|
|
Karakter megtekintése
| Kép |
|
| Tulajdonságok |
Név: Gwenaël De Richelieu
Kategória: Yaoi
Feltöltő: ryukia
Kor: 28 év
Külső leírás: Ha belép egy terembe szinte azonnal minden szempár rászegeződik. Nem is csoda, hiszen nem csupán szokatlan hajszíne ragadja meg az emberek figyelmét, hanem rendkívűli kisugárzása is. Nyugtató ellenben misztikus, rejtélyes aura lengi körül. Határozott tenkintetű, tekintélyt parancsoló mégis valahol kisfiúsan gyönyörű. Tartása feszes, vékonynak és törékenynek tűnik, ám a ruházat alatt kidolgozott, szálkás test rejlik. Ezt nagyrészt a lovaglásnak köszönheti, amelyet három éves kora óta űz, nem meglepő tehát, hogy ennyire merevnek, talán egy kissé ridegnek is hat első látásra. Nem túl magas, azonban az átlagmagasság felett van. Arcának egészen különleges szépsége van. Hosszúkás, nyújtott. Lágy élű állkapcsa és gyönyörű kellően telt ajkainak nőiessége ellensúlyozzák szemöldökének szigorúságát. Nincs túlságosan telt arca, sőt inkább beesettnek mondanám. Domináns arccsontja határozott megjelenés kölcsönöz neki, ugyanakkor kissé elálló fülei játékosságot, gyerekességet visznek megjelenésébe. Orra egyenes kissé hosszú, fitos, nem túl nagy. Szemei mandulavágásúak, mélyen ülőek. Egészen ritka, gyönyörű színük van. Vörösek, a fényre érzékenyek. Gyakran fájlalja őket. Lovaglás közben is sötétített szemüveget kell hordania, hogy nehogy elvakítsa a Nap. Gwenaël ugyanis részben albínónak született. Habár a bőre termel pigmenteket, mégis nagyon világos, hamar megég. Szempillái és a haja azonban teljesen fehérek, máshol nincs szőr a testén. Sohasem tudott szakállat növeszteni, ami eléggé bántotta édesapját, szerinte a fiú nem eléggé férfias és az arcszőrzet "talán segíthetett volna a dolgon". Haja dús, fényes és selymes, azonban eléggé vékonyszálú, így nehezen tudja formázni. Nem nagyon hagyja lenőni, mivel lovaglás közben zavarnák tincsei, még összekötve is. Hosszú vékony nyakát igyekszik gallérokkal leplezni. Szerinte nőiesen néz ki tőle, mivel ádámcsutkája szinte észrevehetetlen. Öltözete rendezett. Általában sehova nem megy a lovaglócsizmája, pálcája és kesztyűje nélkül. A nadrágja éppen ezért egy kicsivel feszesebb mint a korban szokásos öltözet, de hosszú vékony lábai jól festenek benne. Nyakkendőjéről pedig sosem hiányozhat az első versenyén édesanyjától kapott arany bross. Nagyon szereti a bordót és a sötétéket, ruhái nagyrészt ilyen színben pompáznak.
