Megcsókol igen szenvedélyesen ezzel tudom nyert ügyem van. Neki nyomom a falnak és igen vadul viszonzom a csókját. Nagyon akarom őt és érzem ez kölcsönös nem is kicsit.
- Természetesen hozzám. – nekem teljesen megfelel.
- Rendben. – bólintok rá és elindulunk hozzá igen csak nagy léptekkel. Megérkezve hozzá körbenézzek, de nem hagyj sokáig nézelődni, mert falnak nyom és vadul az ajkaira tapad. Heves a kicsike ez egyre jobban tetszik. Vetkőztetni kezdem és végigsimítok a hátán, de akkor kapcsolok.
- A hátadra vigyázni kell, úgy hogy lovagolni fogsz remélem tisztában vagy vele. – közlöm kaján vigyorral. Elmosolyodik majd a farkamba markol ami már most kemény.
- Rendben van, de állat. – mindjárt megtudod mekkora állat is vagyok. Vetkőztetni kezd ő is, ahogyan én is szinte tépem a ruháit. Isteni teste az nem kétség. Nem szokásom az előjáték így rögtön a lényegre térek, na meg nagyon kívánom is őt. Felemelem a lábát és tövig beléhatolok. Fájdalmasan nyög fel, de élvezi is. Pont az ilyen pasikat szeretem akik nem nyafognak az nem az én műfajom. Fenekébe markolok és keményen dugni kezdem. Nyakát harapdálom és szívogatom szép kis foltokat hagyva rajta. Isteni segge van kellően szűk és forró remek párosítás. Vad vagyok, de elég élvezetet is adok neki. Végig a gyönyörpontját izgatom. Nyögése zene füleimnek, ami egyre kéjesebb és kéjesebb lesz. Nem tart sokáig a menetünk és mélyen beléélvezek ő pedig követi a példámat, de itt még nincs vége és egész éjszaka sexelünk. Rég tüzelt már fel valaki ennyire most aztán tényleg kiélem magam és rendesen kielégülök. Csak reggel dőlünk ki. Hozzám bújik, de nem lököm el pedig nem vagyok az a ölelgetős fajta pedig jól esik csak hát kerülöm az e fajta érintéseket, de vele más. Hátát simogatom finoman majd lassan elalszunk.
~
Pár órával később ébredek fel. Kicsit nézzem még és az arcára simítok. Nem szoktam ott aludni akikkel dugok és ők se nálam, de most nem bántam meg. Összeszedem magam majd haza megyek. Otthon lefürdök és rá gondolok. Nem beszéltünk meg semmit, de érzem még látni fogom sőt látni is akarom. Kajálok majd alszok egy kicsit, mert csak délután megyek dolgozni.
Felébredve iszok egy erős feketét majd elkészülve bemegyek dolgozni igen csak feldobva nagyon jót tett az éjszaka és ezt a haverom is megjegyzi. A kis kíváncsi faggat milyen volt az éjszaka. Eleget adva az örömeinek mesélek neki, de csak annyit amennyit kell. Drága barátom máris kombinál, hogy hát ha vele összejövök, de erre csak legyintek, hogy ne legyen hülye pedig esetem a srác nem is kicsit, de akkor se akarok senkit magamhoz közel engedni így, de pár dugás még belefér na meg tényleg jól éreztem magam vele.
Munka közben már azon gondolkozom, hogy ma vagy holnap megkeresem. Éppen az egyik vendégem ügyködök, amikor hallom, hogy valaki belép.
- Üljön le. – felelem automatikusan, de nem nézzek fel egészen addig amíg ismerős hangot meg nem hallok.
- Csak jöttem, hogy megnézd hogy áll a munkád. – felpillantok és elmosolyodom. Hmm ő jött hozzám és ennek most örülök.
- Szóval megint itt vagy. – vigyorodom el.
- Itt bizony. Szükségem lenne még az esti aktivitásodból mondjuk amikor szeretnéd. – nyílt lapokkal játszik ez tetszik.
- Hát nem is tudom, tudod elég sok dolgom van mostanság. – húzom kicsit az agyát, de végül elmosolyodom. – Jobban átgondolva egy ilyen kis vadmacskára mindig van időm. – kacsintok rá.
- Helyes válasz. – mosolyog rám szélesen. Annyira szép és szexi mosolya van.
- Ülj le mindjárt végzek és utána te jössz. – kacsintok rá majd tovább dolgozok.
Igen hamar befejezem majd amikor távozz a vendég rápillantok Ericre.
- Na akkor mutasd a tetkód. – több se kell neki és máris lekapja a felsőjét. Legszívesebben most neki esnék, de mindjárt jönnek hozzám. – Oké minden rendben van velük, de még érzékeny szóval még, azért két hétig vigyázz velük. – bólint. Végigsimítok rajtuk majd letapasztom ismét. – Visszaöltözhetsz. – így tesz majd mikor végezz megfogom a kezét és a dohányzóba húzom majd bement a falnak nyomva megcsókolom.
- Csak nem hiányoztam? – kuncog az ajkaim közé és átkarolva a nyakam viszonozza a csókom.
- Túl jó voltál az este pedig ritkán dugok meg valakit kétszer, de te más vagy. – lehelem az ajkai közé és a fenekébe markolok.
- Ezt bóknak veszem és ezzel én is így vagyok. – harap az ajkaimra. Remek akkor ő sem akar a sexnél többet vagyis ezt veszem ki a szavaiból meg úgy a viselkedéséből, ami eddig lejött.
- Nagyon helyes. Még van két vendégem, de este akkor találkozhatnánk mit szólsz? – nézzek mélyen gyönyörű szemeibe.
- Benne vagyok. Elmenjünk valahova vagy rögtön átjössz hozzám? – mintha a gondolataimba látna.
- Átmegyek akkor hozzád. – ismét megcsókolom majd ellépek tőle.
- Akkor várlak. – int és elmegy én meg megyek vissza dolgozni.
