
- Nem kell a neved tudnom egy jó dugáshoz. – felelem, miközben tovább csókolgatom és taperolom. Valamiért sokat nézek ki belõle és alig várom, hogy végre megérezzem méretes férfiasságát.. – Ne húzok az idõt inkább tedd be a farkad. – markolok farkába, ami már keményem meredezik. Persze ezzel én is hasonlóképpen vagyok.
- Milyen kis kéjenc valaki, de óhajod számomra parancs. – elvigyorodom kijelentésén, mert valóban én parancsolni szoktam, kicsit domina vagyok ebbõl a szempontból, de most kicsit más, vágyból parancsolok, vagy inkább követelem a hatalmas farkát. Mikor megfordít a csempének támaszkodom és kicsit kitolom fenekem, hogy jobban hozzám férjen. Mikor megérzem farkát, halkan felsóhajtok és gerincem ízbe hajtva feszülök férfiasságának. Már nagyon akarom õt, teljes valójában és mikor végre megkapom hangos nyögés hagyja el ajkaim, miközben tetszem egészében megremeg. Isteni, észbontó érzés.
- Ahh végre….. isteni. – nyögöm kéjes hangon és kicsit farkára szorítok, pedig így is elég szûk vagyok. Megragadja csípõm és meg is adja amire vágyom. Vadul mozogni kezd és tempóhaj evessége miatt egyre hangosabban nyögdécselek. Fenekem mozgatni kezdem és fejem hátra hajtva élvezem minden egyes lökését. Alig vagyok magamnál, ez a fickó olyan mint egy állat, pedig a vigyori képébõl semmi ilyesmit nem lehet kivenni, mégis most igazán érzem mennyire vad és szenvedélyes.
- Ahh…. tényleg isteni ez a hely. – kijelentésén elvigyorodom, és mikor simogatni kezd egész testem meg remeg, újra és újra. Nagyon érti a dolgát. Végigsimítok testemen le farkamig és izgatni kezdem magam. Le sem tagadhatnám mennyire élvezem, hisz hangom és mozgásom elárul. Egyre hevesebben lihegek és nyögdécselek, majd szabad kezemmel elengedem a csempét és hátra simítva hajába túrok, majd megragadva szõke fürtjeit rántom közel, hogy ajkaira tapadva vadul harapdálhassam és csókolhassam. Micsoda vadság, ez már igen csak rám fért, meg kell hagyjam. Jó darabig így mozog bennem és élvezete egyre csak növeli, majd egy váratlan pillanatban egy erõteljes nyögéssel élvez belém. Ez a forró érzés szétárad testemben és engem is eljuttat a csúcsra, de ettõl függetlenül nagyon mérges leszek. A csempének támaszkodom egy kicsit, hogy némi levegõhöz jussak, majd egy hirtelen mozdulattal fordulok felé ás vágom képen, ami egy pillanatra letörli azt a bárgyú vigyort a képérõl.
- Mi a baj? Talán neked nem volt olyan jó mint nekem? – kérdezi miközben az arcát simogatja. Komolyan nem akarom elhinni, hogy még rá is kérdez, hisz ez nyilvánvaló, végül is mindegy, mivel úgy is kikívánkozik belõlem.
- Mégis mi a frászt képzelsz magadról?? Belém élvezni egy nyilvános mosdóban? – morranok rá, de ezzel egy idõben megragadom és szenvedélyes vad csókra rántom magamhoz. – persze, hogy kibasztott jó volt és mivel elkurtad az esélyem, hogy ma mást fölszedjek, így kénytelen leszel egész éjszaka kielégíteni, remélem felkészültél, mert igencsak nagy az étvágyam. – kuncogom, de tekintetembõl lerí, hogy tényleg morcos vagyok az iménti miatt és valahogyan meg fogom torolni.
 – Állok elébe szépségem… - vigyorog ismét, mint egy bolond, ha azt a beteg vigyort el tudnám tüntetni, már kevésbé hasonlítana, egy cirkuszi bohócra a trapézon, na mindegy. Hozzá simulok és megnyalom ajkait.
-Jól van hülyegyerek… Akkor mehetünk hozzád, én túl messze lakom… - kuncogom, pedig azt sem tudom, hogy õ hol lakik, de nem is ez a lényeg, mivel én számára középfölde hobbit falván élnék, ha megkérdezné. Eszemben sincs magamhoz vinni, még egy egyéjszakás kalandot, hisz a legutóbbi is azt hitte beköltözhet és kirakni maga volt a rémálom. Ezt újra nem fogom eljátszani az fix.
- Honnan veszed, hogy az én lakásom van közelebb?
- Tudom és kész, most akkor mehetünk vagy nem akarod? – nézek rá felvont szemöldökkel. – jó lenne ha eldöntenéd, különben elmegyek zuhanyozni a fõnök irodájába és fújhatod az este további részét. Hidd el, akad még fasz ebben a bárban a tiéden kívül is.
- Ezt nem kétlem, de olyan mint az enyém nem biztos. – vigyorodik el öltözködés közben. Kicsit megtörölgetem magam és gúnyosan pillantok vissza rá erre a megjegyzésére. Micsoda önbizalom. Felhúzom nacim és megpacskolom arcát. – Jól van nagyfiú, majd kapsz nyalókát és jó éjt puszit a pofidra, ha jól teljesítesz. Legyen ez a jutalmad… - kuncogom és elindulok kifelé a mosdóból, mire természetesen jön utánam. A haverjaimnak intek, de már nem megyek oda, csak felkapom szövetkabátom, hogy felhevült testem ne fázzon annyira és kilépve a bár elé várom ma éjjeli lovagom, de ha nem jön hamarosan az biztos, hogy egyedül megy haza. Szerencsére nem várat sokáig és a hátam mögé lépve átkarolja karcsú derekam. Elképesztõen törékenynek tûnök hozzá képest, de ez persze csak a látszat, valójában nagyon is bírom a gyûrõdést.
- Szia szépségem elvihetlek? – vigyorog és a vállamra hajtja fejét.
