|
|
Szerepjáték
(Yaoi)
| Rauko | 2010. 10. 22. 15:25:11 | #8792 |
 Karakter: Chen Yi Ru
Megjegyzés: ˇ~ Kaijinak
Valaki egyszer azt mondta, hogy a jó kurva olyan, mint egy háziállat. Ha valamit rosszul csinál, tanítsd meg vele, hogy az rossz.
- Nem koszolhatod össze a szőnyeget - mondom nyugodt hangon, mire megremeg. - Kaiji a neved, ha jól tudom. - nem szól semmit.
- Semmi köze hozzá - jelenti ki. Ezek felbuzdulva belemarkolok a hajába. Visít. Felrántom magamhoz, és ajkaira hajolok. Nem dugom át a nyelvem, nem érek hozzá nagyon, még megharapna. Csak lassan, gyengéden kényeztetem hányás ízű száját, ő meg teljesen lefagy. Amikor észhez tér, és harap, azonnal felemelem, még mindig a hajánál fogva. A lába már nem éri a földet, így dobom az ágyra.
- Ha meg akarlak baszni, meg foglak - jelentem ki. - Ne hidd, hogy sokáig ellenkezhetsz. Csak addig, amíg élvezem, hogy behódoltatlak.
- Sosem fogok behódolni. - Az ágy mellé készített kötéllel lekötöm a kezeit, és a lábait, majd kezembe fogom ernyedt farkát. Rántok rajta párat, máris félmerev. Folytatom, ő meg beharapja az ajkait.
- Nyögj. Sikíts - mondom, és erősebben megmarkolom a tövét, másik kezemmel pedig a makkot izgatom. Így nem tud elélvezni. Látom, hogy lassan véresre marja az ajkait, azt meg nem hagyhatom. Felkapom a használt alsómat, és a szájába tömöm. Harapja azt, ne azokat a csinos ajkakat. Ahogy dolgozom a farkincáján, egyre jobban remeg. Elélvezne a drága, de most nem hagyom neki.
- Ha nem próbálsz meg engedelmesebb lenni, hívok egy hetvenéves faszt, aki a ráncos farkát fogja abba a csinos seggedbe dugni.
- Hagyjon… elévezni - mondja akadozva, mire felröhögök.
- Ne is álmodj róla - suttogom fülébe, de mielőtt oldalra hajtaná a fejét, és megharapna, elhajolok.
Nem tudom, meddig kínzom, mikor már annyira remeg, hogy alig tud levegőt venni, de akkor hagyom, hadd élvezzen el. Alig sóhajt fel, mikor végre feloldozást adok neki, majd ahonnan gondolni vél, arra fordítja a fejét.
- Miért én?
- Mert ezt akarom - mondom, és magára hagyom, kikötözve. Igyekszem hangos lenni, hogy tudja: egyedül hagytam. Kulcsra zárom az ajtót, és magára hagyom a sperma-, izzadtság-, és hányásszagú szobában. Teljes lelki nyugalommal sétálok el a másik fürdőbe, hogy kicsit lemossam magam, majd kérek egy újj köntöst, és megmutatom az ápolónak a szemem. Kicsit fáj. Első, és legfontosabb emberem sétál hozzám, ahogy a konyhában ülve iszogatom a vodkanarancsomat.
- Megvakíttattad - jegyzi meg -, és letépted a körmeit. Nem sok ez? Kasztráltattad, nem lát, mit teszel még vele?
- Semmi közöd hozzá. - Felfogok egy kést, és a fiú kezébe állítom. Szerencse, hogy minden késem éles. Felordít, és kitépi az asztalból a kést. - Hogy jössz te ahhoz, hogy kérdőre vonj? - kérdezem, mire dühösen vizslat. Arca után kapok, és ujjaimmal szétfeszítem a száját, majd a torkára dugom, és meghánytatom. - Ha még egyszer ilyen tekintettel nézel, megöllek, kutya - mondom, és engedem beleesni a saját hányásába, majd rúgok rajta egyet, és egy másik hálóba sétálok. leveszem a köntös, befekszem az ágyba, és az ütemes dobolásra alszom el. A mellettem levő hálóban van. Hallani akarom, ha ordít félelmében.