Ő tényleg más, mint akikkel eddig kavartam. Vele már most eltudnám képzelni, hogy járjak de persze ez nem fog megtörténni bőven elég, ha kielégíti a testi vágyaim és ha ő mégis többet akar akkor végeztem vele. Az meg se fordul a fejembe, hogy a végén kötődni fogok hozzá. Évek alatt az e fajta érzéseket sikerült jó mélyen elnyomnom magamba ez alól Ryu kivétel, de az ő barátsága nekem bőven elég.
A munka gyorsan eltelik. Haza megyek és lefürdök majd felöltözök. Eszek egyet majd veszek magamhoz egy üveg bort majd elindulok hozzá. Jó a memóriám így máris odatalálok.
- Hello Eric. – köszönök széles vigyorral amikor belépek.
- Szia te állat. – kuncog majd lekap igen hevesen.
- Micsoda köszöntés. – lehelem az ajkai közé.
- Csak, hogy még se jöjjek üres kézzel. – adom oda bort.
- Ki is bontom. Addig foglalj helyet. – bemegyek a nappaliba és most jobban körülnézzek.
- Itt is vagyok. – tér vissza két pohárral az egyiket elveszem.
- Tetszik a kéglit. – pillantok rá.
- Kösz nekem is. – vigyorodik el szélesen.
Helyet foglalunk. Koccintunk majd beleiszok a borba.
- Finom. – állapítja meg.
- Nos nekem mindenben jó ízlésem van. – na igen a szerénység messze állt tőlem.
- Még szerény is vagy. – nevet fel majd látom a kezemet nézi. – Mit jelent az ujjaidon lévő tetkó? – kérdezz rá mire megremegek picit. Csak Ryu tudja mit is jelent senki másnak nem árultam el.
- Az legyen az én titkom. – zárom le ennyivel a témát remélem veszi a lapot.
- Ahogy gondolod. – vonja meg a vállát. Örülök, hogy nem kérdezz többet és remélem ez így marad.
Beszélgettünk kicsit amíg elfogy a bor persze közben tök csók is elcsattan köztünk. Miután kiörül az üveg az ölembe húzom majd a nyakát kezdem el szívogatni. Édesen felnyög majd hozzám simul. Leveszem a felsőjét és az egyik mellbimbójára cuppanok. Erősen szívogatom amíg meg nem keményedik.
- Finom vagy. – állapítom meg majd a farkára simítok. – Már kemény vagy micsoda búja test ez tetszik. – kezdem el simizni.
- Te se panaszkodhatsz. – markol a farkamba.
- Ez miattad van. Nagyon szexi vagy. – bontom már ki a naciját most a sex előtt játszani akarok egy kicsit vele. Igaz tegnap nem volt előjáték, de most még jobban felakarom tüzelni, ezért csinálom. Azt akarom könyörögjön nekem, hogy dugjam meg igazából erről szól és nem az előjátékon van a hangsúly. Előveszem a farkát és simogatni kezdem. Jobban felnyög és ő is bontani kezdi a nacim, de amikor a cipzárom húzza le remegni kezd a keze.
- Na mi van cica? Ennyire izgulsz hirtelen? Tegnap már volt szerencséd megtapasztalni szóval mi történt? – vigyorgok rá bár tényleg fura.
Karakter: Eric Sonery Megjegyzés: (Tetkósomnak ~ Felicitymnek)
- Mit ne mondjak merész vagy. Nem akarsz fizetni most és még egy vacsorára is meghívsz. Igen érdekes, de legyen benne, vagyok. Holnap akkor megkapod a másik tetkód és utána elmehetünk vacsorázni – készíti tovább a tetkómat.
- Tökéletes – elmosolyodok és csak behunyt szemmel élvezem, ahogy a tetoválást készíti. Igaz kicsit fáj, de mit nekem ez a kis fájdalom, ha egyszer jóval nagyobb van olykor?
Amint befejezi megszólal.
- Nézd meg. – leveszi a kesztyűjét, mire felállok, és a tükörhöz sétálok. Igazán tehetséges alak.
- Nagyon tetszik tényleg jó vagy. Hogy áll? – mutatom meg magamat.
- Jól, de csak azért mert én csináltam – vigyorodik el. Hmmm. Nagyon jól áll neki. Nem ilyen volt a kedve, amikor bejöttem, de ez is tetszik. Nagyon is.
- Az egod meg van – válaszolom mosolyogva.
Leragasztja még a tetkóját, és elmondja, hogy mire figyeljek, hogy ne legyen gond.
- Oké akkor holnap. A nevem Eric Sonery – nyújtok neki kezet, bemutatkozásomhoz, ha már így megbeszéltük, hogy randizunk.
- Akashi Hattari – fog velem kezet. – Akkor holnap gyere ugyan így – int és már megy is tovább dolgozni.
Amint hazamegyek be kell vennem a gyógyszerem, mert már remegnek a kezeim. Nem szeretem ezt a részét a dolgoknak. Egyre jobban nem hat a gyógyszer. El kell majd mennek az orvoshoz, hogy erősebbet írjon fel.
~*~
Másnap reggel a megbeszélt időpontban megyek az üzeltbe, hogy a második tetkóm is meglegyen csinálva. Fülig érő mosollyal lépek be a helyiségbe, ami oly kedves számomra.
- Hello Akashi. Na ma már nem vagy olyan morgos? Bár én kifejezettem élveztem. – vigyorogva kezdek el vetkőzni.
- Nos most éppen nem, de sosem lehet tudni amúgy hello – mondja egy féloldalas vigyor kíséretében.
- Hát a vacsit nem úszod még ha morci is vagy akkor se – helyezem magam kényelembe.
- Nem is akartam elhiheted – kacsint rám, majd neki kezd a munkának.
Behunyom a szememet és ha nem hallanám, hogy kikapcsolja a gépet, akkor tuti elaludtam volna. kezdek kicsit fáradékonyabb lenni, de majd a gyógyszerek mindent elintéznek.