Jellem: Modoros, szeszélyes ugyanakkor kellően udvarias. Talán a legjobb szavak jellemének leírására. Nagypolgári múltja eléggé látszik viselkedésén is. Sokszor néha szükségtelenül is elegáns, szabatosan fogalmaz, gyakran vegyít francia és olasz szavakat mondandójába, néha csak díszítésként, néha pedig, mert angolul nem jut eszébe az a bizonyos kifejezés. Mondhatni igazi brit értelmiségi. Akikkel először találkozik azokkal elég hűvös és nagyon nehéz megragadni a figyelmét is, talán fennhélyázónak vagy arrogánsnak tűnhet az emberek szemében, pont azért mert nem szentel túl nagy figyelmet az új ismeretségeknek. Kezetfog vagy csókol, bemutatkozik, bájcseveg egy pár percig, majd azzal a lendülettel el is búcsúzik és visszavonul saját kis magányába. Előzékeny, zárkózott, rejtélyes, udvarias. Ezt a képet festi magáról a külvilágnak. Ő az aki egy partin felkér táncolni, kezetcsókol, elvarázsol úriemberségével majd elköszön és azon kapod magad, hogy egy hónappal később még azon a csodálatos idegenen elmélkedsz, akivel a bálon találkoztál és elképzeled, hogy milyen fantasztikus férfi lehet, bár nem tudsz róla semmit. Valószínűleg ez az oka, hogy mindenkiben mély benyomást tesz elsőre, még ha nem is szándékozik akkor is. A férfiak általában arrogánsnak, a nők pedig elragadónak ítélik meg. Hogyha akarja azonban bárkit levesz a lábáról. Viszont az ember csak akkor ismeri meg igazán, amikor közelebb férkőzik hozzá. De akkor aztán lehull a lepel. Valójában eléggé akaratos és kényes, különösen amikor fáj a szeme. Rendkívűli mértékben odafigyel megjelenésére, szinte már mániákusan sokat igazgatja magát. Vannak bevett rituáléi, amiket semmi pénzért nem lenne képes csak úgy félbehagyni, vagy lemondani róluk. Pélául a kesztyűje. Ideje, helye és módja van annak hol, mikor és hogyan húzza fel. Szőrszálhasogató, szigorú, tisztaságmániás és mindenek felett rettenetesen ki van éhezve a szeretetre és a megerősítésre. Sosem volt elég jó az apjának és ehhez hozzátett a betegsége, amiről természetesen nem beszél, pont az elutasítás miatt. Mindennek úgy kell lennie, ahogyan azt ő tervezi, ha valami félresiklik akkor Isten óvjon mindenkit Gwenaël haragjától. Hajlamos ilyenkor dühkitörésekre, de hamar lenyugszik a lovagolhat egyet.
Élettörténet: Édesapja Charles de Richelieu politikából szedte meg magát, és feketén szerencsejáték barlangokat üzelmeltett. Kicsapongó életet élt, falta a prostituáltakat, verte a pénzt. Utazgatott. Szinte egy józan pillanata sem volt. Olaszországban azonban találkozott egy kivételes nővel Lucia Maria Verlottival. Marone grófjának elsőszülött leányával. Akinek különleges szépsége azonnal magával ragadta. Fehér haj, világos bőr és skarlátvörös szemek. A hölgy kiválóan beszélt franciául, elbűvölő volt és fantasztikusan bánt a lovakkal. Egy álarcosbálban hozta össze őket a sors Velencében. Az egész történet mesébe illő. Két idegen, akik egy végzetes estén első látásra egymásba szeretnek. Könnyű is lett volna így. Charles több évig levelezett Luciával, titokban találkozgattak. A lány apja nem akarta engedélyezni a házasságot hiszen Charles nem volt nemesi származású és nem élt egyenes életet. Végül, miután Charles nem tágított, és Lucia terhes lett Gwenaëllel, az öreg Verlotti belement a dologba. De hallani sem akart unokáról. Számára ő nem létezik. Így fogalmazott. A saját lánya sem érdekelte többé. Gyakorlatilag kitagadta őt. A pár így Franciaországba költözött Charles birtokára. Nem sokkal később megszületett Gwenaël. Meglepődve tapasztalták, hogy ugyanazzal a rendellenességgel jött világra, mint édesanyja. Apjával talán éppen ezért nem találta meg soha a közös hangot. Ő olyan fiút akart, aki csak a képzeletében létezett. Aki olyan mint