Site
   Főoldal
   Használati útmutató és Szabályzat
   GY. I. K.
   Üzenőfal
   Kérések, kérdések
   Játékostárs keresés
   Szerepjáték
   Fanart
  
Fanfiction
  

Kapcsolat

  Bejelentkezés

Felhasználói név:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

Regisztráció             Jelszó emlékeztető

  Közlemények
   Árvácskák

További közlemények...

  Chatbox

  Linkek

animeszerepjáték.hu (az oldal buttonja)

AnimGO (anime és manga ismertetők, feliratok)

baktimi.webs.com

Stuff

Bleach Online Szerepjáték

Yaoi Hungary

További linkek...


Karakter megtekintése

Kép




Neki tetszik: , és még 7 felhasználó


Tulajdonságok
Név: Alphonse Elric
Kategória: Full Metal Alchemist
Feltöltő: Ereni-chan

Kor: 16

Külső leírás: Rajta szülei külső tulajdonságai eléggé keverve jöttek elő. Haja apjáéhoz hasonlóan nem szőke, hanem már inkább világosbarnába átcsapó, szemei pedig zöldesbarnák, ami szintén apai ágról jöhetett. Arca azonban a legkevésbé sem hasonlítanak apjáéra, nagy, csillogó íriszei szinte állandóan szeretetet sugároznak, vonásai pedig finomak, ahogy édesanyjáé is voltak. Öltözködése és frizurája megint más kategória, hiszen ezeket meg teljesen úgy választotta meg, ahogy Edward annak idején (bár nyilvánvalóan erre ő nem emlékezhet). Fekete fölső és lakk nadrág, magastalpú bakancs (bár erre nem igazán van szüksége, hiszen neki nincsenek magasság problémái, ahogy bátyjának voltak) és hosszú, vörös köpeny, aminek a kapucniját is gyakran felteszi. Ó, és a kezén lévő fehér kesztyűről se feledkezzünk meg, aminek tenyereire alkímiai körök vannak festve. Ez rendkívül fontos neki, hiszen így nem kell állandóan lerajzolgatnia őket, hogy támadni tudjon, elég csak tapsolnia egyet. Haja a háta közepéig ér és egy copfba fogja össze, pont ahogy Ed is, annyi különbséggel, hogy nem fonja be. Ugyanakkor gyerekkori hajviselete nem azonos Edével, akkor hátul rövidre nyírt haja volt egy kis frufruval. Külsőre tehát sikeresen összegyúrta az egész családot, de a páncélban töltött idő után ezért senki sem haragudhat rá. Ez egyébként egy két méter magas fémpáncél volt a hátán vérrel festett jellel, ez kötötte a lelkét a tárgyhoz. Szemei ekkor vörösfehéren fénylettek ki sisakja mögül. Az érzelmek széles skáláját tudja megjeleníteni az arcán, tud nagyon aranyos, de nagyon komoly képet is vágni, azt viszont nem mindig mutatja, mit gondol éppen. Ezt nem tudatosan kontrolálja, csupán az érzések erősségétől függ. Teste kidolgozott és szép, ennyi idő után jó hogy nem hanyagolta el. Edzésben tartja magát, de minden igyekezete ellenére azért mégiscsak puha tapintású bőre és angyali képe maradt. Nem nagyon kelt félelmet az ellenfeleiben, ami páncélos mivolta után azért néha furcsán érinti. A biztonság kedvéért mindig van nála kréta (körrajzoláshoz), fegyver és még pár apróság.