- Tényleg profi, vagy ha kell még tetkó hozzád jövök – mondom, miközben a tükörben nézegetem magamat és a remek művet.
- Hát tényleg nem lehet panaszod. Nos hol akarsz vacsorázni? – sajnálom, hogy nem akar lakásra menni, de majd máskor akkor.
- Van a sétányon a Mediterrán étterem, ismered? – kérdezem, miközben letapasztja én meg felöltözök
- Igen. 8- kor jó neked? – írja a számlát.
- Remek akkor ott találkozunk – kifizetem az összeget, majd távozok.
Hazamegyek és elkészülök a találkára, az orvost meg holnapra iktatom be.
Amint eljön az idő, hogy a találkára menjek, összekapom magam és már megyek is a megbeszélt helyre, ahova egyszerre érkezünk meg.
- Jól nézel ki – mér végig alaposan.
- Te se panaszkodhatsz Akashi – ejtem ki kicsit erotikusabban a nevét, hogy gerjesszem a hangulatot, mert szükség lesz rá.
- Nos menjünk – bemegyünk az étterembe és a teraszon ülünk le. Nem kicsit megnéznek minket a testékszerek miatt, de kit érdekel? Jobb dolgom is van attól, hogy velük foglalkozzak. Az egyik ráadásul velem szembe ül.
- Áruld már el nekem, hogy jött ez sok pc? Ennyit még tényleg nem láttam – nézek mélyen a szemébe és próbálom kitalálni a gondolatait, de szerintem reménytelen.
- Mindig is szeretem őket és tudod ez olyan, mint a tetkó, amikor egyet már csinálsz onnét nincs megállás. Na meg rohadt jól áll és szeretem, ha megbambulnak – válaszolja egyszerűen, d nem tudom miért valami mást is érzek benne.
- Milyen igaz. Jó válasz tetszik és egyet értek vele. Egyszer élünk nem igaz? – mosolygok rá, ám érzem, hogy a kezem elkezdett remegni. Ebből ha így folytatom tovább nem fogok jól kijönni.
- Ez így van – bólint szavaimra, végül rendelünk.
Nagyon jól elbeszélgetünk a kaja közben meg utána is. Sok közös van bennünk. Mondjuk az ember ezt simán megmondhatja első ránézésre is. Nem akarom, hogy belém szeressen, hiszen annak csak szenvedés lesz a vége ezt nagyon jól tudom. Mindig ott hagytam azokat akik belém szerettek, de talán ő nem fog. Nem annak a tipikus romantikus szerelmes típusnak mondanám.
A vacsora végén felesbe fizetünk, mert együnk sem engedte, hogy fizessen a másik. Amint kiérünk az utcára a falnak nyom és a fejem mellett támaszkodik meg.
- Nos akkor nálam vagy nálad? – leheli a fülembe, amin elmosolyodok.
Elmosolyodva nézek a szemébe, majd megfogom az arcát és magamhoz húzva csókolom meg. Neki sem kellett több. Egész testével nyom a falnak és érzem vágyát is, hogy növekszik akár csak az enyém. Csókunkat egyenesen elmélyíti, ahogy csak tudja, szinte a torkomon nyomja le a nyelvét, amin jót mosolygok.
Mikor elválnak ajkaink, egy kisebb nyálcsíkot húzunk magunk között, de csak elvigyorodva nézem, ahogy minket undorodva.
- Természetesen hozzám. – mondom egyszerűen a kérdésére a választ.
- Rendben. – mondja, majd még egy csókot lop tőlem, végül csak elindulunk hozzám mutatva az utat.
Amint megérkezünk, belépünk. Eleinte mintha érdeklődve nézne szét a lakásomban, de nem akarom, hogy nagyon megismerjen, ezért a falnak lököm és vadul kezdem el marni az ajkait. Belemorran a csókba és elkezdi leszedni rólam a felsőt, de ahogy megsimítja a hátamat, elválik ajkaimtól és a szemembe néz.
- A hátadra vigyázni kell, úgy hogy lovagolni fogsz remélem tisztában vagy vele. – mondja vigyorogva.
Hmmm. Szóval azt hiszi, hogy Uke típus vagyok? Hát rendben legyen. Most még bele megyek a játszmába, de majd fordulni fog a kocka egyszer, mert én is meg akarom tapasztalni, hogy milyen az a feszes feneke.
Kezemmel lesiklok és belemarkolok, amire csak még szélesebb vigyor jelenik meg arcán.
- Rendben van, de állat. – becézgetem, majd a nyakát kezdem el csókolgatni, miközben az összes ruhájától kezdem megszabadítani.
Ám azt hiszem eléggé felvagyunk fokozódva, mert mit sem törődünk az előjátékkal. Amúgy az inkább a szerelmesek előjátéka, mi meg nem vagyunk azok. Egyből egymásnak esünk. Vagyis inkább Akashi esik nekem. Minden féle tágítás nélkül emeli fel a lábamat és hatol belém, amire felnyögve sikítok fel. Élvezem a vadságát, de egyben fájdalommal is tölt el kicsit. Mondjuk kellemes a fájdalom, mert a másikat elveszi.
Nem vár egyáltalán sokáig, csak keményen csinálja a dolgokat. Vadul döfköd meg, amire eleinte fájdalmas nyögések hagyják el ajkaimat, majd ahogy elkezdem élvezni a dolgokat élvezetből kezdek nyögdécselni cselekedetétől.
Annyira ki voltunk már éhezve, hogy nem is kell sokat várni a megérdemelt mennyországra. Hangosan felnyögve élvezünk el, de az estének még nem itt van vége szerencsére.
~*~
Az egész éjszakát végig szeretkezzük, így csak reggel fekszünk le aludni. Nem tudom miért, de automatikusan hozzá bújva alszom el, de lehet nála is valamilyen mechanizmus, mert maghoz ölel és eleinte még a hátamat is simogatja.
