Név: Samuel Kylen
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Onichi
Kor: 22
Külső leírás: Alacsony fiú, ráadásul nem is túl sportos. Olyan, mint egy tipikus aktakukac, aki soha ki sem mozdul az irodából, csak ül a gép és az akták előtt. Az igazság persze nem ez, egyszerűen csak ilyen a külseje, és betegsége miatt az erőnlétét is csak lassacskán tudja fejleszteni. Mintha a sors teljesen ellene lett volna, még az arca is gyerekes, így sokszor előfordul, hogy elkérik tőle az iratait, csak hogy megbizonyosodjanak, nem hazudik a koráról. Kócos szalmaszőke hajával, és világos bőrével igencsak kilóg a napbarnított floridaiak közül, nagyjából olyan, mintha egy másik bolygóról jött volna. Igazából még szülei sem tudják megmondani, honnan is jöttek ezek a gének, hisz a dédnagymamája óta nem volt szőke gyerek a családban. Ettől függetlenül ő imádja, hogy ennyire más, és hogy ennyien megbámulják nap mint nap. Hatalmas zöld szemei vannak, amikből csak úgy sugárzik az érzelem. Ha el akarja rejteni, hogy mit gondol, akkor azt maximum egy jó sötét napszemüveggel tudja megoldani. Mindig is a világosabb ruhákat kedvelte, szinte sosem vesz föl feketét, mert túl gyászosnak találja. Ráér majd akkor hordani, ha meghal valamelyik rokona, ami remélhetőleg nem most lesz. Nem nagyon kedveli az ékszereket, egyedül egy vékony ezüst láncot, és a rajta lógó 'S' betűs medált hajlandó hordani, na persze csupán ragaszkodásból, nem pedig azért, mert tetszene neki.
Jellem: Apró fiú, hatalmas igazságérzettel. Képtelen nézni, ha valaki kegyetlenkedik, vagy ok nélkül esik másoknak. Tipikusan az az ember, aki gond nélkül belekontárkodik az utcán sétálók dolgába, ha úgy érzi ezzel segíthet. Persze nem egyszer került már gondba miatta, de mit tehetne? Ilyen a természete, és ezen nem tud változtatni, hiába erőlködne. Bár munkája során nem éppen kedves vagy vidám emberekkel találkozik, és több krimit látott gyerekkorában, mint mesét, az emberekbe vetett hite nem rendült meg. Eleinte mindenkihez pozitívan igyekszik hozzáállni, és a legjobbat feltételezni róla. Természetesen csak addig, míg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik. Kimondottan jó társaság, okos, és imádja a vicceket is. Bárkivel bármiről elcseveg, és el kell ismerni, jól csinálja. Persze munkája miatt fontos, hogy tudjon bánni az emberekkel, és az évek alatt kiismeri az apró rezdüléseiket is. Kreatív, és ez meg is látszik lakásán. Igaz, nem egyedül él, de ha az ember belép, akkor erősen elgondolkodik, hogy biztos jó helyre jött e. Nem csúnya, nem csicsás, csupán... sajátos. Nagyon szeret ajándékokat készíteni és persze kapni is, ami nem lenne gond, de Sam túl szentimentális, és mindent megtart. Nem vicc, még a csomagolás legutolsó kis fecnijét is eltenné, ha barátja nem fogná vissza. Csak neki köszönhető, hogy még nem fulladtak bele a rengeteg furcsa emlékbe. Empatikus, ám néha már túlzottan is. Egy-egy tanúval, áldozattal való találkozás nagyon meg tudja viselni, persze nem mutatja ki, maximum ha már kollégái nem látják. A kemény zsaruk között nehezen maradhatna talpon, ha napi többször elsírná magát. Az egyetlen, aki előtt nem fél megnyílni, az barátja. Ő az, akinek mindent elmond, akit bármikor felhívhat ha baj van, aki mindennél fontosabb számára. Sosem gondolta volna, hogy ennyire meg tud valaha szeretni bárkit is, és most... most ráakadt a boldogságra. Ragaszkodó típus, retteg attól, hogy elveszti a számára fontosakat, és mindennél jobban fél attól, hogy egyedül marad.