- Hát ne is tudom… Sok a pénzed szivi? Az ilyen dögös srácok mint én szeretik a pénzes faszokat. – kuncogom kicsit gonoszkásan, de csak tovább vigyorog és leint egy taxit. Ezt a pasast tényleg nem lehet megsérteni, jó persze ez csak piszkálódás, mert ha komolyan sértegetni akarok, akkor azért enné jóval durvább szoktam lenni. Beszállunk a taxiba és a kis drága megadja a címet. Útközben egymást faljuk a taxis legnagyobb örömére vagy bánatára. Még a farka is elõkerül, amit a legkisebb szemérem nélkül kezdek lágyan szopogatni, nyalogatni. Ryu rendesen élvezi a helyzetet, de én is, nagyon tetszik a stílusa és, ha nem lennék ennyire határozott azon téren, hogy nekem ugyan senkire sincs szükségem, akkor biztos ilyen pasit fognék ki magamnak. Megérkezve elteszi hímtagját és kiszállva a txiból fizet, majd maga után húz.
- Milyen türelmetlen vagy. Hol marad a romantika? – gúnyolódom tovább, de azért megyek utána.
- A romantikát hagyjuk a második randira.
- Na olyanunk sem lesz kedvesem… - fejtem ki, de nem tûnik úgy, hogy magára venné a dolgot. Talán azt hiszi viccelek, vagy õ is csak egy éjszakára tervezi. Remélem utóbbi, de majd kiderül, most viszont csak az élvezetre koncentrálok. Felérve lakására szétnézek amíg ledobja cuccait és bezárja az ajtót. Én is vetkõzni kezdek, de a lakása pont az én ízlésemnek való. Ez szintén imponáló számomra.
- Szép lakás… - fordulok felé, de még mielõtt fölöslegesen el kezdené boncolgatni, hogy igen klassz és õ is nagyon szereti ismét ajkaira tapadok és vadul vetkõztetni kezdem.
- Ennyi duma elég is volt a végén még azt hiszem unalmas vagy… - suttogom ajkaira és megharapva tovább vetkõztetem, miközben õ is felvéve ritmusom engem kezd kihámozni feszes ruházatomból. Nem tart sokáig, mivel nem sok minden van rajtam, ráadásul veszettül be van indulva rám, amit természetesen érzek is. Alig jutunk el a hálószobáig, bár nem zavarna a kanapé sem, de valamiért úgy tûnik hanyatt akar dönteni.
- Nem szeretsz beszélgetni igaz?
- Nem… inkább baszélgetni akarok veled… - kuncogom és kezem farkára siklatom, majd izgatni kezdem, bár ez nagyjából fölösleges, mivel áll neki akár a cövek. – Nyami… - vigyorodom el, és hátára fordítva kerekedek fölé, hogy meg tudjam lovagolni. Azonnal farkába csusszanok és megtámaszkodva mellkasán hatalmas nyögés kíséretében mozgatni kezdem csípõm.
- Ahhh … igen ez más valami… - nyögdécselem és vad tempóba kezdek, miközben farkára szorítok.
- Elképesztõ vagy… ahh… és milyen kiéhezett… - feleli és csípõmre szorítva segíti mozgásom.
- Most mond, azok a szemetek a bárban teljesen kiéheztetnek miáú… - kuncogom és tovább mozgok. Az éjszaka nagy részét átszeretkezzük, teljes végkimerülésig nyomjuk, majd egy fincsi zuhannyal zárjuk le ezt a csodás éjszakát. Én végzek elõször és mire kijön én már fel vagyok öltözve. Csodálkozva néz rám.
- Azt hittem maradsz éjszakára… - lép ofda hozzám és végigsimít arcomon. Persze nekem eszemben sincs maradni, ezért eltolom kezét és szó szerint kiröhögöm.
- Most ugye csak viccelsz… Megkaptam amit akartam ugyan miért maradnék? Álomvilágban élsz ha azt hiszed, hogy a hatalmas farkadon fönnakadt ez a halacska… - kuncogom és felkapva kabátom kisétálok a lakásból, faképnél hagyva Ryut. Oké klassz a srác, de nekem nincs szükségem senkire és jobb, ha haragszik rám, mintha illúziókba ringatja magát. Én nem játszom, hogy bunkó vagyok, ilyen a természetem és kész. Taxit fogok és hajnalra hazaérve kimerülten dõlök az ágyamba. A házam kicsit sincs messze a bártól, valójában szinte mellette lakom, egy laza három perces sétára. Délig húzom a lóbõrt és felébredve azonnal a jól megérdemelt kávéval és cigivel indítom napomat, kint az erkélyemen, majd nagyjából délután háromra be is érek munkahelyemre. A fõnök persze ki van akadva a több mint egy órás késésem miatt.
- Hol a fenében voltál?
- Messze lakom… - fejtem ki teljesen nyugodtan, mire elneveti magát. Jó munkaerõ vagyok és a vendégek imádnak, ezért a késés számomra, maximum  egy ejnye bejnyével jár.
- Messze mi? Ne szórakozz, amúgy valaki rád vár…
- Rám?? Mégis ki a rohadás várna rám? – nézek felvont szemöldökkel, mire a fõnök az egyik asztal felé biccent. Megfordulok és Ryu vigyorával találom szembe magam. El sem akarom hinni, hogy itt van.
- Ez meg mi a faszt keres itt?
- Szerintem egy vézna nagyszájú faszt, aki tegnap összeakadt vele… - nevet fel a fõnököm, mert tudja mennyire utálom ezt és így már a késésemért is meg van a büntetés. Morcosan megyek oda az asztalhoz és megállok elõtte.
- Talán nálad hagytam valami? Mert csak akkor beszélek veled, ha visszahoztad… - mondom elég morcos ábrázattal. Kicsit sem vagyok boldog, hogy újra láthatom, ráadásul azt hittem tegnap rendesen kifejtettem, hogy csak a faszára volt szükségem és arra is, csak néhány fordulóra.
- És hol marad a szia? – vigyorog tovább.
- Otthon hagytam a másik kabátomban… Szóval, mi a retket akarsz ?