Délután ébredek fel. Amikor kinyitom a szemeimet, a nap élesen világít egyenesen bele, de nem baj. Kell, hogy felébredjek. Másik oldalamra fordulva keresném az emberkémet, akivel ezt a fergeteges éjszakát töltöttem, de nem találom.
Elmosolyodok, majd felállok és beveszem a gyógyszereimet. Nem bánom kicsit, hogy elment, de jó lett volna valaki mellett felébredni, de majd legközelebb megkérem, hogy maradjon.
Délután elmegyek az orvoshoz, aki erősebb gyógyszert ír fel nekem és megállapítja, hogy rosszabbodott az állapotom, de nem érdekel. Kiváltom a gyógyszereket és veszek is be belőle párat, hogy ne remegjek, és ne legyenek fájdalmaim. Amint ezzel végzek elmegyek a kicsikém szalonjába, hogy egy jó indokkal megint szóba elegyedhessek vele.
Amint megérkezek be is lépek és már megint egy emberkét készít.
- Üljön le. – mondja az ajtóra se nézve.
- Csak jöttem, hogy megnézd hogy áll a munkád. – mondom, mire abba hagyja a munkát és rám néz elmosolyodva.
- Szóval megint itt vagy. – állapítja meg.
- Itt bizony. Szükségem lenne még az esti aktivitásodból mondjuk amikor szeretnéd. – kacsintok rá és csak a válaszát szeretném tudni, hogy benne lenne-e még pár körben.
Az este ismét rémálmom van. Már rég volt és reméltem megszűntek végre, de sajnos tévedtem. A családom balesetéről álmodom. Nem tudok visszaaludni. Veszek egy hideg zuhanyt és rágyújtok utána. Benyomom a tévét sajnos ilyenkor sose tudok visszaaludni, mert ismét csak rémálmom lenne. Remélem ez most nem fog sok napig tartani, mert erre is volt példa. Olvasással és film nézéssel töltöm az estét. Reggel nagyon morcos vagyok. Semmi kedvem ilyenkor dolgozni, de muszáj. Iszok egy jó erős kávét és bemegyek. Nem szólnak hozzám tudják ilyenkor jobb békén hagyni. Éppen az egyik vendégem ügyködök amikor megérkezik egy fiú, de nem nézzek rá.
- Jó reggelt. – köszön, de még mindig nem nézzek fel.
- Jobbat. – morgok semmi kedvem beszélgetni. – Miben tudok segíteni? – felpillantok rá most már, de cseppet sem vagyok kedves na nem mintha máskor az lennék, de most a megszokottnál is morcosabb vagyok.
- Egy jó kis tetkót akarok. Van katalógusa? – a katalógus felé biccentek.
- Ott megtalálja, amit keresne, de most már maradjon csendben. – morgok továbbra is és folytatom a munkám. Nem igen figyeltem még meg csak úgy voltam vele egy vendég a sok közül. Miután végzek rápillantok továbbra is morcosan csoda, hogy még egy vendéget se ijesztettem el.
- Választott már? – nem igen érdekli, hogy nem vagyok kedves még szerencse.
- Igen ezt a kettőt. – ezzel most nagyon meglep igen csak bevállalós vagy csak szimplán hülye.
- Fájdalmas egy tetoválás remélem tudod. – felhívom a figyelmét nem akarok hisztit na meg az ilyeneket megszoktam jegyezni.
- Ahogy elnézlek, nem csak én vagyok telipakolva piercingekkel, akkor meg szerintem gond. – meglep a válasza ismét és most nézem meg csak igazán őt. Nem is rossz sőt ezek pc-ék igen jól néznek ki, de nekem akkor se egyenlő azzal, hogy bírni fogja.
- Jól van, ahogy gondolod, de remélem azért nem fog hisztizni 10 perc után. – figyelmeztetem még egyszer még elmehet.
- Csak figyelj és meglátod. – furán nézzek rá meglep a viselkedése, de kezdi felkelteni az érdeklődésem.
Neki kezdek a munkámnak. Szép teste van meg kell, hogy állapítsam. Még vártam rá, hogy mégis csak azért felszisszen vagy visszakozik, de nem. Hirtelen mintha nem az nem lehet nem aludhatott el.
Abbahagyom a munkám és rápillantok. Helyes fiú, na de minek gondolok ilyenekre?
- Csináld csak szépfiú, max majd ébressz fel, ha elaludnék. – válaszán elmosolyodom tényleg nagyon félreismertem. Nem is olyan rossz már ez a nap.
- Az angyalt, majd csak holnap fogom tudni megcsinálni. – jegyzem meg jóval emberibb hangon azért, mert az már tényleg sok lenne bármennyire bevállalós.
- Jól van, akkor majd holnap fogsz egyben kapni fizetséget. – hogy mi van? Merész a kicsike. – De természetesen csak akkor, ha a fizetségem mellé még elfogadsz egy vacsora meghívást is. – na ezzel most tényleg váratlanul és ez rám is van írva.
- Mit ne mondjak merész vagy. Nem akarsz fizetni most és még egy vacsorára is meghívsz. Igen érdekes, de legyen benne, vagyok – bólintok rá. – Holnap akkor megkapod a másik tetkód és utána elmehetünk vacsorázni – tovább csinálom a munkámat.
- Tökéletes – mosolyog és lehunyja a szemeit. Tényleg jól nézz ki a kicsike, rám meg rám férne egy jó kis sex. Többet nem beszélek, de a kedvem feldobta. Nagyon jól sikerül a tetkó, mint mindig.
- Nézd meg. – leveszem a kesztyűim ő pedig a tükör elé sétál. Megnézem jobban tényleg nagyon jól nézz ki.
- Nagyon tetszik tényleg jó vagy. Hogy áll? - mutatja meg magát.
- Jól, de csak azért mert én csináltam – vigyorodom el, mintha kicseréltek volna.
- Az egod meg van – vigyorog. Letapasztóm még a tetkót és elmondom, mire figyeljen.
- Oké akkor holnap. A nevem Eric Sonery – nyújt kezet.