Jellem: Alphonse-ra nem véletlenül mondják azt, hogy végtelenül gyermeteg lelkületű. A háborút, a halált és a szenvedést ugyanúgy átélte, mint bátyja, őt mégsem tette olyan előítéletessé és rideggé, mint az idősebb Elricet. Minden nyomor és átverés ellenére, amit ők ketten átéltek Al még mindig képes a bizalmába fogadni embereket, ráadásul túl hamar. Utána pedig hiába esik pofára, nem fűti a bosszúvágy, sőt, az utolsó pillanatig reménykedik abban, hogy a szóban forgó személy nem csak hülyíti őt. Tulajdonképpen az egyén helyett keres kifogásokat és magyarázatokat, ez pedig nem egyszer többszörös felültetéshez is vezet. A lelke mélyén persze tisztában van a dolgokkal, mégis vár és reménykedik, hogyha esélyt ad az változáshoz vezet majd, az illető pedig jó útra tér. Ha azonban feladja a bizakodást és megunja a hiábavaló várást akkor szó nélkül otthagyja a személyt, és többet nem áll szóba vele, de ez igen ritka eset. Tulajdonképpen a teljes ellentéte Ednek, akivel emiatt néha elég csúnyán össze is kapnak. Nem sokszor veszekednek, de mikor mégis elég rendesen gyepálják egymást testileg és lelkileg is. Ed bevallása szerint a verekedéseket mindig Al nyerte meg, azonban nagyobb lelki sebet is ő kapott. Ilyen alkalmakkor a folyópartra ment vigasztalódni, ahonnan már Ed társaságában tért haza, utána pedig úgy tettek, mintha mi sem történt volna. Al valószínűleg csak Edtől viseli el a bocsánatkérés hiányát, mindenki mástól megköveteli. Talán ez csak a köztük lévő köteléknek köszönhető, ami az együtt töltött évek során csak erősödött. Al még álmában is tud kommunikálni vele, bár ezzel nincs teljesen tisztában. Mivel elég érzékeny, szinte alapnak számít, hogy imád minden bolyhos kis élőlényt, amit a szárnyai alá vehet és védelmezhet. Ed nemegyszer próbálta megfűzni édesanyjukat, hogy Al kedvéért megtarthassanak egy macskát, ám ez sohasem jött össze, Al pedig el is felejtette bátyja akkori igyekezetét. A fent elmondottak alapján sokan azt gondolhatnák, hogy puhány, pedig erről szó sincsen. Al igenis erős a maga módján, még ha könnyen megvezethető és néha meggondolatlan is. Észben ő jeleskedik inkább, szereti előre megtervezni a dolgokat, és nehezményezni, ha valaki más erre nem hajlandó. A szerelmi élete kérdőjeles. Állítása szerint nem volt még szerelmes, viszont minden jel arra mutat, hogy de, mivel Eddel gyerekkorukban számtalanszor ugrottak egymásnak, mikor nem tudták eldönteni, ki vegye el Winryt a jövőben. Persze ez gyermeki szeretet lehetett csak, ami idővel annyira elhalványult, hogy Al a létét is elfelejtette. Nem kétséges azonban, hogy nagyon tud szeretni, ha valakit a szívébe zár az örökre ott is marad. Bár emlékei még nem törtek felszínre, gondosan őriz mindenkit, aki arra érdemes.