Mai napom eddig nagyon szar. Munka után találkoztam a csajommal, a kis ribanc megcsalt. Legrosszabb, hogy próbált hülyének nézni, de a nyomok ellene szóltak. Persze próbált magyarázkodni, de hiába. Dobtam. Csak kicsit viselt meg hiszen nem voltam belé szerelmes, de utálom amikor elárulnak. Akashit rábeszélem, hogy jöjjön el velem inni és bele is megyek annyit nem is kellett gyõzködni. Na igen neki aztán panaszkodhatok, aki csak az egyéjszakás kalandokat keresi, ami ellen nincs kifogásom és nekem is volt, de inkább kapcsolatot keresek, de most egy kaland kell és pasival. Igaz bisex vagyok,de egyre inkább úgy érzem egy pasi kell és a mai nap össze is fogok egyet szedni, még ha csak egy éjszakára is. Haverom ajánlott egy helyet odamegyünk le. Amikor belépünk, máris megtetszik elég sokan vannak, de szerencsére van még üres asztal. Megbámulnak minket, hiszen igen csak extrém kinézetünk van, de Aka mellett még én is eltörpülök. Na meg persze, hogy megnéznek minket hiszen jó pasik vagyunk. Barátom nagy örömére panaszkodok neki, de jó szokásomhoz híven a vigyor ott van a képemen. Na igen ez vagyok én. Ez a nõ meg pont nem érdemli meg, hogy bánatos legyek miatta inkább az egom sérti, hogy meg mert pont engem csalni. Õ baja nem fog még egy ilyen pasit találni. Végre kijön egy pincér, aki máris felkelti az érdeklõdésem.