- Akashi Hattari – fogok vele kezet. – Akkor holnap gyere ugyan így – intek és ott is hagyom.
Jó pár vendégem van, de csak ő jár a fejembe. Van benne valami, ami nagyon megfog és nem csak a külsője. Vagánynak és merésznek, na meg bevállalósnak tűnik a formás fenekéről nem is beszélve. Legjobb párosítás. Munka után haza megyek, elég hamar eljön az este szerencsére rémálom nélkül. Másnap bemegyek előtte két vendég van. Majd megérkezik ő ugyan olyan huncut vigyorral, mint tegnap.
- Hello Akashi. Na ma már nem vagy olyan morgos? Bár én kifejezettem élveztem- vigyorog már vetkőzik is.
-Nos most éppen nem, de sosem lehet tudni amúgy hello – villantok meg egy sexy féloldalas vigyort.
- Hát a vacsit nem úszod még ha morci is vagy akkor se – vigyorog és kényelembe helyezi magát.
- Nem is akartam elhiheted – kacsintok rá és neki látok. Most is majd nem elaludt. Ilyet se láttam még. Ismét remek munkát végezek.
- Tényleg profi, vagy ha kell még tetkó hozzád jövök – kuncog miközben nézegette magát.
- Hát tényleg nem lehet panaszod. Nos hol akarsz vacsorázni? – legszívesebben lakásra hívtam volna rögtön.
- Van a sétányon a Mediterrán étterem, ismered? – kérdi közben befejezem a végső mozdulatokat és visszaöltözik.
- Igen. 8- kor jó neked? – számlát is előállítom.
- Remek akkor ott találkozunk – fizet majd távozik.
Gyorsan eltelik a nap és hamar eljön az este. Feketébe öltözök, de dögösen festek. Fekete farmer és ing van rajtam aminek felsőgombjait kigombolom. Szinte egyszerre érünk oda.
- Jól nézel ki – mérem végig. Bókolni szoktam azért.
- Te se panaszkodhatsz Akashi – ilyen erotikusan kiejteni a nevem. Basszus nagyon vadító ez a srác.
- Nos menjünk – bemegyünk és kint a teraszon, foglalunk helyet. Megnéznek minket főleg engem a sok pc miatt. Nem zavarja sőt mintha élvezné.
- Áruld már el nekem, hogy jött ez sok pc? Ennyit még tényleg nem láttam – nézz mélyen a szemembe. Nem lep meg a kérdés, de nem leszek teljesen őszinte.
- Mindig is szeretem őket és tudod ez olyan mint a tetkó, amikor egyet már csinálsz onnét nincs megállás. Na meg rohadt jól áll és szeretem ha megbambulnak – felelem és ez félig igaz is volt.
- Milyen igaz. Jó válasz tetszik és egyet értek vele. Egyszer élünk nem igaz? – mosolyog rám, de van valami fura a mosolyába de nem tudom hova tenni.
- Ez így van- bólintok és rendelünk.
Jól eldumálunk mindenféléről, hamar megtaláljuk a közös hangot. Tetszik, sőt ő az a pasi lenne így elsőre megítélve, akivel ellenék hosszabb távon, de ennek ellenére csak a sexre kell. Nem akarok senkit magamhoz engedni közel Ryun kívül. Minden jó, de már azt akarom, hogy alattam nyögjön végre. Felesbe fizettünk, mivel nem engedte, hogy fizessek na meg én se neki. Kiérve a falnak nyomom, megtámaszkodom a feje mellett.
- Nos akkor nálam vagy nálad? – lehelem a fülébe. Látom rajta, hogy simán lefeküdne velem vagyis nekem úgy jött le és reméltem igazam is lesz.
Karakter: Eric Sonery Megjegyzés: (Tetkósomnak ~ Felicitymnek)
Egészéjszaka az internetet bújtam, mert egy jó tetováló szalont kerestem, ahol jó kis tetkót tudnának csinálni az ízlésem szerint. Még nem tudom, mit akarok magamra varratni, de amint megtalálom a megfelelőt, rá fogok rabolni az biztos.
Le kéne egy kicsit feküdni, aludni, de most meg a városban kéne szétnézni. Félre teszem a laptopot, majd ahogy felállok és nyúlnék a kabátomért, mert azért ősz felé jár már az idő, észreveszem, hogy nagyon remeg a kezem. A hülye gyógyszer nem bírja már sokáig lassan meg kell látogatnom az orvosomat, hogy erősebbet adjon, mert kezd rosszabbodni az állapotom. Mondjuk, lehet csak ki kéne aludnom magam.
Beveszem a gyógyszerem és irány a város. Keresem a szalonokat és nézegetem a kitett képeket. Az egyik hirtelen megragadj a fantáziámat. Kintről, ahogy benézek látom, hogy egy eléggé érdekes külsejű emberke van odabent az eddigiek, majdnem mind nyápicok voltak így nem tetszett a dolog, de ez nagyon is tetszik. Benyitok és egyenesen az üzletben kötök ki.
- Jó reggelt. – köszönök illedelmesen.
- Jobbat. – fogja meg a fejét, majd próbál kicsit koncentrálni, csak nem álmosak vagyunk? Vagy esetleg másnaposak? – Miben tudok segíteni? – kérdezi meg, de a hangjában van egy kis ellenszenv, ami csak még jobban tetszik.
- Egy jó kis tetkót akarok. Van katalógusa? – az asztalra mutat.
- Ott megtalálja, amit keresne, de most már maradjon csendben. – hurrog le egy kicsit, amin csak jót mosolygok. Én sem vagyok valami fitt, de az is igaz, hogy másnapos sem vagyok. Az asztalhoz megyek, majd leülök és elkezdem nézni, hogy milyen tetkókat tud csinálni és a legmeredekebbet akarom kiválasztani, ami jól mutat. Úgy is már csak 2 évem van hátra, addigra meg mindent mit varratok magamra, mert úgy sem fogok megöregedni benne.