Élettörténet: SPOILER! Egyes elméletek szerint nem csak az a világ létezik, amelyben mi élünk, hanem több, egymásra párhuzamosan épülő világ, amelyeket valamiféle választóvonal takar el egymás elől (a Mi és az Elric fivérek közötti világot például a Kapu). Ezekben a világokban ugyanolyan emberek élnek, mint mi vagyunk, sőt, többnyire saját magunk alteregóit is megtalálhatjuk. Egyvalamiben különböznek csak a mi világunktól: a múlt vagy a jelen alakulásaiban. Életünk döntésekre épül, ám azt nem tudjuk, mi lett volna, ha egy alkalommal a másik lehetőséget választjuk. Ha egy háború nem lett volna, hanem helyette az adott népek szövetségre léptek volna, vagy ha éppen egy tárgyalás nem békét, hanem újabb viszályt szült volna. Ugyanígy van ez a tudomány fejlődésével is. Történetünk a huszadik század elején játszódik egy Amestris nevű államban, ahol a technikai vívmányok helyett az alkímia fejlődött magas szintekre. Alphonse itt született Van Hohenheim és Trisha Elric második fiaként a kis Riesenburg városában. Apja talán négy-öt éves koráig maradt velük, így neki szinte egyáltalán nincsenek róla emlékei két évvel idősebb bátyjával, Edwarddal ellentétben. Ők ketten elég hamar elkezdték kitanulni az alkímia rejtelmeit, ő akkor volt hat éves, Edward pedig nyolc. Bátyja valahogy mindig is jobban értett az alkímiához, ezért Al szomorú volt egy kicsit, ugyanakkor felnézett testvérére és szerette őt. Anyjuk pedig egykori kedvesét látta két ügyesedő gyermekében, ezért támogatta érdeklődésüket. Ám halálos betegségéről nem beszélt nekik, ami két évvel később végül a halálát okozta. Alékat a Rockbell család fogadta örökbe, akikkel már régóta jó viszonyt ápoltak. Egyetlen megmaradt szülőjük távozása azonban annyira megrázta a két testvért, hogy megígérték maguknak: bármi áron, de visszahozzák édasanyjukat. Örökségük egy részéből tanárt fogadtak maguk mellé, és kitanulták a legmagasabb szintű alkímiát, majd utána naivan humán transzmutációt hajtottak végre. Azt hitték, anyjuk így majd újra velük lesz, ám a felismerés őrülten fájó és kegyetlen volt: bátyja karját és lábát, Al pedig egész testét elveszítette a folyamat során, és ha Ed nem kapcsolja egy páncélhoz a lelkét, örökre eltűnik a Föld színéről. Ám testvére megmentette az életét, és immár egy új ígéretet tettek egymásnak: visszaszerzik a testüket, ám ez csak a Bölcsek Kövével lehetséges. Hogy többet megtudhassanak a mágikus erejű tárgyról Edék kénytelenek a hadsereg kopói közé felvételizni. Számos ok miatt ez végül csak Ednek sikerül, Al pedig segítőtársaként követi őt a küldetésekben. Közben kutatást végeznek a Kőről is, egyre többet tudnak meg, a szálak pedig egyre inkább összefonódnak. Egyre közelebb kerülnek céljukhoz, Alt pedig egyre inkább elvakítja a vágy, hogy saját teste legyen. Emiatt hibákat követ el, de végül mégis megkapja, amit akar, ám testvérét elveszti. Alphonse hat év után visszatér saját húsvér formájába, ám emlékei nincsenek a bátyjával való kalandozásairól, és azt sem tudni, hová lett ő. A köztük lévő kötelék túl erős ahhoz, hogy Al ebbe belenyugodjon. Bátyja nyomdokaiba lépve folyamatosan azon dolgozik, hogy visszahozza. Visszahozza… akárhol is legyen most.

Hobby: Cicázás, bátyja követése, alkímiával kapcsolatos dolgok

Foglalkozás: Ed segítőtársa, alkimista

Extrák: A karakterlap teljesen az első széria szerint bemutatott Alphonse-ot írja le, a második széria (Testvériség) Alphonse-ához nincsen köze (maximum akaratomon kívül). || Különleges képessége, hogy a lelke egy részét át tudja helyezni más tárgyakba, így az irányítása alá vonva őket. || A Shamballa hódítója c. filmben van egy másik dimenziós énje is, bár az nem angol, hanem német származású, legalábbis a nevéből ítélve (Alfons Heiderich). Valószínűleg tényleg az, mivel a kinézete is az abban az időben élő árja németekére jellemző. Ebből kifolyólag a szervezete ebben a formájában igen gyenge és sebezhető, mégis ugyanúgy kötődik Edwardhoz, ahogy az eredeti Al.

Képinfo: Arakawa Hiromu (http://www.zerochan.net/Arakawa+Hiromu)

Engedélyezve: 2012. 08. 14.

Státusz: Aktív

© Copyright 2009-2024. All rights Reserved (Minden jog fenntartva).