- Mit hozhatok? – még csak ránk se nézz.

- Valamit inni cica, és egy mosolyt… - felelem hozva a formám.

- Ezek szerint két adag mosogatólevet kértek… Szûrve, vagy rostosan hozhatom? – végre rák pillant és meglátva a helyes kis pofiját még jobban bejön és a stílusa is tetszik igen egyedi.

- Ne legyél már ilyen undok… A csajom megcsalt, és most a bánatomat alkoholba szeretném fojtani… - panaszkodok neki is de egyre jobban vigyorgok. Lemerem fogadni biztos hülyének nézz, hiszen ha akkora nagy bánatom van mégis minek vigyorgok, mint valami hülye gyerek.

- Nekem inkább úgy tûnik, hogy mulatsz… de mindegy, hozok valamit, amibe belefulladhattok. – micsoda édes természet. Még ilyen pincérrel se találkoztam. Udvariasság, kedvesség nuku. Ez tetszik legalább más mint a többi. Elmegy majd visszatér egy jóféle tequilával. Nyami.

- Ez alkalmas bánat ûzésre, vagy ha mázlink van, letörli azt a beteg vigyort a képedrõl… Kiabáljatok ha valami kell… - nincs olyan szerencséje az én képemrõl igen nehéz levakarni a vigyort. Meghúzok a piát és persze be nem áll a szánk. Haverom csak hallgat már megszokta, hogy nagyon sokat tudok dumálni én még álmomba is beszélek sõt még sex közben is, ha kussolok ott nagy baj van.

- Val… Val!!! – félszememet rajta tartom a csávón. Szóval Val a neve. Illik hozzá.

- Szevasztok… Mi kéne?

- Természetesen te… Mikor adod már végre be a derekad? – nem igen tetszik, ahogy fogdossa és ahogy látom neki is.

- Majd, ha sikerül annyi piát elém raknod, ami feledteti velem, hogy egy gusztustalan nyálkás csiga vagy… Hidd el esélytelen… - elég közel ülünk így jól hallom õket na meg hallgatózom is.

- Nem nyúka piszka… - tetszik, ahogy megvédi magát, de a csávó nem éppen veszi a lapot.