Éjszaka ordibálásra kelek. Sikerült hát. Mosolyogva kelek fel, és egy szó nélkül sétálok át a saját hálómba, ahol kikötözve hagytam. Fetreng, sikít, remeg. Nincs rohama, csak hisztizik.
- Ki van ott?! Szólaljon meg! - Halkan kuncogok fel. - Maga az! Érzem a szagát! - Nem szólok, csak kisétálok, és zárom az ajtót. Meghagyom a takarítómnak, hogy csinálja a dolgát, de ha hozzá mer szólni, vagy segít neki, meg fogom ölni. Bólint, és eltűnik, én meg visszafekszem. Messze még az, mikor kipihenten kelek fel.
Másnap reggel, ébredés után felhívom az egyik állandó kuncsaftomat. Elmondom neki, hogy van egy kurvám, és nem tudom megszelídíteni. Azonnal felajánlja, hogy majd ő, de kikötöm neki, hogy ha beteszi a seggébe a farkát, akkor szétlövöm az ágyékát. Tudja, hogy nem viccelek, de megígéri, hogy átjön. Én kiadom az utasítást: enyhe altatót neki, három óra múlva, magától kelljen fel. Meg is teszik.
Amikor az idős férfi ideér, kéjsóvár tekintettel méri végig a meztelen testet, de mögé lépek, és kést szegezek a torkához.
- Ha csak a lyuka közelében lesz a farkad, komolyan vége - suttogom halk hangon, majd elengedem. Bólint, és a táskájához lépve kivesz egy vibrátort. Ahogy meglátom a kicsinek nem éppen nevezhető eszközt, elönt a harag,. Nekem kell megtennem. Ahhoz a testhez csak én érhetek hozzá!
Megragadom az öreget, kirángatom az ajtó elé, és fejbe lövöm, majd ott hagyom, hogy szedjék szépen össze. Visszalépve a szobába, az ágy mellé sétálok. Megfordítom a fiút, erősebben kötöm ki, majd kenek egy kis síkosítót az egyik ujjamra, és tágítani kezdem. Finom leszek vele.
|
| Rauko | 2010. 10. 06. 15:40:07 | #8421 |
Karakter: Chen Yi Ru
Megjegyzés: ~ Eirinek
Miután majdnem vízbe fojtom, már kifejezetten engedelmes lett. Nem engedem kiszállni a kádból.
- Ha végighallgatsz, nem lesz gond. Kiszállhatsz, kapsz ételt, meleg ruhát és ágyat is. Ha nem, akkor megfagysz a vízben. - Rám pillant, majd elfordítja a fejét. - Már biztosan rájöttél, hogy miért vagy itt. Okosnak tűnsz. Két út áll előtted. Ha engedelmes leszel, csak velem, és a legközelebbi barátaimmal kell kefélned. Ha még valakit megharapsz, vagy még egyszer ellenszegülsz nekem, akkor a dagadt, hájas, és zsíros hajú, öreg faszok kezére adlak. - Felkelek a kád széléről, és megigazítom köntösömet. Az egyik széle lecsúszott a lábamon, azt nem szeretem. - Innen haza már nem jutsz. Koporsóban sem. Sőt, koporsód sem lesz, ezt garantálom neked. Egyszer úgyis meg foglak ölni. Ahogy mindenkit. De addig legyen jó neked is, nekem is. - Arca megrándul. - Tudom, hogy nem akarsz behódolni, hogy azt hiszed, hogy több és erősebb vagy, mint én. - Odalépek mellé, ujjaimat nyaka köré kulcsolom, és így emelem ki a vízből. Arca elsápad, kapálózik, de nem érdekel. - Látod? Egy kis szorítás, és eltörtem a nyakad. - Elengedem, mire visszaesik a vízbe. - Ma nem foglak megdugni. A fiúk kierőszakolták belőled a maximumot. Engedd le a vizet. Ma a kádban alszol. - Kilépek, és kulcsolom az ajtót. Ez a személyes fürdőm, így csak az ágyig kell elsétálnom.