Ahogy nézegetem kettőt már ki is választok magamnak. Az árakat nem nézek, mert feleslegesnek találom úgy is kifizetem, bármennyi legyen. Meg is jelölöm a kettőt, majd várok, hogy a csávó végezzen és elmondhassam kívánságomat.
Nem telik bele félórába és már végez is az előző klienssel, mire megtörli a kezét és rám néz.
- Választott már? – kicsit sem kedves, de nem baj. Nem a kedvessége miatt jöttem.
- Igen ezt a kettőt. – Mutatom meg neki az angyalt és a tigrist , mire alaposan végig néz rajtam.
- Fájdalmas egy tetoválás remélem tudod. – jegyzi meg, amire csak felhúzom a szemöldökömet.
- Ahogy elnézlek, nem csak én vagyok telipakolva piercingekkel, akkor meg szerintem gond nem lehet. A fájdalmat tűröm, úgy hogy jobb ha inkább hozzá lát, mert sok melója lesz. – mondom neki, majd felállok és leveszem a felsőmet. Helyet foglalok a székbe és várom, hogy neki kezdjen előbb a tigrisnek, mert annak úgy is várnia kell, amíg a fekete meg nem szárat és utána kezdhet neki a színezésének.
- Jól van, ahogy gondolod, de remélem azért nem fog hisztizni 10 perc után. – mondja még mindig undok természettel.
- Csak figyelj és meglátod. – kacsintok rá, majd kényelmesen elhelyezkedek és hagyom, hogy csinálja a munkáját.
Amikor neki kezd, az elején tényleg nagyon fáj, de nem szólalok meg. Szerencsére nem szoktak ilyen erősek lenni a fájdalmaim, de már hozzájuk vagyok szokva. 5 perc elteltével meg már amúgy sem érzek semmit. Szinte majdnem elalszok a székbe olyan kényelmes.
Egyszer csak megérzem a tekintetét az arcomon, amire kinyitom az egyik szememet és elmosolyodok.
- Csináld csak szépfiú, max majd ébressz fel, ha elaludnék. – kérem meg, majd megint visszahunyom a szemem és már élvezem is, hogy folytatja a munkáját és készül az én kis tigriském.
- Az angyalt, majd csak holnap fogom tudni megcsinálni. – jegyzi meg, már kicsit kedvesebben, amin jót kuncogok magamban.
- Jól van, akkor majd holnap fogsz egyben kapni fizetséget. – válaszolom tényfeltevésére. – De természetesen csak akkor, ha a fizetségem mellé még elfogadsz egy vacsora meghívást is. – nyitom ki résnyire a szememet, hogy lássam reakcióját.
Karakter: Edward Cain Megjegyzés: (Juromnak ~ Mora-nak)
Ma reggel is a szalonban vagyok, hogy megcsináljam a tetkókat, amiket kértek tőlem az emberek és egyszerűen nem megy. Annyira fáj a fejem a tegnapi buli miatt, meg a másnaposság miatt, hogy egyszerűen széthasad a fejem, de nagyon. Éppen készülnék, hogy na, végre kicsit szundítsak, amikor egyik haverom ront be az üzletembe.
- Ed! Hogy mi a helyzet veled? – kérdezi kiabálva, mire a kezemet emelem fel.
- Kicsit csendesebben. – mondom, majd visszaborulok, amire röhögni kezd, de jó hangosan. Nem hiszem el, hogy valaki ekkora barom legyen. – Nem hallottad, hogy fogd be? – kérdezem mérgesen rádörrenve, mire végre befogja a pofáját. – Köszönöm.
- Képzeld azért jöttem, mert lesz egy motor verseny holnap után, amire el kéne jönnöd. – mondja, mire csak nagyot nézek.
- Mid vagyok én neked a személyes kísérőd? Holnap menjek el veled koncertre azután meg motorversenyre. Szedj már össze magadnak egy csajt vagy egy pasit és húzzál el vele, rólam meg szállj le. – mondom nyűgösen.
- Ugyan már haver. Ennyit igazán megtehetsz értem, hogy eljössz velem. – kezd el nyaggatni, amihez őszintén szólva semmi kedvem nincs.
- Jól van na elmegyek veled, csak fogd be a szád és most már húzz el innen. – morgom neki, mire fogja magát és szinte köszönés nélkül táguld ki a szalonból.
Végre egy kis csend pihenhetek és aludhatok, vagy legalább is én azt csak hiszem. Megint megszólal az ajtó csengője. Remélem nem az a barom jött vissza, mert szét fogom verni az egyszer biztos.
- Na mi van ennyire jól sikerült a tegnap esti kis mulatozás? – hallom meg Haru hangját, amire felülök, de meglepetésemre egy igazán csinos kis fiúcska is van mellette.
- Igen jól sikerült, de a melletted álldogáló? – kérdezek rá egyből nyíltan, mire az említett rám emeli tekintetét.
- Ő az öcsém, Juro. – mondja, mire felállok és odasétálok hozzájuk. Kezet fogok Haru-val, majd a srácnak nyújtom a kezemet.
- Szevasz Edward vagyok. – mutatkozok be, majd éppen kezet fog velem, de eléggé kicsit nagyra tartja magát, ahogy így elnézem.
- Cső. – fordul bátyja felé. – Csináltasd meg utána meg menjünk, mert dolgom van. – magyarázza, majd fogja és leül a székre.
- Mindig ilyen kedves? – kérdezem tőle, bár lehet hallani a hangomban az irónia oltári nagy illatát.
- Csak rossz napja van. – legyint, végül helyet foglal a székbe és felhúzza a felsőjét. – Meg izgul, mert holnap fellépése lesz a bandájával. – mondja, amire kinyílik a szemem.
Elkezdek érdeklődni, hogy ki, mi merre mikor. Szerencsére nem érdekli, miért kérdezem, csak szépen regéli, amire kíváncsi vagyok. Kiderül, hogy holnap erre a koncertre akar elvinni haverom.
