Név: Devon D. Grein
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Lureka
Kor: 24
Külső leírás: Külseje egyáltalán nem nevezhető átlagosnak. Hosszú világos szőke tincsei vállát verdesik, és valószínűleg évek óta nem láttak fésűt. De ami még furcsább, hogy a tincsek élénk kékre van festve. Ennek oka egyszerű, imádja ezt a színt. Az össze kiegészítője kék. Kék kis golyós vagy fonott karkötő. Kék öv és fülbe valói kötözz is van kék, bár ott inkább az ezüstöt preferálja. Átlag magasságú, és testfelépítése sem túlzottan feltűnő. Nincs rajta fölöslegesen düledező izom, sőt kicsit vékonynak is tűnik néha, ha bő ruhát vesz fel, de ez ne tévesszen meg senkit, egyáltalán nem gyenge. Pont annyi van amennyi kell a ruganyos mozgáshoz, gyors mozdulatokhoz és a nehezebb tárgyak cipeléséhez. Szemei akár a tenger. Bőre sápadt, alig látott napot és ezt a szokását igyekszik megtartani. A nap meleg, világos és „figyel”. Nem szereti. Öltözködési stílusa nincs. Azt veszi fel amit a munkája megkövetel. Ha épp nincs munka akkor általában amihez kedve van, ez pedig kimerül a bő pólókban és alsónadrágban, esetleg melegítőben, ha hideg van.
Jellem: Eszes, sunyi kis bestia. Az a fajta, aki türelmesen kivárja a megfelelő pillanatot, mikor rászabadíthatja a benne lappangó tébolyt az áldozatára. Az a tipikus csendes gyilkos. Kifejezetten ijesztő tud lenni, főleg amikor megfigyel és az áldozat észreveszi. Szemei furcsán villognak, és olyan láng ég benne ami a szenvedély betegekre jellemző.
Mondhatjuk úgy is, hogy stratéga. Gyilkosságait mindig megtervezi előre, a legapróbb részleteket is felépíti magában, mindenre gondol, mindig van K-terve is… Nem élvezi amit csinál, csak az előtte lévő készületeket. Megismeri az embert, az áldozatát. Tudja a szokásait, és agyal. Nagyon sokat.
Ettől eltekintve igen szeszélyes, és nem az igazmondásáról híres. Intelligens, képes tanulni a hibáiból, szóval nem az a forrófejű, haragból támadó ember, és pont ezért olyan veszélyes. Ha feldühítik még rosszabb. Nem is látszik rajta, hogy dühös, talán csak a furcsán precíz mozgása tűnik fel. Mindent megjegyez, még a legapróbb sérelmeket is, és ha nagyon belemásznak a lelkébe bosszút áll. Hogy gyors és egyszerűt, vagy fájdalmasat, az helyzettől függ, de szinte semmi sem tudja leállítani. Talán ezekből adódik, hogy gyűlöli a pátyolgatást, az embereket, és a zsúfolt kis helyeket. Magányos farkas, inkább egy árnyék. Csöndes, tőmondatokban beszélő, akit talán soha semmi sem fog felolvasztani és meghatni. „Mindenkinek jobb, ha egyedül vagyok” szokta mondogatni gyakran, és ezt komolyan gondolja. Véresen komolyan.
Élettörténet: Egy szajha gyermekeként látta meg a napvilágot, St. Louis-ban. Az apjáról semmit nem tud, és valószínű édesanyja sem szolgálhatna számára túl sok információval, hiába kérdezősködne felőle... Igaz anyja nevelte egyedül, mégsem kellett sosem nélkülöznie. Iskolába járhatott, megkapta azokat a játékokat amikre vágyott, volt mit ennie, rendes lakásban éltek, mégis nehéz gyerekkora volt. Anyuka hazahozta sokszor a munkáját, így gyerek fejjel olyan dolgokat látott, amit nem kellett volna. Erőszakot, veszekedést, dulakodást... Mégis látszatra nem tűnt úgy, hogy baj lenne Devonék családjában. A fiúnak jó jegyei voltak a suliban, nem volt agresszív csak passzív. Az első áldozata az a férfi volt, aki egy este úgy összeverte az édesanyját, hogy azt kórházba kellett vinni. Ekkor ő mindösszesen csak 15 éves volt. Bosszúból ölt. Soha senki sem tudta meg, hogy ő tette, mivel úgy rendezte, mintha balesett történt volna. A férfi elégett az irodájával együtt.. mindennapos eset. Viszont a maffiának feltűnt a dolog és egy nagymenő megbízta egy újabb feladattal. Megteszi, vagy az anyját megölik. Nem volt sok választása. Persze arra számítottak a gyerek felsül és börtönbe zárják, de tökéletes munkát végzett, megint. Innentől már nem volt megállás. Délutáni „külön órákra” járt, ahol a pót apuci megtanítatta verekedni, ölni és a fegyverekkel bánni, hogy saját vérebe legyen. Az ölést sosem élvezte ezután sem, de a harcot, a vadászatot, a becserkészést annál inkább.
Anyja sosem tudta meg, és ma sem tudja mivel foglalkozik a kicsi fia. Főleg, hogy már nem is tartja vele a kapcsolatot. Nevet változtatott és elköltözött. Azóta bérgyilkosként tengeti mindennapjait, kellemes fizetésért, és élvezetért.
Hobby: emberek figyelése, csapdák készítése, illetve a keresztrejtvényfejtés
Foglalkozás: bérgyilkos, egyébként írónak mondja magát a publikum előtt
Extrák: Meglepő, de uke. Nem túl domináns, az ágyban, viszont a gyilkolásban, már annál inkább.*** Imádja a kék színt. Nem tudja miért, de megnyugtatja. Minden gyilkosság után kimegy a tengerhez és bámulja a kékséget. Hallgatja a morajlást, és lassan lemegy alfába, ahol minden rosszat kitöröl magából. Mindent. Ezért imádja a kéket.
Képinfo: A képet nem én rajzoltam, csupán illusztráció ()
| Engedélyezve: |
2013. 10. 23.
2014. 05. 28.
|
Módosítva: 2014. 05. 26. 17:34:29
Módosította: Lureka
Státusz: Aktív
|