Éjszaka felkelek, Vizelnem kell. Az ajtóhoz lépek, elfordítom a kulcsot, és kinyitom. A fiú a kádban fekszik, magára terítette az egyik köntösömet. Ahogy elvégzem a dolgom, és lehúzom a wc-t, mozogni kezd. Odalépek hozzá, belemarkolok a hajába, mire kinyitja a szemeit és felnyög.
- Hagyj már - suttogja.
- Utasítgatsz? - Kirántom a kádból, még mindig a hajánál fogva. Ahogy a földön fekszik előttem, legszívesebben belerúgnék, de nem teszem. Vérzékeny, vigyáznom kell rá. - Állj fel, kurva. - Megteszi. A mellkasomig, ha felér. - Te nem vagy több egy seggnél, amit a vén kéjencek kefélgetni fognak. Valami, amibe bele lehet dugni egy merev farkat, valami, ami felnyög, ha elég keményen kefélik meg. Még csak valaki sem vagy. Lehetnél. De te görcsösen ragaszkodsz ahhoz, hogy valaki a pofádba büfögjön, mikor elélvez. - Széthúzom a köntösömet, mire végignéz rajtam. - Ez a test lenne az egyetlen, amihez hozzá kellene érned, érted? De ha te ezt sem akarod, akkor, amint meggyógyul a farkad, mész is az utcára. - Újra összekötöm magamon a köntöst. - Gondolkozz el ezen, kurva.
- Kaiji - mondja, mikor kilépnék.
- Nem. Mondtam. Még csak valaki sem vagy. Örülj, hogy kurvának szólítalak, és nem seggnek. Szólj, ha döntöttél. - Újra rázárom az ajtót. Visszafekszem aludni.
Reggel megint benézek. Alszik. A konyhába megyek, készíttetek magamnak reggelit, majd intek az egyik cselédnek, hogy vigyen a fürdőbe valami ételt. Pár perc múlva visszajön, és biztosít, hogy betette a péksüteményt, és a tejet. Fantasztikus. A másik fürdőbe megyek, és lezuhanyozok. Aztán a hálómba, felveszek egy másik köntöst, hiszen mára nem várok vendéget. Aztán a fürdőmhöz lépek, és kinyitom az ajtót.
- Gondolkoztál?
|
| Rauko | 2010. 09. 05. 15:13:38 | #7579 |
Karakter: Chen Yi Ru
Megjegyzés: (( Eirinek ))
Dühös vagyok. Ideges és csalódott. Nem, nem vártam el, hogy túlélje, ha fejbe lövöm. Azt vártam volna, hogy nem hibázik ekkorát. Nem vallunk szerelmet kuncsaftnak. Csak abban az esetben,ha a játék része, és megfizeti a plusz felárat a végén. Elmenekülni vele meg végképp hiba. Annál nagyobb hibát elkövetni nem lehet. A vendéget nem öltem meg azonnal. Nem vagyok olyan állat. Kapott egy esélyt. Szerezzen nekem egy új kurvát, de gyorsan, mert pár nap és utazom haza. Ha nem lesz a hajómon akkorra, nagyon morcos leszek. És ha nagyon morcos vagyok, akkor több embert megölök. Adott esetben ennek a vén fasznak a feleségét, a gyerekeit és az unokáját. Mert már az is van neki. Ebből kiindulva, fogalmam sincs, hogy érte el, hogy az egyik csúcskurvám beleszeressen. Mennyi baj…
Ma járt le a határidő, és hatalmas szerencséjére hozott nekem egy kurvát. Nem a legszebb, nem a legtökéletesebb, de pótolni jó lesz. Kiadom utasításba, hogy csináljanak nekem belőle asztalt. Ez a próbám. Ha engedelmes, akkor jó dolga lesz. Ha nem, akkor kasztráltatom. A seggének nem lesz baja, élveznie meg nem kell a szexet. Az már a luxus kategória, ha egy ribancom elélvezhet szex közben. Ő nem fog. Már, ha nem lesz kezes bárány.