ő. Férfias, ízig-vérig francia. Aki vadászik, aki egy pillantással levesz mindenkit a lábáról, aki minden területen sikeres. Legyen az politika, tudomány, tánc, zene vagy pénzügyek. Így első pillanatól kezdve csak magasabbra és magasabbra rakta a lécet, amit természetesen meg kellett ugrani. Táncórák, zongora és hegedű órák, irodalom és politika órák. De elég jó sosem volt Charlesnak. Mindig volt kire mutogatni. Bezzeg a másik fiatalember így meg úgy. Gyakran nevezte Gwent nyámnyilának vagy szűzkislánynak feminin megjelenése miatt. Az is sokszor fordult elő, hogy felpofozta, ha sírt a fiú vagy panaszkodott. Egy dolgot azonban még az apja is elismert. Gwennek hihetetlen tehetsége volt a lovakhoz és a lóversenyzéshez. Édesanyja Lucia tanította mindenre. Nagyon szoros volt a kapcsolatuk. Gwen 8 éves korára már világhírű versenyeket nyert. Sajnos ebben az évben halt meg édesanyja. Az okot nem tudni. Az orvosok a betegségéhez kötötték, miszerint a nő albínó és
így szimplán rövidebb a várt élettartama. Ekkor jött a pokol. Az apja visszatért régi életéhez és mivel fia elhunyt szerelmére emlékeztette, gyakran megverte Gwent. Kurvákat hozott a házba, szerencsejátékozott. Pár évvel később egyszerűen "ráunt" arra hogy nevelje fiát. Angliában vett neki egy kisebb birtokot egy tucat lóval és elküldte egyszülött gyermekét a háztól. Gwen ekkor még csak 13 éves volt. Hamar fel kellett nőnie. Egyedül vezette a birtokot. Ugyan voltak komornyikok és szobalányok, akik próbáltak az ifjú úr segítségére lenni, igazán senkiben nem bízott, csak saját magában. Az összes felelősséget a saját vállára tette. Folytatta a versenyzést és keményen helyt állt. Apja szigorú nevelése mégiscsak jó volt valamire. Azonban a lótenyésztésből és versenyzésből már alig tud egy egész birtokot fenntartani. Ugyan jegyesének van elég pénze, de Gwen tartózkodik a házasságtól, mert először a saját lábán akar megállni. Elhatározta, hogy lovasoktatóként helyezkedik el valahol. Most versenyről versenyre, lóvásárról lóvásárra járja Angliát és keresi a lehetőségeket.
Hobby: Bármi ami a lovakkal kapcsolatos, olvasás, komponálás, tánc, kávézás, lótenyésztés, oktatás, lóversenyzés.
Foglalkozás: Zsoké, lovasoktató, lovakkal suttogó, jelenleg oktatóként keres állást. Versenyzik, ugratásban a legjobb.
Extrák: *** Nagyon szereti az olasz kávékat élni halni tud érte, még édesanyja kedveltette meg vele. *** Imádja a klasszikus zenét, nagyon jól érzi magát, amikor hallgatja. *** Remekül táncol. Nagyon szereti a társastáncokat, az egyetlen problémája, hogy nincs megfelelően tehetséges partnere, akivel kiélhetné ezt a szenvedélyét. *** Rengeteget utazik, főleg munkája miatt. *** Attól függetlenül, hogy már sok versenyt nyert, nincs megelégedve magával. Pont ezért nagyon szereti, ha valaki körülrajongja. *** Még sohasem volt szerelmes. Jegyese Hadminton gróf egyetlen lánya, Alice, szép hozománnyal, de valahogy nem érzi iránta azt amit kéne. Magát a szerelmet értelmetlennek tartja, úgy gondolja csak hátráltatja a munkában és nem tud a versenyzésre koncentrálni. *** Szűz, életében egyetlen egyszer csókolózott, amikor egy kocsmában egy verseny után rámászott egy felszolgáló lány Svájcban. *** Imádja Angliát. Van egy kissebb birtoka is arrafelé, gyakran vonul vissza oda hiszen ott van a saját ménese is. Mely mostmár több mint kétszáz lovat tudhat magáénak, a legszebbeket. Sajnos azonban el kell adnia minden évben a ménes nagy részét, mert a birtokának hatalmas adóssága van***Ezért vadászik most oktatói állásra***
Képinfo: A kép nem az enyém, csak illusztrációként szolgál. (http://deviantart.com)
| Engedélyezve: |
2019. 11. 07.
|
Módosítva: 2019. 11. 03. 16:35:29
Módosította: ryukia
Státusz: Aktív
|
|
