Név: Jonathan Edward Brightmore
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Ereni-chan
Kor: 18
Külső leírás: Kócos fekete haja lágyan keretezi finom vágású arcát, jégkék szemei pedig szinte kivillannak egyébként békésnek tűnő ábrázatából. Utóbbi szinte már állatiasnak tűnik, főleg, mikor dührohamai vannak, de nyugodt állapotban sem merednek valami barátságosan a világ felé. A tekintetéből süt a gőg, a rosszindulat, ugyanakkor az unalom is. Jobb írisze alatt egy szépségpötty látható, utálja, ha ezt bárki is szóba meri hozni előtte, akár azt mondja az illető, hogy jól áll neki, akár azt, hogy nem (bár ilyen még soha nem fordult elő, és ha ezt is gondolják valójában, akkor sem merik kimondani). Néha egészen gyerekesnek tűnik, főleg ha viselkedésileg is éppen olyan, de egyébként az idők során már férfias küllemet szerzett be. Nem kifejezetten törődik magával, a szolgák megteszik ezt helyette, elrendezik a haját, drága ruhákat adnak rá, megfürdetik, bár ezt az utóbbi időben elég sokszor nehezményezi. Bőre sima tapintású, de jéghideg, és ez valahogy mindig érződik rajta, akármilyen épp a hőmérséklet… a kezében gyakran látni egy nyulat vagy más kisállatot, ezeket szokta dédelgetni, ilyenkor egész vidámnak tűnik, de minden jósága ebben merül ki. A koronáját nem mindig hordja, csak ha fontos személyek is látják, egyébként szeret átlagosan öltözködni, nem kifejezetten pompakedvelő. A mellkasa alján egy vékony kis heg található, ezt egy gyerekkori baleset alkalmával szerezte, mikor sikeresen kiszökött a bölcsőjéből, csak azzal nem számolt, hogy a föld nem két centire van. De még jól megúszta, ugyanis azt, ha az arcával történt volna valami, nemcsak ő, de a királyi udvar sem élte volna túl…
Jellem: Szeszélyes természet. Pökhendi és kiállhatatlan egy alak tud lenni, az érzelmek tőle elég távol állnak, de ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincsenek meg benne. A családja a kinézetére és jó kormányzói képességeire építenek, az pedig nem igazán érdekli őket, hogy John mennyire ért egyet a dologgal. De egy trónörökösnél már csak így van ez, és ő el is fogatta az előre megírt életet, sőt, minél jobban ki is akarja élvezni. Hogy az élvezet miként kapcsolódik a nála alacsonyabb rangúak molesztálásához, azt valójában maga sem tudja, talán csak egy tudatalatti bosszúról van szó, amiért nem teheti maximálisan azt, amit akar. Vannak dolgok ugyanis, amiket még ő sem tud kikuncsorogni, kihisztizni, kikövetelni, hiába is próbálkozik bármelyikkel. Az ilyen alkalmak után szoktak csúnya dührohamai lenni, ilyenkor kiabál mindenkivel, szitkozódik és van, hogy rombolni is nekiáll. A szolgák már nem próbálják megállítani, egyszer próbálta csak az egyikük, John nekihajított egy közelében lévő vázát. A szolgálónak nem lett nagyobb baja, ugyanis a váza nem tört el és nem is dobta akkora erővel, de ez fenyítésnek így is tökéletes volt. Tehát ha Edward hercegre rájön a tombolhatnék, a szolganép kushad, aki nem, megjárja. Kedves királyjelöltünk nem a kegyesség mintaképe. Egyik kedvenc elfoglaltsága átlagos ruhába öltözni, kimenni a pórnép közé és megfigyelni őket, olykor problémákat okozva nekik, kedvétől függően kisebbeket és nagyobbakat… fináléként pedig leleplezi magát, az éppen dühöngő népek pedig mindjárt megszelídülnek. A trónörököst nem szabad bántani, a trónörökös szent, a trónörökösre vigyázni kell… és a trónörökös ezt már veszettül unja. A törődés őt nem jobbá tette, bár a jó is megvan benne, csak nem hangoztatja. Az állatokat is szereti, tehát nincsen elveszve, de nagyon ragaszkodik az elképzeléseihez és az igazához, ezektől szinte lehetetlen eltántorítani. Igen, tudja, hogy van testvére, de nem, nem érdekli. Úgy van vele, hogy legyen, majd megismeri, és ha kedvére való lesz, még akár meg is tartja. Igen, önző, igen, a szíve lehet, hogy már csak félig dobog… de az ürességet valaki képes lenne megtörni, és ha ez egyszer megtörténik, akkor azt a személyt soha nem fogja elengedni, és csak az övé lesz. Csak az ÖVÉ.