- Haru esetleg az életemet nem szeretnéd kitárgyalni a fülem hallatán? – jegyzi meg csípősen a kis fekete. Elvigyorodok, majd ránézek.
- Esetleg neked is tetováljak egy hangjegyet az ujjadra? – kérdezem cukkolva, de csak annyit értek el vele, hogy fújtat egyet, majd elfordul.
- Ed hagyd. Ilyenkor nem lehet vele bírni amúgy sem. – próbál csillapítani Haru, de olyan jó szórakozni vele, hogy képtelen vagyok abba hagyni.
- De ha gondolod, egy gitárt is kaphatsz, persze csak ha nem félsz a fájdalomtól. – húzom tovább az idegeit.
Kíváncsi vagyok, mennyire tudom kikészíteni vagy most mennyire fog robbanni. Bár ha nem ma készítem ki, akkor majd holnap, de csak azért, hogy megtanulja hol a helye és hogy velem nem bunkózhat az én szalonomba, amikor ő itt vendég. Mindennek meg van a határa és az ő viselkedésének pontosan itt van.
Karakter: Edward Cain Megjegyzés: (George-nak ~ húgocskámnak)
Elválok ajkaitól és látom, hogy nem tudja mi a helyzet. Gondolom még nem volt akkor fiúval. Hopsz. Lehet most ébresztettem rá, hogy meleg? Bár meg kell, hagyjam isteni volt a csók és öröm volt vele csókolózni. Azok a mézédes ajkak. Istenem repetát kérek. Egyszer csak elmélkedésemből az a hülye sipítozós hangja térít vissza
- Nem az nem lehet!! Miért nem mondtad el? – fakad ki a csaj, majd elég hangos távozással megy ki az üzletemből. Helyes. Megtanulta, hol a helye.
- Mi volt ez?? – von kérdőre a srác is, akinek tetováltam, majd ránézek.
- Bocs, de le kellett ráznom ezt a szukát. Hosszú ideje csal és nem tudtam lerázni. – mondom megkönnyebbülten és elkezdek kicsit nevetni, de amikor a srác nem reagál kérdőn nézek haverjára, hátha ő tud segíteni.
- Ümm… - szólal meg, de nem valami értelmesen. Most elrontottam volna valamit?
- Jól vagy? – közelebb lépek és vállára teszem kezemet, majd mélyen a szemébe nézek, ami nagyon szépek.
- Jól. – nyögi ki. Végre azt hiszem kicsit magához tért. Kezdett megrémiszteni, hogy ennyire lesokkoltam egy csókkal a kölyköt.
- Megyünk? – kérdezi haverja. Elkezdi rázni a fejét, hogy nem akar menni. amin meglepődök nem kicsit. Ezek szerint döntésre jutott volna? Leül a székbe én meg kíváncsian várom az eseményeket, de a másik srác, csak kimegy az ajtón én meg kettesben maradok a szépségemmel.
- Neked is lesz egy? – kérdezem huncut vigyorral.
- Meglehet. – válaszolja bizonytalanul.
- Hova és mit? – kérdezgetem, hogy fel tudjak készülni, mert általában szoktak csináltatni, aki ide egyszer belép.
- Nem biztos, mondom. – erősködik és látom, próbálja meggyőzni magát valamiről, de nem tudom, miről elgondolkozik én meg a székemen ülök és várom, hogy végre elmondja, amit szeretne és tudni akar, bár azt hiszem, tudom mire kíváncsi.
- Ümm… Amit az imént mondtál az igaz? – mondja elpirulva én meg elmosolyodok. – Nem azért csak… Nem tudom megfogalmazni…. – látom, nagyon zavarban van. Megrázza a fejét, majd feláll a székről. – Inkább hagyjuk. – elindul az ajtó felé.
- Igen. – mondom komolyan, mire megáll. – Valóban tetszel, és valóban vonzódok a saját nememhez. – fejezem be és még mindig háttal áll nekem.
Így telepszik ránk a csend, mikor egyszer megfordul, és a szemembe néz.
- És esetleg mi lenne ha… - Nem fejezi be, de azt hiszem értem kérdését.
- Ha esetleg ismerkednénk, és hátha kisülne belőle valami? – fejezem be helyette, mire bólint egy aprót. – Rendben benne vagyok. – mondom neki, amire látom, kikerekednek a szemei.
- De én még nem vagyok biztos az érzéseimben. – mondja félve és halkan. Nem vagyok emberevő.
- És akkor mi van? Majd az leszel. – felelem neki nyugodtan. – Én sem vagyok. – mondom neki.
- Én a szexualitásomra gondolom. – pirul el, teljesen mire kimondja.
- Én is arra értettem. – válaszolom, mire éretlenül és kerek szemekkel néz rám. – Biszex vagyok. – mondom ki, amit meg kell tudnia. – Szeretek nőkkel is lenni meg pasikkal is. Mikor melyik nemből jön be nekem valaki. – mondom neki, amit jobb, ha előre tud.
- Nem furcsa? – kérdezi meg hirtelen.
- Egyáltalán nem. Így legalább nem hazudok senkinek, ha megkérnek, csak az egyik felet mondjam. Mind a két nemhez kötődve nagyobb az esélye annak, hogy boldogságra találok valahol. – mondom neki, amit szeretnék. – Most te tetszel, és ha így fogod tovább folytatni, akkor magadba is bolondítasz. – vágom neki oda, amire teljesen elvörösödik és elfordítja a fejét.
- De hisz nem csinálok semmit. – mondja halkan és ujjaival kezd el játszani. Felállok és odasétálok hozzá. Felemelem a fejét, majd mélyen a szemébe nézek.
- Az egy dolog, hogy nem csinálsz, semmit, de a testbeszédet sokkal többet árul el, mint gondolnád. – mondom mosolyogva, majd nem bírok magammal és megcsókolom. Éreznem kell édes ajkainak ízét, amik annyira az emlékezetembe vésték magukat.