- Kegyetlen vagy… - micsoda nyomorék viszont a kis édes nem hagyja magát. Nagyot nevetek, amikor szépen tökön rúgja és milyen jogos is.

- Takarodj a kuplerájba idióta!! – ebbõl már biztos veszi a lapot. A tulaj is jókat röhög, pedig más erre harapna hiszen a vendég az elsõ, de van egy határ és az a kis nyálgép ezt átlépte. Nagyon nem bírom az ilyen pasikat, fõleg hogy még mindig nem áll le. Látom lendül a keze na ezt nem fogom hagyni. Ott is termek és õ kap egy igen nagy pofont onnét meg átveszik a biztonságiak. Még jó, hogy figyeltem õket.

- Jól vagy? – kérdezem aggódva és megfogom a karját finoman.

- Persze, fölösleges volt ide rohanni, a kidobók nem dísznek vannak. – milyen kis harapós, de ez még jobban tetszik. Visszamegyek Akához akit meg se lep az egész. Tudja milyen vagyok. Ez van nem bírom a felesleges erõszakot fõleg, úgy hogy az erõviszonyok eltérnek.

- Maradsz ma este?

- Persze, valami köcsög banda játszik nem? Tudod, hogy nem hagyok ki egy ilyen bulit…

- Ez egyértelmû, és a köcsög banda énekese a fiam. – visszamegy a pulthoz és mintha nem tetszene a fõnökének, amiket mond.

- Nem megmondtam? Igazi köcsög banda, az apjánál zenélget… - érdekel, vajon mirõl beszélhetnek, mert õ igen csak jókat kuncogok.

- Ugyan ne vedd magadra, de még mindig a te borotváddal csupaszítja a farkát? – lassan elfogy a piánk így ideje újat rendelni meg legalább akkor beszélhetek vele.

- Inkább menj dolgozni, ma nagyobb bunkó vagy mint általában, nem basztak meg rendesen az éjjel?

- Bagoly mondja… És nem, ezt eltaláltad, sikerült összeszednem a puhapöcsöt. – intek is neki és õ máris hozza a piát.

- Parancsoljatok

- Egy köszönömöt, azért megérdemelne a barátom. – jegyzi meg a haverom. Van egy stílusa neki is, de értem mindig kiáll.

- Hát ebben igazad van… köszönd meg neki szépen… - vág vissza mire én csak felnevetek persze csak én õ csak morog, mint mindig. Ki is fejtem neki, hogy meg van kivel is fogom a bánatom elfelejtetni. Szerinte találhatnék jobbat is, mondja õ akinek pont ugyan ilyen a természete sõt rosszabb, de hát tudom egyrészrõl ez  csak egy álca.  Tovább iszunk és közben egy koncert is elkezdõdik nem is olyan rossz a zene.  Amikor elfogy a pia lelép és hagyj érvényesülni. Maradék kis rosszkedvem is eltûnt köszönhetõen a piának meg ennek a vadmacskának. Elõször csak figyelem távolabbról. A mozgása még jobban beindít. Végül odamegyek hozzá mielõtt valaki más csapna le rá. Mögé megyek és hátulról átölelem.

- Tudod még sosem találkoztam ilyen pimasz és sexi pincérrel mint te. – lehelem a fülébe. Megfordul és felpillant rám széles vigyorral.

- Nos ez is megtörtént éljen örüljünk. – pimaszkodik, majd tovább táncol, de nem hagyom annyiban még.

- Imádnivaló a természeted. – vigyorgok és most szembe állva táncolok vele.

- Mond te szedsz valamit? Vagy alapjáratban, vagy ennyire hülye? – vonja fel szépen ívelt szemöldökét.

- Nos alapjáratban. – nevetek fel engem aztán nem tud megsérteni. – Viszont ha jól érzem. – magamhoz húzom. – Ez nem a parfümöd illata és nem csak úgy maguktól csillognak így a szemeid. – közlöm vele a tényeket. Én is szoktam néha szívni meg nem ostoba se vagyok minden látszat ellenére se.

- Nem is vagy te olyan hülye. – vigyorog rám most nem lök el sõt jobban hozzám simul.