Élettörténet: Királyi családba született szerencsésebb ikertestvérként, ami annyit tesz, hogy nem őt vitték el szolgának bélyegezve, hanem ő maradt a trón közelében, mint a birodalom leendő örököse. Bár John erre már nem emlékszik, de csecsemőkorában rengeteget sírt, alig mosolygott és mindig keresett valami olyat, ami soha nem került elő… nagy valószínűséggel ez az ikertestvére volt, viszont ezt jó sokáig nem közölték vele, miután látták, mennyire megrázza, jobbnak ítélték idősebb korában elmondani neki. John tehát évekig nem tudta, miért érzi rosszul magát, miért fáj neki állandóan valami, így hát idővel bele is törődött az érzésbe, természetessé vált neki. Úgy gondolta, ez a feladata része, hogy a hercegség ezzel jár, ez egy próba, amit ki kell állnia. Tehát megnyugodva tanult meg majdnem mindent, amit csak elvártak tőle, viszont engedelmessége a visszájára fordult, mikor beszéltek neki a testvéréről. Egy pillanatra még elveszettebbnek érezte magát, mint eddig bármikor, tudta, hogy becsapták, és ez felébresztett valami sötétet és kegyetlent a szívében. Már nem is érdekelte az űr, amit idáig érzett, innentől egyfolytában azon mesterkedett, hogy szülei számításait áthúzza. A tanítása innentől nehezebb feladat volt, megszenvedtette tanárait, de abszolút megérte, hiszen ekkor mutatkozott meg jó kormányzói képessége. Egy baj van csak vele, hogy nem akarja használni… a rendeletei többnyire badarságok, csak dacol az életével, de még mindig nem képes megérteni, miért érzi azt az űrt. Az-az űr emészti fel a legjobban, a legkínzóbb dolog, amit valaha érzett, ezért is bánt másokat, ezért nem találja már a helyét. Bukdácsol, pedig már felnőtt, de hiába van az orra előtt a válasz, nem akarja felfogni. A testvére létezését szinte már el is felejtette, nem is érdekli kifejezetten, az sem fogja, mikor visszatér hozzá. Ő így gondolja. De mint tudjuk, ember tervez, Isten… végez.
Hobby: Szórakozás a szolgáival, a dolgok megfigyelése és utána megszólása, állatok gondozása, ellentmondás a szüleinek lehetőleg minél több mindenben
Foglalkozás: Trónörökös
Extrák: Mindkét nevét utálja, főleg a Johnathan herceg megszólításra harap, az Edwardra még nem annyira, azzal valamiért jobban szimpatizál. Viszont arra is rettenetesen fúj, ha a hozzá közel állók közül bárki becézni meri, úgyhogy nála nem igazán lehet jónak lenni. Azért van, akinek megengedi a kevésbé hivatalos megszólítást, de ahhoz bizalmas kapcsolatot kell kialakítani vele, ez viszont még senkinek sem sikerült…
Képinfo: http://photobucket.com/images/Anime%20twins%20black/#!cpZZ2QQtppZZ16
| Engedélyezve: |
2012. 04. 18.
|
Státusz: Aktív
|
