Már korábban is beleolvasgattam, de csak tegnap este jutottam el odáig, hogy a végére is jussak. Korábban is akartam már írni, csak a megfelelõ szavakat nem találtam, hogy mit írjak róla. Erõsen bólogattam arra, amit lejjebb írtak.
Legalábbis ez volt az elsõ reakcióm, amikor megláttam, hogy mégis, mit sikerült megírnotok. Aztán ahogy elkezdtem olvasni, úgy olvadt le lassan a mosolyom is. Mind a két karakter szépen be lett mutatva, az érzelmek és a tettek összhatásban voltak, ahogyan maga  a történet vezetése is briliáns. Adtatok némi sejtést a végkimenetelre, de az ember még a legutolsó pillanatban is reménykedett, hogy mégsem az lesz, ami egyértelmûen vár kettejükre. Az egészet zaklatott, bögremarkolós hangulatban olvastam végig, amiért csak gratulálni tudok nektek.

Köszönöm, hogy olvashattam! :D