- Ezt most bóknak veszem tõled. – lehelem a fülébe és bele is nyalok. – Mond ugye nem tiltja a munkád, hogy vendégekkel kavarj? Bár ha tiltaná se érdekelne téged meg fõleg nem jól gondolom? – nézzek mélyen a szemeibe.

- Pontosan, ahogy mondod amúgy meg nem tiltja ismer jól a fõnököm, de ki mondta édesem hogy én pont veled akarok kavarni? – paskolja meg az arcom.

- Nos tisztában vagyok a képességeimmel és akit én akarok azt meg is szerzem magamnak. – lehelem az ajkai közé, de nem csókolom meg csak végignyalok rajta.

- Próbálkozni szabad nagyfiú. – kacsint rám. – Talán veled megyek el talán nem. – mosolyog sejtelmesen a farkamba markol. – Hmm  nem rossz, de kitudja még milyen felhozatal jön. – lép el tõlem.

- Játszani akarsz? Imádok játszani és nem lesz nálam jobb. – kacsintok rá.

- Egod az van ez tetszik. Majd meglátjuk mi sül ki belõle. – int odamegy a haverjaihoz, akik ingen csak lestek minket.

Belemegyek a játékba. Másokkal is elkezdek táncolni, ahogyan õ is, de folyton szemezgettünk és amint közelebb érünk egymáshoz végigsimítunk a másik testén itt - ott. Ez így megy egy órán keresztül, de már igen csak kanos vagyok. Megragadom a karját kiránt a tömegbõl falnak nyomom. – Ideje végre mást játszani. – vadul az ajkaira tapadom. Rég indítottak be valaki ennyire sõt talán még soha. Nõ biztos nem.

- Milyen akaratosak vagyunk. – vigyorog, de viszonozza hevesen a csókom.

Hozzásimulok, amennyire csak tudok és fenekét markolászom. Egyre jobban faljuk egymás ajkait. Megragadom a kezét és a WC - behúzom az egyik üres kabinba. Bezárom az ajtót nekivágva a csempének már a nyakát csókolom, harapom. – Remélem nincs kifogásod ellene, hogy itt dugjalak meg. – szívom meg jobban a nyakát.

- Úgy nézzek ki, mint akinek van? – kacérkodik, most õ vág a csempének és a nyakamra tapad. Milyen vad isteni.

- Én kérek ahh elnézést. – nyögök fel. – Amúgy a nevem Ryu. – most jut eszembe, hogy a nevem eddig nem is mondtam. Lesimítok a farkára és izgatni kezdem. Már most kemény.

- Nem kell a neved tudnom egy jó dugáshoz. – nyög bele a fülembe. Milyen igaz csak nem olyan biztos, hogy én csak egy estét akarok. – Ne húzok az idõt inkább tedd be a farkad. – markol bele erõsen.

- Milyen kis kéjenc valaki, de óhajod számomra parancs. – helyet cserélek vele, hogy nekem háttal legyen. Lehúzom a naciját majd a sajátom is és a merev farkam a fenekéhez kezdem simítani. Imádom húzni a partnereim agyát, de most nem megy. Annyira kívánom. Szétfeszítem formás kis fenekét és tövig beléhatolok egy hangosabb nyögés kíséretében.

- Ahh végre….. isteni. – nyög fel és jobban kipucsit. Szélesen elvigyorodom megragadva a csípõjét vadul mozogni kezdek.

- Ahh…. tényleg isteni ez a hely. – vigyorgok egyik kezemmel felhúzom a felsõjét és a hátát kezdem harapdálni.

