Név: Hannibal D. Milevskis
Kategória: Yaoi
Feltöltő: MarionetteBábu
Kor: 32
Külső leírás: Első ránézésre és a többire is egy börtöntölteléknek látszik vagy egy sorozatgyilkosnak, esetleg a maffia egy tagjának. Magas, robosztus és félelmetes. Tekintete komor, semmi jót nem ígérő. És ami a legszórakoztatóbb az egészben, hogy hatalmas, kerek, émelyítően fekete szemei vannak, úgy csillognak, mint a gyémánt, igézőek, arra készteti az embert, hogy kikutassa, mi rejlik a sötét kút mélyén. Igazi gyilkos pillantása. Arca ovális, markáns – igazán férfias. Semmi gyengédség és báj nincs benne, a könyörület teljesen hiányzik róla, egy csepp reményt nem ígér – egyszóval: kifejezéstelen, mosolytalan; sármos. Haja katonásan rövidre vágott, mogyoróbarna. Jobb szeme fölött és alatt egy sebhely fut át; nem feltűnő, de különleges fényviszonyok között igencsak ijesztő. (Mikor ezt szerezte kis híja volt, hogy meg nem vakult – vagy halt.) Bőre napbarnított, hegekkel tarkított – lőtt, szúrt, karcolt; mindenféle típus megtalálható rajta. Hátának egészét s mindkét felkarját nonfiguratív tetoválás borítja, izmait tökéletesen kiemeli a fekete tinta, odavonzza az ember szemét, arra késztet, hogy megérintsd, végigfuttasd az ujjaidat a semmitmondó, mégis oly sok mindenről árulkodó mintán.
Jellem: Azt mondják, hogy a külső sok minden elárul a benne őrzött lélekről, akárcsak a szemek, melyeket a szív tükreként emlegetnek. Csalódást kell, hogy okozzak. Ő se nem brutális – csak szadista -, pszichopata – csak őrült - vagy őrjöngő gyilkos – csak szimplán gyilkos. Nem, birkatürelmű, ha nagyon akarja kedves és megértő, akár még azt is rásüthetnénk, hogy figyelmes. Nem forrófejű, vagy ha jobban tetszik meggondolatlan. Sokkal inkább megfontolt és ambiciózus, minden lépésére ügyel, kiszámít minden eshetőséget, általában inkább pesszimistán csűri-csavarja a dolgokat. Nem egy nagy tudós vagy filozófus, de meg van a magához való esze. Előfordul, hogy annyira megrágja azt, amit mond, nem egyszer megesett már, hogy fázis késve válaszolt a feltett kérdésre. Hál’ Isten, ezt csak nyugiban teszi. Rizikós, vagy hirtelen döntést követelő helyzetekben természetesen rögtön reagál, nem kertel, csak megy előre. Talán a legrosszabb tulajdonsága, a fentieken kívül, hogy gyakorta féligazságokat mondd el csak, olykor pedig inkább hallgat és semmit sem tár az emberek elé. A hab a tortán, a cirkusz főattrakciója: örökgyerek. Mindezek ellenére, nem állhatja meg a szófosást, ha ideje és érzelmei engedik, beszólogat, udvarol, kicsesz bárkivel – akárkivel -, aki az útjába kerül. Eléggé ellentétes személyiség, de kénytelen-kelletlen, muszáj volt, hogy ilyenné váljon. Kell a pozitívum, fő mottója: A megfelelő pillanat mindig a MOST! Amit még hozzá kell tenni, ha már egy örök gyermekről van szó: Magas szinten űzi a „Törj borsot mások orra alá” nevű rendkívül gyerekes játékot. Akár még életcélnak is elmegy… Nem bírja ki öt vagy akár egy percig, hogy ne káromkodjon a lehető legvulgárisabban. Rossz szokása, de nem tesz ellene semmit. Így érzi jól magát, de azért fejesekkel szemben visszafogja magát. Valamint, kiváltképp élvezi, ha mások előtt az anyanyelvén beszélhet, és láthatja az arcokon a bosszankodást.
Élettörténet: Litván diktátor egy szem fiacskája, akit tejben-vajban fürösztött, drága feleségével egyetemben. Aha, még mit nem. Hannibal egy őszi estén született, kéretlen és felesleges gyermekként. A diktatórikus rendszer áldozata, hogy úgy mond. Anyja belehalt a szülésbe, apja pedig beleőrült a fejedelmi asszonyság elvesztésébe. Az áldozatot pedig fián torolta meg, mint jó szülő. Úgy nevelte fel, mint ha csak egy egyszerű katona lenne, egy feláldozható sakkbábú. Ugyanakkor megtanította a háború minden kis fondorlatos stratégiájára és taktikájára. Mesterlövészt képeztetett belőle, egy olyan embert, akinek vasakarata és kitartása van, engedelmeskedik a parancsoknak és gondolkodik. Legalábbis, úgy tűnt, hogy ilyen lesz. De nem. Hannibal gyűlölte az apját, ám azt a rendszert, amiben felnőni kényszerült, nem. Céljai voltak és álmai, amit véghez akart vinni. Olyan katona akar lenni, akire mindenki felnéz és hűséges ahhoz az eszméhez, amit a háborúban képvisel. Valamiért – talán a jelleme miatt, vagy a sok éves évődés nyomta rá bélyegét -, de megszállottja és hűségese rendszernek. Szimpatizál a diktatúra eszméivel, valamint a fasizmussal. Katonai kiképző központba is bekerült, tehetségének köszönhetően babérokra tört – valamint apuci behatása miatt. Így hamarosan kisebb vezetői pozícióba került. Egészen addig, míg úgy nem döntött, hogy hátat fordít Európának, és az ott folyó csatáknak, no meg persze apjának, és Amerikába emigrált. Ott csatlakozott az ottani diktatórikus mozgalomhoz, ahol örömmel fogatták tehetsége miatt. Jelenleg is itt él és harcol.
Hobby: Különleges alakú köveket/kavicsokat gyűjt, ha lát egyet megszerzi, ha talál egyet, elveszi és elrakja. Mániákusan ügyel a fegyverei épségére, ha egy kicsi karcolás is van rajta, kicsapja a férfi hisztit.
Foglalkozás: Hadnagy, mesterlövész
Extrák: Jelenleg inaktív, egyjátékos karakter. // Mindig a nyakában lóg a saját, valamint apja és nagyapja dögcédulája. // A nevében a „D” betű, a Dazhdbog nevet takarja. De nem szereti használni, mivel elmondása szerint az olyan nyálas. (Jelentése: Isten ajándéka) // Beceneve: „Csótány”. Hogy miért? Mert olyan elbűvölő a humora… és mert mindent sikerül megúsznia. // Egy kisebb pornógyűjtemény boldog tulajdonosa. // Minimális szinten vallja a náci politikai nézeteket. // Anyanyelve: litván, de beszél németül, angolul és oroszul is egy kicsit. Pergő, csattanó akcentusa és elképesztően mély hangja van. // Sebhelyét első bevetésén szerezte, későn vette észre a repeszgránátot, ami mellette csapódott be egy dzsipbe, tőle pár méterre. De, túlélte, igaz alig.// Eredetileg egy III. világháborús játékhoz készült.
Képinfo: Nem az én munkám gyümölcse, én csak felhasználom. ()
| Engedélyezve: |
2011. 11. 05.
2015. 07. 02.
|
Módosítva: 2015. 07. 02. 16:27:29
Módosította: MarionetteBábu
Státusz: Aktív
|
