Név: Evan Aylward
Kategória: Fantasy
Feltöltő: makeme_real
Kor: kb. 80-90
Külső leírás: Valódi angyali szépség. Arca finom vonású, különlegesen szép; bőre puha és selymes. Szempárja kékebb, mint a legszebb óceán vagy maga az égbolt, szinte nem is evilági. Gyönyörű arcát hosszú, csípőjéig is leérő selymes, ezüstszínű hajkorona keretezi. Mosolya a legerősebb acélt is megolvasztaná, olyan gyönyörű – de az utóbbi években még senkit nem kápráztatott el vele. Alacsonyabb termetű, teste karcsú és törékeny.
Jellem: Maga a megtestesült szelídség és ártatlanság. Ezen még sorsa alakulása sem tudott változtatni. Egy kicsit talán túlontúl naiv volt, túl jónak ítélte az életét, de az élettől kapott pofonok megtanították arra, hogy most már a legkisebb apróságot is értékelje. Szörnyű sorsa a lelkét is megviselte, bizalmatlan lett, mindenben a rosszat látja és nagyon könnyű megrémiszteni. Szinte mindig szomorú és magányos, ki akar szabadulni, de teljesen tehetetlen. Vágyik a törődésre és a szeretetre, bár mára már minden reményét elveszítette azzal kapcsolatban, hogy valaha is kaphat.
Élettörténet: Angyalnak született. Nem az első angyalok közé tartozik, ő a csak később, a nagy angyalok segítésére született angyalok közül való – ő a gyógyítás egyik angyala. Születése után sok időt, hosszú évtizedeket töltött azzal, hogy megtanulja, mi is az ő feladata. Sok társával együtt keményen küzdött, hogy megtanulja képességeit, azok irányítását, és a gyógyítás fortélyait. Evan volt az egyik legjobb és legszorgalmasabb – ennek hamar meg lett az eredménye is: viszonylag korán a Földre engedték. De ez talán a legnagyobb hiba is volt. Fiatal és kezdő angyalnak számított, ezért egy idősebb, tapasztalt angyalt állítottak mellé, hogy kísérje el földi útjára, segítse feladatai elvégzésében, és – amennyiben sikeresen végzi teendőit – a megfelelő időben engedje a saját lábára állni. A mellé hívott angyal azonban figyelmetlen volt, és nem is törődött Evannal igazán, így történhetett, hogy az új világba csöppent, rendkívül kíváncsi angyal egy éjszaka minden gond nélkül kiszökött. Egy rövid sétát akart csak tenni, hogy visszaérhessen, mielőtt kísérője és vigyázója észrevenné, hogy egyáltalán elment, de nem így alakult. Mit sem sejtve sétálgatott a városi utcákon, amikor a semmiből előtűnt egy vámpír, és rá támadt. Mivel az angyalok vére még a halandókénál, és minden más élőlényénél is édesebb, a vámpír gondolkodás nélkül kezdett belőle lakmározni. Evannak meggyőződése volt, hogy meg fog halni, amikor elájult, de végül mégis magához tért. Másnap, a vámpír kastélyában. A támadóját ugyanis olyannyira rabul ejtette szépsége, és zamatos vére, hogy nem volt képes megölni: magával vitte, hogy örök időkre maga mellett tartsa. De, hogy ez még ne legyen elég, Evan azonnal érezte, hogy angyali mivolta már a múlté lett. Abban a pillanatban, hogy a vámpír beléharapott, képességeit és szárnyait elvesztette. Vére és külseje még mindig angyali, de származásából, küldetéséből és képességeiből mindössze annyi maradt meg, hogy mindmáig különleges érzéke van a gyógyításhoz. Már hosszú évek óta raboskodik a vámpír kastélyában, így néhány dologra már rájött: biztosan tudja, hogy az, hogy őt ott tartja, törvényellenes és tilos, így senki nem tud róla. Azt is tudja, hogy fogva tartója igen fontos személy, egy hadvezér. Néha hallotta egy-egy tanácskozás után magában morogni, monológjaiban mindannyiszor egy bizonyos Eleazar klán összes leszármazottját szidalmazta.
Hobby: -
Foglalkozás: -
Extrák: Bukott angyal. Bár sorsáról nem ő tehet, mégis annak számít. *** Fogsága nem egyszerű és nem is szép. A vámpír, akinek fogságában él, nem csak véréből lakmározik előszeretettel (de óvatosan is, nehogy megölje), hanem sokszor testi kapcsolatra is kényszeríti. Ha pedig ellenkezik, a fizikai fenyítéstől sem riad vissza. *** Az Aylward fogva tartójának családneve, így ragadt rá.
| Engedélyezve: |
2010. 10. 25.
|
Státusz: Aktív
|