Micsoda egy délután. Minden a feje tetején áll, azt sem tudom hová kapjam a tekintetem. A sok türelmetlen barom, fel nem fogják, hogy csak két kezem van, és egyikkel sem a faszom verem. Persze én is morcosabb és ingerlékenyebb vagyok az átlagnál, de ezt az ide járók már megszokták. Ilyen vagyok és kész. Alapból a reggelem sem indult túl jól. Tegnap buliztam és sikerült összeszednem valami idiótát, aki egy dugás után, már azt hitte, hogy összecuccolunk. Mekkora balek idióta állatok léteznek, pedig én nem árulok zsákba macskát, és mindenkinek a tudtára adom, hogy nem akarok senkit magam mellé. Nekem ugyan senki se fogja megmondani, hogy mikor mit tehetek. Elég volt elviselnem a szüleimtõl. Az egyik asztalnál, már vagy negyed órája várnak, és a pincér akinek oda kellene menni, most éppen a mosdóban zokog egy szakítás miatt, így még az õ tetves asztalait is át kell vállalnom.

- Mit hozhatok? – érdeklõdöm, de fel sem nézek a jegyzettömbömrõl.

- Valamit inni cica, és egy mosolyt… - ki a franc ez az idióta? Unottan, felhúzott szemöldökkel nézek le rá. Egy egész, helyes extrém külsejû sráccal találom szembe magam, aki úgy vigyorog rám, mint egy rohadt tök. A haverja vele pont ellentétben unott képpel néz maga elé. Szép páros. Jegyzem meg magamnak.

- Ezek szerint két adag mosogatólevet kértek… Szûrve, vagy rostosan hozhatom? – vágok egy nem túl kedves képet, mire a idétlen srác, csak tovább vigyorog.

- Ne legyél már ilyen undok… A csajom megcsalt, és most a bánatomat alkoholba szeretném fojtani… - fejti ki, mintha kérdeztem volna bármit is, de azért elég fura, hogy elvileg szar a hangulata, mégis vigyorog.

- Nekem inkább úgy tûnik, hogy mulatsz… de mindegy, hozok valamit, amibe belefulladhattok. – firkálok valamit a papírra és hosszú fekete kötényembe csapva unott képpel sétálok a pulthoz, hogy vigyek a furcsa párosnak egy kis italt. Nem sokra rá, vissza is térek egy üveg jófajta Tequilával poharakkal és természetesen sóval citrommal. Lerakom eléjük és töltök mind a kettejüknek.

- Ez alkalmas bánat ûzésre, vagy ha mázlink van, letörli azt a beteg vigyort a képedrõl… Kiabáljatok ha valami kell… - intek és visszatérek a munkámhoz. Nem is foglalkozom velük tovább, hisz van munkám bõven és amúgy sem érdekel annyira senki, hogy figyeljem. A pultnál ácsorogva cigizek és kávézom, egy öt perces szünetet tartva, mikor egy másik asztaltól kiabálni kezdenek.

- Val… Val!!! – megfordulok sóhajtok egyet.  Ezek törzsvendégek, és a csávó hajt rám, de pechére nem az esetem, nagyon nem. A tipikus nyálas szépfiú, akit apuci anyuci agyon kényeztet. Talán még a valagát is kitörlik neki. Eskü, nem lepõdnék meg. Elnyomom a cigim és odaslattyogok.

- Szevasztok… Mi kéne?

- Természetesen te… Mikor adod már végre be a derekad? – kérdezi és a fenekemre simít.

- Majd, ha sikerül annyi piát elém raknod, ami feledteti velem, hogy egy gusztustalan nyálkás csiga vagy… Hidd el esélytelen… - húzom fel szemöldököm és leveszem kezét fenekemrõl.

- Nem nyúka piszka… - morranok rá, de fel sem veszi, még a szövegemtõl sem esik le neki a tantusz, hogy kicsit sincs kedvem hozzá. Jó aláírom általában véve mindig így viselkedem, és ez lehet megtévesztõ. Talán azt hiszi, hogy olyan vagyok, mint azok a hülyegyerekek, akik meghúzzák a lányok copfját, mert tetszik nekik. Na ez nem én vagyok. A baromarcú képes és benyúl a lábam közé és combom átkarolva, von magához, hogy pocakomra puszit adjon.

