Név: Salem
Kategória: Yaoi
Feltöltő: Anettze
Kor: 21
Külső leírás: Ha láttál már összegubózott, elhajlott fekete rózsát, akkor Salemet onnan könnyű a szemeid elé képzelni. Pont beleillik a sziluettbe, ahogy összehúzódva ül a szobája sarkában, kecses alakjával. Szépsége ugyanolyan páratlan, mégis hasonlóan valami sötét, hátborzongató öleli át kívülről, mint a virágot szirmai színe. Nem fordul boldogan feléd, még ha rád is mosolyog, az csábító és ijesztő, mert valahogy a megjelenése nem hasonlít senki máséhoz, inkább a halálhoz áll közelebb, mint a biztonságos élethez. Az arcát a fiatalság nyilvánvalóan átöleli, ha lágyságot látnál rajta vagy esetleg a megtörtségét kapnád el képes lenne magával ragadni. A könnyes szemek mindig fényesebben csillognak. Az ifjúság által kapott izmok őt is elérték, de könnyű súlya és méretei miatt még így is törékenynek látszik, ha nem éppen küzdeni látod. Többnyire csak fekete, mintázatlan ruhákat kedvel, lehetőleg azokat, amik kellően lógnak. A kezei rendkívül csinosak. Szemei halvány mogyoró barnák.
Jellem: Bipoláris zavarral küzd 16 éves kora óta. A jelleme ebből kifolyólag sokszor ingatag. Ő maga már nem is igazán tudja van e, olyan hogy a valódi önmaga. Talán nem is számít. Hiszen a világ már nem számít többé, csak egy csapdába esett állatcsorda vagyok az érzelmekkel szemben amiket nem tudunk irányítani. Egyszer kimerült, zavart, felemésztik az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai, máskor szenvedése csúcsán dührohamok gyötrik, amiket úgy érez nem képes eloltani. Aztán legközelebb már csak annyit érez hogy felfokozott a szexuális vágya, a beszéde gyors és megállíthatatlan, mintha olyankor egy újabb századik módon nem lenne ura a testének, önmagának. Mindig, de mindig irányítja valami. Nem bír meglenni, nem bír így létezni, aludni sem, vagy csak nem bántani magát. Nem lel örömet a fájdalomban, de hamarabb véget vet vele a kitöréseknek. A gyógyszerei szelleme teszik. Mikor másokon vezetheti le azt, amit legtöbbször csak önmagán tud az először megkönnyebbülés, de utána csak öngyűlöletbe és megbánásba fordul. Igazából mindenkit gyűlöl a mániás epizódja alatt, de mégis van benne egy olyan érthetetlen késztetés, hogy magányosnak érezze magát. Már régen feladta a reményt, gyűlöli azt ahol tart és ahol örökre megakadt.
"Lehet, hogy flörtölök veled, de nem gondolom komolyan"- vágna könnyedén a fejedhez bármikor, mosolyogva.
Élettörténet: Egy rendkívül toxikus családi környezetben nőtt fel, ahol már egészen fiatal korától kezdve aktívan sérült a személyisége és a lelki egészsége. Nem látott pozitív példát az emberi kapcsolatokat kialakításához, azt tanították otthon neki, hogy mindig fogja vissza magát vagy ezért vagy azért. Visszahúzódó lett, kiközösített, sehol sem talált igazán helyet, mintha csak a rosszabból a rosszabbá dobálták volna minden egyes nap. Ő igyekezett meglehetősen sokáig, de 16 évesen elkezdték átvenni felette az érzelmei az uralmat, amiket nem tudott irányítani és egyre jobban megijesztették. Végül egy durva otthoni kitörése után pszichiátriára került a gazdag szülei jóvoltából mondván, hogy nem normális. Nem mintha annak érezte volna magát. Mikor először diagnosztizálták azt mondták szerencsés, fiatalon könnyen meggyógyulhat. Nem így lett és 2 évnyi dicséretes próbálkozás után feladta. Megtört benne az utolsó látható ártatlan szál. Azóta az epizódjai kritikusak. Ha otthon kezelik, ha intézményben van... Leszedált és folyamatos felügyeletre van szüksége, de úgysem kap, olyan dolgozót, akit tényleg egy idő után érdekelne.
Hobby: Hosszú monológok és szarkazmus használata
Foglalkozás: Nincs
Extrák: A neve jelentése annyit tesz: tökéletes. Az állatokkal igazából meglehetősen azonosul, szereti őket. Időnként előjön belőle egy gyerek, aki csak bújni akar valamihez és biztonságban lenni, de ha ezt bárki meglátja vagy rájön akkor valamiért teljesen kiakad. Ugyanez igaz arra, ha edzeni támad kedve. Senki más nem tudhatja.
Képinfo: A kép nem az én művem, csupán illusztráció! (https://i.imgur.com/vt2op8R.png)
| Engedélyezve: |
2023. 12. 04.
|
Státusz: Aktív
|