Élettörténet: Szülei ausztrál származásúak, de munkájuk miatt Amerikába kellett költözniük. Sam, az első és egyetlen gyerekük már New Yorkban látta meg a napvilágot, ám szinte semmire sem emlékszik, alig két éves volt, mikor tovább kellett állniuk. Kiderült, hogy édesanyjának súlyos szívbetegsége van, aminek nem tesz túl jót a rohanó városi élet, így kiköltöztek Floridába, egy nyugodt, tengerhez közeli lakásba. Innentől már békés életük volt, a szülők új állásukban igyekeztek megtalálni a helyük, Sam pedig a gyerekek közt. Ez nem volt túl nehéz, hisz a gyerekek könnyen barátkoznak. Már egészen fiatal korában eldöntötte, hogy ő bizony rendőr lesz, ha törik, ha szakad. Krimiken, akciófilmeken nőtt föl, mindig azt képzelve, hogy ő maga kattintja a bilincset a roszfiúk csuklójára. Játékfegyvereket kért, nyaranta vízipisztollyal vadászta a szomszéd macskáit, és bármilyen eltűnt dolgot ő akart megkeresni és megtalálni. Ám egy idő után, mikor már reálisan tudta átgondolni a dolgokat, bele kellett törődnie, hogy sosem jutna el a rendőr iskoláig. Már az erőnléti vizsgákon kidőlne, hisz bárhogy nézzük, az asztma és a roszfiúk kergetése nehezen összeegyeztethető dolog. Mégsem adta föl, és igyekezett megtalálni azt a lehetőséget, ami legalább kicsit hasonlít a rendőrök munkájára, mégis nyugodtan végezheti. Hamarosan rájött, hogy nem is olyan nehéz a keresés, mint elsőre gondolta. Már korán kiderült, hogy hatalmas képzelőereje, és kiemelkedő rajztehetsége van, ez a kettő segített, ha csak részben is, valóra váltani az álmát. Fantomkép rajzoló lett, méghozzá a legjobbak közül. Roszfiúkra vadászhatott, segíthette a rendőröket, és még az áldozatokat is támogathatta lelkileg. Azt hitte ennél boldogabb már nem is lehet, de ahogy az lenni szokott, nagyot tévedett. Még csak egy éve dolgozott a kapitányságon, mikor összetalálkozott azzal a személlyel, aki jelenleg is a legfontosabb az életében. Nem volt újdonság, hogy a saját neméhez vonzódik, de ez a férfi elvarázsolta, és magához vonzotta, mint gyanútlan éjjeli lepkét a fény. Immár két éve élnek együtt, boldogságban és nyugalomban. Illetve éltek. Mit tennél akkor, ha a barátodról kiderülne, hogy egy gyilkos? Mit tennél, ha a tanút hallgatva, a vonalakat húzva szép lassan arra az emberre ismernél, akiért bármit képes lennél feláldozni? Valószínűleg fogalmad sincs. Samnek sincs.
Hobby: rajzolás, olvasás, filmnézés
Foglalkozás: fantomkép rajzoló
Extrák: Citrom ízű dolgokkal lehet levenni a lábáról. Lehet fagylalt, sütemény, üdítő, a lényeg, hogy citromos legyen. *** Van egy fehér cicája Henry. *** Asztmás, bár nem annyira vészes, csupán akkor jön elő, ha megerőlteti magát. A biztonság kedvéért azonban mindig hord magánál inhalátort.
Képinfo: nem az én művem, csupán illusztráció. ()
| Engedélyezve: |
2010. 08. 03.
2013. 11. 13.
|
Módosítva: 2014. 01. 26. 22:57:15
Módosította: Onichi
Státusz: Aktív
|