- Kegyetlen vagy… - suttogja és csak nem enged, már lehet benne némi löket, így szürkület után. Szabadulni próbálok és a haverjai is igyekeznek leszedni rólam. Ész érveket felhozva, de csak nekem kell intézkednem, mivel valakire nem hatnak az ész érvek. Szemem forgatom és már azon vagyok, hogy széttörök a fején egy üveget, mikor kicsit visszaveszek, és másik lábammal tökön rúgom, majd az italát a fejére öntöm.

- Takarodj a kuplerájba idióta!! – förmedek rá, és ellépek, ahogy padlót fogva vergõdni kezd. A tulaj a pult mögött, jókat röhög, õ még durvábbra számított, és kicsit sem zavarja, ez a klub pont megengedi az alkalmazottainak, hogy így viselkedjen. A kidobók azért készen állnak, ha mégsem bírnék a levakarhatatlan fickóval, de ez ritkán fordul elõ. Gyönge vagyok, de igazi, hõscincér. A haverjai igyekeznek összevakarni a srácot, aki elég haragos lesz és mikor feláll utánam lépve megragadja karom. Maga felé fordít és már emelné kezét, hogy megüt, mikor a fura vigyorgó csávó, lendületbõl üti ki. A kidobó kapja el a repülõ csávót, és kifelé kezdi cibálni. A srác aggódó képpel néz rám.

- Jól vagy? – erre megint csak felhúzom a szemöldököm. Mégis miért ne lennék jól? Nem is értem, minek hõsködik itt nekem, ez a fickó.

- Persze, fölösleges volt ide rohanni, a kidobók nem dísznek vannak. – húzom ki karom kezébõl és hátat fordítva sétálok vissza a munkámhoz, mintha mi sem történt volna, de egy biztos, ma is inni fogok, ráadásul nem is keveset, hisz holnap szabadnapom van. A pultnál a fõnökkel álok le, beszélgetni.

- Maradsz ma este?

- Persze, valami köcsög banda játszik nem? Tudod, hogy nem hagyok ki egy ilyen bulit…

- Ez egyértelmû, és a köcsög banda énekese a fiam. – néz tekintetembe.

- Nem megmondtam? Igazi köcsög banda, az apjánál zenélget… - kuncogom el magam, elég gonoszkán, mire a fõnök csak csúnyán néz. Persze a fia nem meleg, de attól még úgy viselkedik, éppen ezért tudom ezzel szívni a vérét.

- Ugyan ne vedd magadra, de még mindig a te borotváddal csupaszítja a farkát? – folytatom, tovább az ércelõdést.

- Inkább menj dolgozni, ma nagyobb bunkó vagy mint általában, nem basztak meg rendesen az éjjel?

- Bagoly mondja… És nem, ezt eltaláltad, sikerült összeszednem a puhapöcsöt. – vonok vállat és mivel a vigyori srác int, hogy elfogott az itala kiviszek nekik még egy üveggel.

- Parancsoljatok

- Egy köszönömöt, azért megérdemelne a barátom. – néz rám a juggatott képû unott pofa.

- Hát ebben igazad van… köszönd meg neki szépen… - kuncogok és otthagyom õket újra, az est további részében dolgozom, de amint megjön a banda, lerakom a kötényem és átöltözve, már bele is vetem magam a buli közepébe. Két haverom, meg is jelenik, ez a két srác, akivel jóban vagyok, és igazán önmagam tudok lenni. Jókat nevetünk, iszunk és táncolunk, alig telik el két óra, és már jó állapotban vagyok, hogy bárki alá befeküdjek, aki egy kicsit is tetszik nekem, de most nem ez a fõ célom. Az elõzõ estébõl tanulva, igyekszem elkerülni, hogy valami barommal összeakadva, megint egy vacak reggelem legyen. Végül csak elõkerül a kedvencem, amit ritkán szoktam ital mellé fogyasztani, de most hatékonyan akarom kiütni magam. A jófajta Holland cuccot, haverom szerválja, az ördög tudja, milyen kapcsolatokkal. Mélyre szívom az édeskés füstöt és bent tartva, már érzem is hatását. Kifújva mosolyodom el, és táncolni kezdek, igen sexin és csábítóan.