Név: Sebastian M. Theophilus
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Mora
Kor: 23
Külső leírás: Mit neki elegancia, divat, protokoll… A ruhák mindig úgy állnak rajta, mintha sebtében öltözött volna, hiányzik belőle a figyelem ezek irányába. Mégis, a lezser öltözködésnél semmi se passzolhatna jobban stílusához, viselkedéséhez. Többnyire el is nézik neki a gyűrött inget, betűretlen, félregombolt felsőt, ráadásul ezek karcsú, formás termetére irányítják a figyelmet, kiemelik erősségeit. Ha pedig mégis szemrehányást akarna tenni neki valaki, elég feljebb emelnie a fejét, és megpillantani a türkiz fénnyel csillanó szürke szempárt, hogy vissza is nyelje kikívánkozó lehordását. Sebastian szó szerint hódít a tekintetével, kisugárzásával, megjelenésével. Ha betoppan valahova, holt biztos, hogy rögtön észreveszi mindenki, még ha nem is túl magas. És nem megbotránkoznak szétszórt külsején, az égtájak mindegyike felé kacsintgató fekete tincsein, hanem elkezdenek a kedvében járni. Dicsérik aznapi extrém külsejét, mindig napsütötte, fahéjas bőrszínét, és persze olvadoznak az arcán feltűnő kölykös mosolyokon, vonzó mozdulatain, bájos szavain. És mégis, nem mondhatni, hogy Sebastian tudatosan használja ki külső adottságait.. legalábbis többnyire nem.
Jellem: Vajon milyen felnőtt lesz egy kisgyerekből, aki már egészen fiatalon hatalmas hírnévre tett szert, hála tehetségének a zeneszerzés, a hangszerek világában? Nos, talán azt mondanánk, hogy egy komoly, tapasztalt férfiú, aki bölcsességének birtokában, tudásának fejlesztésére törekszik, és terjeszti jó hírét. Hát, Sebastian terjeszti a hírét, az biztos. Hogy az most éppen jó-e, vagy rossz, az alkalomtól függő. A komolyság mérföldekre áll tőle, talán még a fogalmat se ismeri. Ő ugyanis rendszerint könnyelmű, infantilis, élvhajhász és hedonista. Kitűnő zeneszerző, de az esetek többségében képtelen helyesen alkalmazni zseniségét. Mindene a zene, de a túl korai elismerések elvették tőle a lehetőséget, hogy megkomolyodhasson. Viszont a rájátszást, a színészkedést tökéletesen elsajátította. Az ember úgy látja, ha hosszan figyeli, hogy szerepből-szerepbe ugrál, éppen olyan álarcot öltve magára, ami megfelel aktuális társalkodó partnerének. Vajon akkor milyen is a fiatal tehetség valódi arca? Ki mondta, hogy ez mind nem az övé? Hogy a felelőtlen, gyerekes viselkedés nem természetéből adódó? Pedig az… ő még nem nőtt fel, naivitását nem hagyta maga mögött, ugyanakkor a rossz szándék se ragadt még rá a számos intrika és cselszövés közepette se. Ő csak élvezi az életet, hogy a zenével foglalkozhat, és még az se tűnik fel neki, ha sikereivel valakinek keresztbe tesz. Tehetségét nem dörzsöli szándékosan mások orra alá, nem méregeti magát a többi szakmája bellihez, ugyanakkor nem is olyan ostoba, mint amilyennek néha tűnik, Ő is meghallja rosszakarói sugdosását, csak éppen nem érdeklik különösebben. Megvan a magához való esze, és voltak már összetűzései szabad szájúsága miatt, ezek közül a legismertebb az érseki úrral való összeveszése.
Élettörténet: Már kiskorában megmutatkozott tehetsége, amit tanítói nem is hagytak elveszni. A Német Római birodalom egy kis névtelen falujában született fiúból, hamarosan országszerte ismert zenész lett, sőt, külföldre is eljutott. Korai sikerei megalapozták egy időre a jövőjét, sokáig tanulhatott a támogatóknak hála, és még tizenéves korában elkezdett operákat, komolyabb műveket írni. Csakhogy hamarosan bekerült az intrikákkal teli felsőbb körökbe, és ott már nem volt elég a tehetsége. Ám ez nem szegte kedvét az életvidám fiúnak. Először tökéletesen elsajátította az ottani viselkedési formákat, majd magához igazította őket. Így alakult ki sajátos, sokak számára felháborító stílusa. Voltak is, akik nem hagyták szó nélkül, és így az egyik érsekkel csúnya összetűzése volt, még tizennyolc évesen. El is küldték akkori állásából, és pár évig piti megbízásokból, alkalmi fellépésekből tartotta el magát. Időközben szülei is meghaltak, de még ez se csorbította zene iránti szeretetét, és csak még szenvedélyesebben vetette bele magát az operák írásába. Végül kemény munkája meg is hozta gyümölcsét, és egy váratlan meghívás a királyi udvarba, véget vetett a nélkülözésnek. Ezt a meghívást pedig egyik hatalmas sikert aratott operájának köszönhette.
Hobby: Zeneszerzés, hegedű, zongora, operák írása, bálok, mulattságok, az élet élvezése, színészkedés, feleselés a hatalmasokkal, tanulni a zenéről.
Foglalkozás: Zeneszerző, ki tudja mire viszi még az udvarnál…
Extrák: ** Foglalt.** Történelmi karakter, a XVIII. század második felében élt.** Ha ő nincs is tisztában vele, mások tudják, ha többet gyakorolna, tehetsége páratlan lenne, de neki leköti figyelmét az élet élvezése, és ebben a zene csak egy szenvedély. Persze nem fél szívvel csinálja, de sokszor csak játszik a hangokkal, akkor is, ha komoly művet kéne írnia, megbízásra.**
| Engedélyezve: |
2011. 12. 06.
|
Státusz: Aktív
|