…és nem volt az. Leharapni az egyik emberem ujját, lelökni magáról a kajámat… ez már sok. Teljesen természetes, hogy kasztráltatom. Az altató lassan hatni kezd, a fiúk elvégzik a beavatkozást, és lekezelik. Minden fantasztikus. Innentől már csak be kell nevelnem. Ha sikerrel járok, akkor engedelmes kis kurva lesz belőle, és nem kellesz új után néznem. Ha mégis, akkor hihetetlenül morcos leszek, és ez a kis dög nem ússza meg, hogy megkínozzam. Ő nem egyszerű és fájdalommentes fejbelövést kap. Megdugom a pisztolycsővel, és benne sütöm el. De rég csináltam ilyet! Remélem, hamar lesz egy engedetlen állat a többiek között, akivel szórakozhatok kicsit.
Hazaérve bevitetem a szobámba. Ha felébred, akkor beszélnem kell vele. Elmondom neki a szabályokat, megtartjuk a próbakefélést, és kész, mehet is az utcára. Ha ellenkezik, akkor nekiadom a fiúknak egy éjszakára. Utána könyörögve fog sírni a lábaim előtt, hogy bocsássak meg neki. Most még orvost is kapott, hiszen a papírjai szerint vérzékeny. Igen, ha új kurvát szerzek, kiderítettetek róla mindent. Mert egy AIDS-es seggel semmit sem tudok kezdeni.
Az ágya mellett ülve nézem az arcát. Fehér, sápadt, tükröződik rajta a fájdalom, a kín és az elszántság. Érdekes fiú. A szemei… emlékszem a tekintetére. Belém fagyott a szó is, amikor rám emelte azokat a földöntúli kék szemeket. Leírni sem tudom, milyen érzés volt. Mintha belém látna. Mintha minden gondolatomat hallaná. Furcsa érzés. Azt akarom, hogy a szíve legmélyebb bugyraiból jövő gyűlöletet érezzen, ha rám néz. Azt akarom, hogy minden gondolata én legyek. Hogy rettegjen, hogy féljen… hogy a cipőm nyomát is nyalogassa. De tudom, hogy ezt tőle nem kapom meg. Tudom, hogy minden erejével tiltakozni fog az ellen, hogy behódoljon nekem. Érzem, hogy nehéz lesz vele. A szaga is azt árulja el, hogy képes lenne átharapni a torkom.
Amikor felébred, még nagyon kába. megitatom. nem szoktam ilyet tenni, de nála megpróbálom. Azonban élete hibáját követte el, amikor rám köpte a vizet. Azonnal szóltam az embereimnek, és elvitettem. Most itt ülök az ágyon, és gondolkodom. Szükségem lenne egy kurvára ma éjszakára, de nem kell más. Ma őt akartam megdugni. Ha nem jött össze, akkor várni fogok, amíg nem engedi meg.
Ordítást hallani nem olyan messziről. Harap. Tudtam, hogy ez volt a legjobb döntés. Nem engem kell, hogy bántson. Élje ki máson a haragot. Nekem megtörten és könyörögve kell. Ha sosem lesz képes erre, akkor, amíg bele nem hal a kínba, addig szenvedni fog. Pedig csak meg kellene alázkodnia. Helyes fiú, akár a saját kurvám is lehetne. Vagy jobb ügyfeleket intézhetnék neki. De amíg veszett vad módjára viselkedik, nem fogok neki segíteni.
Mielőtt lefekszem, parancsba adom, hogy ha a fiúk végeztek vele, hozzák át nekem. Le fogom mosni a testéről a spermát és el fogom vele hitetni, hogy bízhat bennem. Előbb-utóbb rá fog kényszerülni, hogy higgyen valakiben, aki én leszek. Az egyetlen leszek, akit elfogad, mert ha nem, akkor meg kell, hogy öljem őt is.
|
|