Ma reggel már megint a csajom nélkül kel felkelnem, ami már sorozatban nem tudok, hogy hanyadik alkalom pedig már 3 hete itt lakik nálam. Esküszöm ezelőtt többet aludt nálam, mint most. Mindegy lehet, csak más faszija van, de legalább szólhatna.
Készítek egy kis reggelit, mire csengetnek, hogy a reggelimet sem hagyják, hogy meg egyem esküszöm a faszom meg áll ilyenkor. Kinyitom az ajtót és már az első kuncsaft álldogál a szalon előtt.
- Jövök mindjárt. Várj még türelemmel és ne nyomkodd azt a hülye csengőt. – szólok neki, majd visszamegyek a konyhába és tovább falatozok.
Még szerencse, hogy nem szeretnek velem szórakozni, mert én vagyok a környék legjobb tetoválója és inkább hozzám jönnek, mert igényes műhelyem van.
Befejezem a reggelit és átmegyek a műhelyembe és kinyitok. Teli van, tetkókkal a falok és képekkel, amiket meg tudok csinálni. Befűtök alaposan, hogy ne azt kelljen hallgatnom, hogy mindenki csak meg fázik nálam, mert az valahogy nem lenne jó a boltomnak.
Jön az első vendég, aki egy sárkány tetkót akar a vállára. Elmosolyodok. A szalonban meg úgy átlagosan a sárkány és ilyen misztikus lények a legelterjedtebbek.
Ahogy belemerülök a munkába nagyon melegem lesz, mert igaz, hogy direkt van felvéve a fűtés, de a vevő miatt nem miattam. Leveszem a felsőmet, és amikor meglátják a tetkómat, csak elámulnak. Hát, na. Nem tehetek róla. Ez egy személyes tetkó senkinek nem lesz ilyenje. Kacagok magamba egy jót, majd folytatom a dolgomat.
Már lassan félórája szenvedek egy tetkóval, mert olyan kicsi részletekre kell vigyáznom, amik engem is megizzasztanak. Egyszer csak csenget a csengő és két fiú lépbe rajta. Odanézek és egy magasabb meg egy alacsonyabb. A magasabb fekete haja van és szürke szemei, ami igazán tetszik. Teste sem az a nagyon kidolgozott, de még is található rajta izom. Nagyon tetszik. Valahogy jobban el tudnám vele gondolni a dolgokat, mint jelenlegi barátnőmmel. Még szerencse, hogy a pasikat is szeretem.
Egymás szemébe nézünk, de igen megrettenhetett tőlem, mert eléggé hamar elkapja a fejét és haverjával kezd el beszélgetni, és ahogy látom, kicsit ki is van pirulva. Elmosolyodok a dolgokon, majd visszatérek, hogy folytassam munkámat.
Mikor befejezem, lefedem, mert nem akarom, hogy felfertőződjön a tetkó, majd a vendégre nézek.
- Két napig pihentesse, és nem nagyon lenne jó ha levenné a kötést, mert akkor elfertőződhet és akkor annak rossz következménye is lehet. – tájékoztatom, majd kifizeti, amibe kerültem. A fiúkra nézek.
- Sziasztok. Edward vagyok. – mutatkozok be. – Miben segíthetek? – érdeklődök.
- Szia. az én nevem Josh és szeretnék egy tetoválást magamnak. – mondja, amire csak mosolygok.
- Valahonnan sejtettem, hogy valamelyikkőtöknek kell vagy esetleg mind kettőtöknek? – érdeklődök és a másik srácra nézek.
- George vagyok és én csak kísérőként szerepelek a listán. – válaszolja. Szép neve van és még a természete is olyan, hogy az enyém ellentettje, bár itt még én is normális vagyok, csak néha nem ártana még normálisabb lenni.
- Rendben és milyet szeretnél? – nézek a másik fiúra.
- Valami absztraktat. – mondja, amire csak elmosolyodok.
- Rendben ülj le és már kezdjük is. - mondom, majd elkezdem a festéket kikeverni, majd a ceruzába rakom, ami a bőre alá fogja vinni a színezéket.
~*~
1 óra elteltével készen is vagyok a tetkóval és nagyon jól sikerült. Még így fekete narancssárgában is tök jól néz ki, ami eredetileg színes volt.
- Készen vagyunk. – mondom, majd felállok és megtörölöm magam.
- Köszi, baromi jó lett. – mondja, majd rám néz és kifizet. Amint elrakom, a pénzt megjelenik barátnőm, amire csak nagyot sóhajtok.
- Ed. – hallom sípoló hangját, ami egyenlő egy EKG gépsípoló hangjával. Mindig rossz, ha az ember azt hallja és fülsüketítő.
- Mi bajod van? – váltja fel kicsit kedves hangomat a rideg és ki nem állható énem. – Mi van a másik barátod kihajintott és jöttél sírni hozzám? – mondom neki ridegen, mire rám néz.
- Honnan veszed, hogy volt… - nem mondja tovább, mert tudja, hogy lebukott.
- Egyszerű volt észrevenni és még titkolni sem titkoltad. – mondom neki, majd rá nézek. – Jobb, ha összepakolod a cuccaidat és elhúzol az életemből. – mondom komolyan, majd odamegyek George mellé.
- De Ed… hallanám sípolós hangját, mire csak válaszolok neki,
- Nem érdekelsz. Ja és jobb, ha tőlem tudod meg. A fiúkat is szeretem. – mondom neki, mire csak hápogni tud, majd elkezd nevetni.
- Ja persze én meg a tavalyi láma vagyok. – elkezd nevetni, mire csak elmosolyodok.
- Csak figyelj. – George-hoz hajolok. – Előre is bocsi, de tényleg tetszel. – suttogom neki, hogy csak ő hallja, majd megcsókolom, bár lehet, hogy el fog taszítani, amit remélem nem most fog megtenni vagy egyáltalán melyik nemhez fűződik? Sok kérdés kavarog a fejembe, de most perpillanat nem érdekel, és csak csókolom, ahogy csak tudom, mire egy kicsit magamhoz ölelem, és a derekát kezdem cirógatni.
