Név: Honda Kazuya
Kategória: Fantasy
Feltöltő: Lureka
Kor: 18
Külső leírás: Mintha a legjobb pókok fonták volna a haját, mely selymes, puha, minden kéz bele akar túrni, és még a rá sütő napon is mélybarnának látszik. És talán a sok simogató kéztől áll mindig szerteszét, vagy a fészek gazdája csupán a fésűt nem részesíti előnyben. Húsos szája szeret mosolyogni, és szinte mindig ott ül arcán ez a mókás görbe. Bőre végtelenül puha, és mindig barackillatú, nem csak mosakodni, de mosni is ilyen illattal szokott, így meg tudja különböztetni a holmiját másétól. Alkatra nem egy Herkules, inkább vékony derék, karcsú test, nem nagyon széles vállak, és épp csak annyi izom van rajta, ami szükségeltetik a nehezebb zsákok cipeléséhez. Természetes könnyedséggel mozog, főleg otthonos környezetben, de amint ismeretlen terepre kerül, előkerül a fehér botja. Vaksága szinte fel sem tűnik elsőre, hiszen barna szemei társalgás közben a beszélgető partnerre irányulnak, és könnyedén tájékozódik, tesz-vesz bejárt helyen. Többnyire nagyobb ruhákban jár, mint amekkora, és néhanapján elég hajmeresztő színösszeállításokban jelenik meg. Alapjában véve olyan ember, akivel az idősek és fiatalok egyaránt minden nélkül szóba állnak, és akiket a rosszfiúk mindig kiszemelnek.
Jellem: Nyílt természete bárkit magához csal. Átadja a helyét a buszon, segít táskát cipelni, önzetlenül segít, ha kell, és nem vár köszönetet érte. Igazságérzete fejlett, és ha gyerekekere vigyáz, és úgy ítéli meg, nem sajnál egy-két pofont, de egyébként nem egy harcias alkat. Igen kreatív, habár látványos esztétikai érzéke nincs, szereti a zenét, és órákon át elüldögél egy bakelit lemezt hallgatva. Mellette valahogy mindenki megnyugszik, és ahogy ő nem tud sokáig senkire sem haragudni, úgy őrá sem lehet sokáig. Az emberek önkéntelenül is kiöntik neki lelküket, és ő meghallgat, tanácsot ad, de senki helyett nem csinál meg semmit. Hangja is mindig halk, szinte sosem kellett még kiabálnia. Ha úgy van, belépve a szobába észre sem veszed, szeret a sarokban, vagy félreeső helyen üldögélni, és figyelni, nem szereti ha a figyelem felé irányul. Ugyanakkor jó humora van, és barátok között megnyílik, és kivillan szúrós humora, és piszkálódó-kedveskedő oldala is.
Élettörténet: Átlagos családban született egykeként. Anyja belehalt a szülésbe, így három éves koráig apja egyedül nevelte. Aztán, mivel vak volt, és a kicsi Kazuya elkezdett érdeklődni a sötét világ iránt, apja nem bírta tovább egyedül nevelni. Feleségül ment a fiú ápolójához, és onnantól kevesebbet foglalkoztak vele. A rémült fiú pedig nem értette, hogy ő miért más, mint a többiek, hogy miért van az, hogy a többiek látnak valamit, és nem bírta feldolgozni azt sem, hogy vajon mit is láthatnak. Otthon tanulta végig az általánost, és megtanult mindent, amit egy vak meg tud tanulni. De minden tantárgy mellett a zenét szerette a legjobban. Zongorán játszik egy keveset, ám fuvolán szinte nemzetközi versenyképes is lehetne, ha érdeklődne ez iránt. Amint gimnazista korú lett, eljárt egy közeli menhelyre besegíteni, majd az öregek otthonába, és végül egy pszichiátriai intézetbe is felkérték. Közben heti egyszer vakoknak való találkákra is eljár. Mindenki ismeri, szereti, és bártan kérik segítségét, ha baj van. Nagyon sokan úgy kezelik, mint egy átlagos embert, és a védelmére kelnek, ha kell, habár ő úgy tűnik, senki segítségére nem szorul rá. Sokan nem értik, hogy hogyan lehet mindig olyan vidám, ha a világ szépségeit nem látja. Azt tartja, hogy hallja ám ő a híradóban a rossz híreket is, és örül neki, hogy a sok szennyet nem kell látnia. Nagyon magányos, ezért veszi magát körbe emberekkel, és szeretne valakit, aki elfogadja őt olyannak, amilyen, és nem csak sajnálatból lenne mellette.
Hobby: Besegítés itt-ott, zenélés, lubickolás sekély vízben – medencében, állatgondozás
Foglalkozás: Tanuló
Extrák: Kisebb korában egyszer egy tóban túl messzire úszott, és mivel nem tudta, merre a part, majdnem megfulladt. Ezért retteg a mélyülő víztől. ~ nem szereti a csípős ételeket, de az édességért odavan ~ Nagyon jó hangmemóriája van, soha nem téveszt össze senkit mással ~ imád elbóklászni, és szereti az embereket megkérdezni, merre talál vissza, mert mulattatja néha őt a sok igyekezet, amivel elhalmozzák, vak lévén ~ Néha kíváncsi hogy milyen lehet a világ, és ha egyedül van, nem egyszer sír, amiért ő soha nem láthatja majd a világot.
Képinfo: A kép nem az én tulajdonom, csupán illusztráció. ()
| Engedélyezve: |
2010. 11. 14.
2013. 04. 12.
|
Módosítva: 2014. 08. 03. 10:25:00
Módosította: Yoshiko
Státusz: Aktív
|
